2022 Egyéni vállalkozói adókalkulátor (Átalányadózás/Vállalkozói jövedelemadó)


Az SZJA szerinti ÁTALÁNYADÓZÁS nem annyira újkeletű, mint ahogy mostanában a köztudatba robbant, lényegében 2000.01.01 óta választható adózási formája az egyéni vállalkozásoknak. Lényegi változás 2021 nyarán történt a szabályozásában, amikor lényegében kedvezményesebbé tették ezt az adónemet 2022.01.01-től (korábban írtunk erről itt olvasható).

A KATA 2021 szigorításával összefüggésben már sok esetben érdemes volt 2022-től alkalmazni főleg azoknak a kisadózóknak, akik a külföldi bevételük miatt fizettek különadót, vagy az éves 12 millió Ft-os bevételi korlátot túlzottan is átlépték.

Előző cikkünkben már vizsgáltuk az átalányadózást főleg a főállású egyéni vállalkozók járulékfizetési szemszögéből, most összefoglaljuk a lényeges elemeit, kiemelve ezeknek az évközi választás miatti különszabályait.

Tevékenységhez kapcsolódó átalányjövedelem megállapítása

Az egyéni vállalkozó az adóév egészére (de akár törtévre) átalányadózást választhat, ha az átalányadózás megkezdését közvetlenül megelőző adóévben a vállalkozói bevétele nem haladta meg az adóév elején érvényes minimálbér 120 szeresét (éves minimálbér tízszerese), azaz 2021-ben a 20.088 Ezer Forintot.

Viszont 2022-ben az éves határ 24 millió Ft a 2022 év első napján érvényes minimálbérrel számolva.

Ettől eltérően az az egyéni vállalkozó, aki az adóévben kizárólag kereskedelmi tevékenységet végez magasabb összegű bevétel után alkalmazhatják az átalányadózást, ezt 2022-ben az éves minimálbér 50 szeresére állapították meg, ami 120 millió Ft
(2021 év vizsgálatánál ez az összes 100.440 ezer Forint)

Év közbeni túllépés esetén visszamenőlegesen egész évre az SZJA szerinti vállalkozói jövedelemadózást kell alkalmazni!

ÉVKÖZI ÁTALÁNYADÓZÁS VÁLASZTÁS ESETÉN SPECIÁLIS SZABÁLYOK: Az éves bevételi határokat napra kell arányosítani,  tehát egy 09.01-re történő áttérés esetében a 2022 hátralévő évre eső keret 8.021.918 Ft / kiskereskedelmi tevékenység esetében 40.109.589 Ft).
Szünetelés valamint évközi megszűnés csökkenti időarányosan a keretet.

Az átalányban megállapított jövedelem kiszámításakor a vállalkozói bevételt kell alapul venni, amelyet kedvezményekkel nem lehet csökkenteni. A bevételből a jövedelem az egyes tevékenységek szerint különböző mértékben meghatározott költséghányad (költségátalány) levonásával állapítható meg.

A költséghányad megállapításánál nem a bejelentett tevékenység az irányadó, hanem az, hogy mely tevékenységből származott bevétele az egyéni vállalkozónak. 2022-ben már nincs külön költséghányad meghatározva a kiegészítő tevékenységet folytatóknak (saját jogú nyugdíjasok).

A tevékenységekhez kapcsolódó költség és jövedelem hányadok:

  • Fő szabály szerint alapesetben mint átalányadós egyéni vállalkozó a bevételből 40 százalékos költséghányad levonásával állapítható meg a jövedelem, tehát a bevétel 60%-a lesz az átalányban megállapított jövedelem

  • A bevételből 80 százalék a költséghányad akkor (bevétel 20%-a a jövedelem), ha a vállalkozó az adóév egészében kizárólag a törvényben felsorolt ipari, mezőgazdasági, szolgáltatási és szállítási tevékenység(ek)et folytat (1. számú melléklet). Aki emellett más tevékenységet is folytat, annak az egész bevételére a 40 százalékos költséghányadot kell alkalmaznia.

  • Az adóév egészében kizárólag kereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozói bevételből 90 költséghányad levonásával állapítható meg a jövedelem (a bevétel 10%-a a jövedelem).
    Az előzőekhez hasonlóan, ha kereskedelmi tevékenység mellett a törvényben felsorolt ipari, mezőgazdasági, szolgáltatási és szállítási tevékenységet is végez az átalányadós egyéni vállalkozó, akkor a bevételének teljes egészére 80 százalékos költségátalányt kell alkalmaznia.
    A törvényben nem felsorolt tevékenységet is végez, akkor pedig a bevételének teljes egészére csak 40 százalékos költségátalányt alkalmazhat.

  • Az átalányadózást választó egyéni vállalkozó havonta állapítja meg a jövedelmét a ténylegesen megszerzett bevétele és az alkalmazott költséghányad alapján.

Átalányban megállapított jövedelmet terhelő adók, éves adómentes alap

Az átalányban számolt havi jövedelem lesz az alapja a következő adóknak:

  • 15%-os Személyi jövedelemadónak
  • 18,5%-os Társadalombiztosítási járuléknak (főállású átalányadózás választó egyéni vállalkozónak legalább a tevékenységéhez kapcsolódó minimálbér 100%-a után meg kell fizetni kötelezően)

     

  • 13%-os Szociális hozzájárulási adónak (főállású átalányadózás választó egyéni vállalkozónak legalább a tevékenységéhez kapcsolódó minimálbér 112,5% után meg kell fizetni kötelezően)

Lényegében az átalányadózást választó főállású egyéni vállalkozó a havi szerzett bevételéből számított átalány jövedelem után összesen 46,5%-os adóköltséggel kell számolnia, feltéve, ha az átalányban számolt jövedelme meghaladja a tevékenységéhez kapcsolódó minimálbér 112,5%-át (200.000 Ft minimálbér esetén 225.000 Ft, 260.000 Ft garantált bérminimum esetén 292.500 Ft).

2022-ben éves szinten az átalányban számított jövedelemből 1.200 E Ft (éves minimálbér 50%-a tehát 6 havi minimálbér) mentesül az adófizetés alól, tehát nem lesz alapja a fentebb felsorolt adóknak (Személyi jövedelemadó, Társadalombiztosítási járulék, Szociális hozzájárulási adó).

ÉVKÖZI ÁTALÁNYADÓZÁS VÁLASZTÁS ESETÉN SPECIÁLIS SZABÁLYOK: A törvényben nincs arra hivatkozás, hogy az éves keretet évközi átalányadózás választása esetében arányosítani kellene, tehát 09.01-én áttért átalányadózó is élhet a teljes évi 1.200 E Ft mentesített keretösszeggel.
A szünetelés valamint évközi megszűnés sem csökkenti a keretet.

Azzal viszont érdemes tisztában lenni, hogy az az adóalap mentesítés nem vonatkozik a főállású egyéni vállalkozókat terhelő minimálbér utáni kötelező Társadalombiztosítási járulék és Szociális hozzájárulási adó fizetésre.

Átalányadózás választása esetén az alábbi adók megfizetése alól mentesül az egyéni vállalkozó (SZJA szerinti vállalkozói jövedelemadózásnál a nyereséget terhelő adók):

  • az éves vállalkozói jövedelme alapján fizetendő 9% vállalkozói jövedelemadó
  • a vállalkozói osztalékalap után fizetendő 15%-os Személyi jövedelemadó,
  • a vállalkozói osztalékalap után fizetendő 13%-os Szociális hozzájárulási adó

Kedvezményes tevékenységek felsorolása

A törvény által megnevezett tevékenységek, amelyekre az átalányadózást választó egyéni vállalkozó az alap 40 százaléknál magasabb költséghányaddal élhet:

1. számú melléklet a 80% költséghányadra (törvényben felsorolt ipari, mezőgazdasági, szolgáltatási és szállítási tevékenységek):

• mezőgazdasági, erdőgazdálkodási (TESZOR 01, 02),
• bányászati (TESZOR 05-től 09-ig) és
• feldolgozóipari (TESZOR 10-től 32-ig) termék-előállítás,
• építőipari kivitelezés (TESZOR 41, 42);
• mezőgazdasági, betakarítást követő szolgáltatás (TESZOR 01.6),
• vadgazdálkodáshoz kapcsolódó szolgáltatás (TESZOR 01.70.10),
• erdészeti szolgáltatás (TESZOR 02.40.10) és
• zöldterület-kezelés (TESZOR 81.30.10);
• halászati szolgáltatás (TESZOR 03.00.71),
• halgazdálkodási szolgáltatás (TESZOR 03.00.72);
• feldolgozóipari szolgáltatás (TESZOR 10-től 32-ig), kivéve valamennyi bérmunkában végzett szolgáltatás,egyéb sokszorosítás (TESZOR 18.20);
• építőipari szolgáltatás (TESZOR 43);
• ipari gép, berendezés, eszköz javítása (TESZOR 33.1),
• gépjárműjavítás (TESZOR 45.20),
• személyi, háztartási cikk javítása (TESZOR 95.2),
• épületgépészeti berendezések javítása (TESZOR 43.21, 43.22, 43.29);
• a taxis személyszállítás (TESZOR 49.32.11)
• személygépjármű kölcsönzése vezetővel (TESZOR 49.32.12),
• egyéb máshová nem sorolt szárazföldi személyszállítás (TESZOR 49.39.39),
• közúti áruszállítás (TESZOR 49.41.1);
• számítógép, kommunikációs eszköz javítása (TESZOR 95.1);
• fényképészet (TESZOR 74.20);
• textil, szőrme mosása, tisztítása (TESZOR 96.01),
• fodrászat, szépségápolás (TESZOR 96.02),
• hobbiállat-gondozás (TESZOR 96.09.11);
• a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján folytatott vendéglátó tevékenység (TESZOR 56)

  • A 90%-os költséghányaddal végezhető tevékenységekbe minden kereskedelmi tevékenység bele számít, tehát a bolti kereskedelmen kívül a csomagküldő kereskedelem is (pl. webshop)

Javaslatok az átalányadózás választása előtt, valamint és a következő adóév tekintetében

A KATA-n kívül a másik választható adónem az SZJA szerinti VÁLLALKOZÓI JÖVEDELEMADÓZÁS. “Tételes költségelszámolású adózásnak” és szokták nevezni, mert az átalányadóval ellentétben itt a valós és igazolt vállalkozás érdekében felmerült költséget lehet a bevételekkel szembe állítani, viszont a TB járulék és Szociális hozzájárulási adó alapját a vállalkozó döntése alapján az úgynevezett vállalkozói kivét határozza meg (míg az átalányadózásban a bevételből az átalányban megállapított adóköteles jövedelem ezeknek az adóalapja.

Év közbeni áttérés az átalányadózás több esetben a jobb választás, kihasználva az éves mentesített keretösszeget, amit teljes összegben érvényesíthető. Viszont ez csalóka lehet, mert 2023-ra már több hónapra oszlik meg a mentesítés, tehát hamarabb “elfogy”. Ezért is javasoljuk 2023-ra vonatkozóan a két adózási forma felülvizsgálatát!

 KATA adózás alóli kilépés esetén a bejelentés megtétele utáni hónap első napjától lehet alkalmazni az Átalányadózást, napi arányosan kell figyelni a bevételi határt. 

SZJA szerinti Átalányadózásból az éves bevallással egyidejű nyilatkozattétellel lehet átlépni, de csakis naptári év végével. Tehát 2023-ra vonatkozóan 2023.05.20-ig el lehet dönteni, hogy maradjon-e az Átalányadózás (ez elég nagy előny, mert több a harmada eltelt az adóévnek, és jobban tervezhetőek a várható bevétel és költségek is).

Átalányadózással érintett adóévben, ha átlépésre kerül a bevételi határ, akkor az adóév egészére az SZJA szerinti vállalkozói jövedelemadózást kell alkalmazni.

Aki kilép az Átalányadózás alól, ismételten átalányadózást csak akkor választhat, ha a megszűnés (megszüntetés) évét követően legalább 4 adóév eltelt. Ez vonatkozik arra is, ha év közben lép ki belőle, vagy év végével.
Arra is vonatkozik a 4 éves szabály, aki a KATA hatálya alól tér át, ha a KATA alanyiság előtt átalányadózó volt.

Tehát az átalányadózás választása előtt vizsgálni kell:

  • bele esik-e a vállalkozó valamelyik “kedvezményesebb” tevékenység kategóriába (80% vagy 90% átalányköltséget el tud-e a számolni, melléklet segít)
  • volt-e az elmúlt 4-5 évben átalányadózó (mert korlátozhatja az újboli választást!)
  • az éves hátralévő bevételek nagyságát, ennek mekkora részét fedi le az éves mentesített keret, több kalkuláció esetében jött ki az az eredmény hogy nem minden esetben az átalányadózás a legjobb választás a főállású vállalkozóknak
  • a nem főállású, tehát mellékállású (pl. heti 36 órát elérő munkaviszony/nappali tagozat) vállalkozóknak is van TB járulék/Szocho fizetési kötelezettség az éves mentesített keretet meghaladóan,  tehát inkább az éves keret alatt vagy némileg meghaladóan jó választás
  • saját jogú nyugdíjasok esetében egyszerűbb a helyzet, ott a költségek nagysága alapján eldönthető hogy melyik a jobb választás, hiszen semmi esetben sem kell TB járulékot és Szochot fizetniük.

2022 Egyéni vállalkozói adókalkulátor (Átalányadózás/Vállalkozói jövedelemadó)