2022 ÉVI EGYÉNI VÁLLALKOZÓI ADÓKALKULÁTOR ÁTALÁNYADÓZÁSRA (IS) MEGRENDELHETŐ IDE KATTINTVA
A KATA adózás térhódításával egyre inkább feledésbe merült az egyéni vállalkozások által választható ÁTALÁNYADÓ. Viszont sajnos a KATA 2021 évi szigorításaival sok vállalkozó kényszerült kilépni a KATA alól, és új megoldásokat keresni. Ennek az egyik alternatívája lett újra az ÁTALÁNYADÓ, amely bár magasabb adóköltséget kínált, de ezzel szemben adott is vissza valamit, mellékesen egyszerű adminisztráció mellett. Most hogy 2021 nyarán az országgyűlés megszavazta az ÁTALÁNYADÓZÁS 2022 évtől alkalmazható pozitív változtatásait, újra reflektorfénybe került ez az adózási mód.
Átalányadózás 2021-re vonatkozó szabályai
Ezt az adózási formát is csak egyéni vállalkozó választhatja, akár a KATA-ból való kilépés utáni hónaptól. A nem kereskedelmi tevékenységet végzők éves korlátja 15 millió Forint, évközben választóknak az évből hátralévő napokkal arányos része, azaz pl., aki 05.01-től lesz átalányadós annak 10 millió Ft az éves kerete.
SZJA szerinti vállalkozói jövedelemadózást alkalmazók következő évtől tudják az átalányadózást választani.
Az átalányadó a vállalkozói bevétellel szemben egy a törvény által meghatározott vélelmezett költséghányadot állapít meg, és a fennmaradó havi kalkulált jövedelmet teljes egészében úgy kell leadózni, mint ha vállalkozó havi kivétje lenne, tehát ez az összeg lesz a TB és nyugdíj alapja is a vállalkozónak.
Az alap költséghányad a törvény alapján 40%, de több tevékenység után 80% vagy 87% százalék költséghányad állapítható meg, ezek tipikusan mezőgazdasági, építési, gyártási, feldolgozói, szállítmányozási és kereskedelmi tevékenységek
Kiegészítő tevékenységet végző –tehát saját jogon nyugdíjas esetében – ez az alap költségátalány 25%, a kivételt képező tevékenységek esetében pedig 75% vagy 83% érvényesíthető.
A megállapított jövedelem – bevételek a törvényi szerinti költséghányaddal csökkentve – után kell megfizetni a TB járulékokat és az SZJA-t, főállásúként legalább a tevékenységhez kötött minimálbér után.
Mivel az átalányadó kiváltja az eredményt terhelő adókat – SZJA szerinti vállalkozói jövedelemadót és osztalékalap után adókat- így csak TB alapot és magánszemély hivatalos jövedelmét megalapozó adók kerülnek megfizetésre.
Alapvetően elmondható, hogy az átalányadózást választó nem nyugdíjas egyéni vállalkozásnak csak a havi bevétele után kell fizetnie összesen 49% adót az átalányban megállapított jövedelme után.
Ha az egyéni vállalkozónak a tevékenysége után a törvény szerint 40%-os költséghányadot kell megállapítania, akkor a havi bevételének 60%-a után kell összesen 49% adót fizetnie, azaz 29,4% adó terheli a havi bevételét.
Tehát példaképpen egy 10 millió Ft-ot éves szinten szerző átalányadót választó egyéni vállalkozónak összesen 30,84%-os adót kell megfizetni iparűzési adóval együtt.
Előnyös lehet ez az adónem az alacsony költségű tevékenységek végzése esetén, főleg, akiknek a törvény 80% vagy 87% költséghányadot állapít meg, vagy olyan főállású vállalkozóknak, akiknél fontos, hogy magas legyen a TB ellátási alapjuk, mert cserébe magasabb nyugdíjra és ellátásra szereznek jogosultságot.
Érdemes figyelembe venni, hogy az ÁTALÁNYADÓ esetében SZJA és TB járulék kerül megfizetésre az átalány jövedelemből, tehát az adózó a munkaviszonyoknak is elérhető adókedvezményekre is jogosulttá válnak (szemben a KATA-val):
- családi adó- és járulékkedvezmény a kedvezményezett eltartottak után
- első házasok SZJA kedvezménye
- betegség utáni SZJA kedvezmény
- négy vagy több gyerekesek után járó SZJA mentesülés
- 2022-től a 25 év alattiak SZJA kedvezménye
Ugyanúgy igénybe tudják venni a különböző adóvisszatérítéseket a felsorolt befizetéseik után (20% a törvényben meghatározott mértékig):
- önkéntes nyugdíj- és egészségpénztári befizetések
- nyugdíj elő takarékossági számlára (NYESZ) befizetések
- nyugdíjbiztosítási befizetések
Várható változások 2022-től az ÁTALÁNYADÓBAN:
- Bevételi értékhatár, amelyre az egyéni vállalkozó alkalmazhatja adott naptári évben az átalányadózást az éves minimálbér tízszeresében (10*) állapítják meg. Ez a megígért 200.000 Ft-os minimálbér esetében tehát várhatóan 24 millió Ft akik nem kizárólag kereskedelmi tevékenységet látnak el. (kereskedelmi tevékenység esetében 120 millió Ft)
- Az alap költséghányad továbbra is 40% marad, viszont a megnevezett speciális tevékenységet végzők esetében 80% és kereskedelmi tevékenység esetében 90% az új költséghányad
- A kisegítő tevékenységet végző, saját jogon nyugdíjas egyéni vállalkozók ugyanazt a költséghányadot alkalmazhatják, mint a többi vállalkozó, tehát nincsenek hátrányosan megkülönböztetve
- Éves szinten a minimálbér felét el nem éri jövedelem mentesül adófizetés alól – várhatóan évi 1.200 E Ft lesz, tehát SZJA-t nem kell fizetni ezután a jövedelemrész után
- Ugyanúgy mentesül évi 1.200 E Ft-ig a TB járulék és Szociális hozzájárulási adófizetés alól az egyéni vállalkozó, viszont ugyanúgy figyelembe kell venni, hogy főállású egyéni vállalkozóként minden hónapban a tevékenységhez kötött minimálbér összegéig meg kell fizetni kötelezően a járulékokat majd.
- UPDATE: 2021.11.13 napján bejelentett Szociális hozzájárulási adó csökkentés az ÁTALÁNYADÓ összesített költségére is kihat. tehát az átalányban megállapított jövedelmet már összesen 46,5% adó fogja terhelni,
Összegezve a 2022 évi átalányadózás előnyeit, vagyis kiknek érheti meg alkalmazni ezt az adózási módot:
(KATA adózású egyéni vállalkozók az átalányadózásba bármelyik hónap végén át tudnak lépni, tehát 2022 év elején még van lehetőség átgondolni a váltás lehetséges előnyeit. Tételes SZJA adózású vállalkozók pedig év elején tudnak váltani, de nyilatkozni erről csak az éves SZJA bevallás határidejéig kell, azaz 2022.05.20-ig.)
- Azoknak a KATA adóalanyoknak, akiknek a 2021-ben hozott változások miatt már nem „éri meg” alkalmazni ezt az adózást, viszont nagyon elenyésző a költségük a vállalkozásukban
- Azoknak a KATA adóalanyoknak, akik külföldről szereznek ugyanazon partnertől évi 3 millió Ft-nál több bevételt, ezért különadó fizetésére kötelezettek. Ezt a különadót le tudják cserélni átalányadóra, ami azért előnyösebb, mert jóval magasabb ellátási alapot tudnak így maguknak biztosítani, valamint élhetnek az adókedvezményekkel és visszatérítésekkel is
- Azoknak a KATA adóalanyoknak, akik már megterhelő arányban túllépik az évi 12 millió Ft-os KATA keretet, és emiatt többlet adófizetési kötelezettségük keletkezik. Az indoklás a külfölddel azonos
- Ugyanúgy azoknak is megérheti, akik KATA-ból az SZJA szerinti vállalkozói jövedelemadóba léptek át, de az új átalányadóval már jobban járnának.
- A törvényben felsorolt kedvezményezett tevékenységet végzők, főleg mellékállásban járhatnak jól az új átalányadóval
Kedvezményezett tevékenységek:
2022-től 80%-as költséghányaddal végezhető tevékenységek
a) mezőgazdasági, erdőgazdálkodási (TESZOR 01, 02), bányászati (TESZOR 05-től 09-ig) és feldolgozóipari (TESZOR 10-től 32-ig) termék-előállítás, építőipari kivitelezés (TESZOR 41, 42);
b) mezőgazdasági, betakarítást követő szolgáltatás (TESZOR 01.6), vadgazdálkodáshoz kapcsolódó szolgáltatás (TESZOR 01.70.10), erdészeti szolgáltatás (TESZOR 02.40.10) és zöldterület-kezelés (TESZOR 81.30.10);
c) halászati szolgáltatás (TESZOR 03.00.71), halgazdálkodási szolgáltatás (TESZOR 03.00.72);
d) feldolgozóipari szolgáltatás (TESZOR 10-től 32-ig) a bérmunkában végzett szolgáltatás és az egyéb sokszorosítás (TESZOR 18.20) kivételével;
e) építőipari szolgáltatás (TESZOR 43);
f) ipari gép, berendezés, eszköz javítása (TESZOR 33.1), gépjárműjavítás (TESZOR 45.20), személyi, háztartási cikk javítása (TESZOR 95.2), épületgépészeti berendezések javítása (TESZOR 43.21, 43.22, 43.29);
g) a taxis személyszállítás (TESZOR 49.32.11) személygépjármű kölcsönzése vezetővel (TESZOR 49.32.12), egyéb máshová nem sorolt szárazföldi személyszállítás (TESZOR 49.39.39), közúti áruszállítás (TESZOR 49.41.1);
h) számítógép, kommunikációs eszköz javítása (TESZOR 95.1);
i) fényképészet (TESZOR 74.20);
j) textil, szőrme mosása, tisztítása (TESZOR 96.01), fodrászat, szépségápolás (TESZOR 96.02), hobbiállat-gondozás (TESZOR 96.09.11);
k) a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján folytatott vendéglátó tevékenység (TESZOR 56).
2022-től 90%-as költséghányaddal végezhető tevékenységekbe minden kereskedelmi tevékenység bele számít, tehát a bolti kereskedelmen kívül a csomagküldő kereskedelem is (pl. webshop)
2022 ÉVI EGYÉNI VÁLLALKOZÓI ADÓKALKULÁTOR ÁTALÁNYADÓZÁSRA (IS) MEGRENDELHETŐ IDE KATTINTVA
Szép napot kívánok!
Ha az átalányadózást választom 4 gyermekes anyaként és férjem igénybeveszi 3 gyermekre az adókedvezményt, en pedig csak a 4. gyerekre, akkor mennyi adókedvezmény kapok arra az 1 gyerekre? Szja mentesség tiszta számomra. Kerdés csaladi adókedvezményt a tbre vagy szochora lehet-e érvényesíteni?
Köszönöm szépen.
Kedves Takács Orsi,
Ebben az esetben, ha 4 gyerek miatt mentesül az SZJA alól teljes mértékben, akkor a közösen érvényesíthető családi adókedvezményt Ön az átalányban megállapított jövedelem után csak a fizetendő TB járulékra tudja érvényesíteni, Szociális hozzájárulási adóra nem lehet egyáltalán.
Kedves Péter!
Ugye jól gondolom, hogy a heti 36 órát elérő munkaviszony melletti átalányadózó egyéni vállakozónak is meg kell fizetnie a TB járulékot és a Szociális hozzájárulási adót az 1.200 ezer Ft feletti jövedelem után?
Köszönöm válaszát!
Kedves Szabó Sándor,
A mellékállású SZJA szerinti átalányadózó egyéni vállalkozó mentesül a havi minimálbér utáni kötelező TB/SZOCHO fizetés alól, minden másban ugyan azok a szabályok vonatkoznak rá mint egy főállású átalányadózó egyéni vállalkozóra.
Tehát a mentesített összeg felett átalányban megállapított jövedelem adóköteles lesz, ezért az SZJA-n felül TB/SZOCHO adókötelezettsége is fog keletkezni.
Kedves Péter,
akkor a FŐállású ev-k. mentesülnek, vagy nem 1200eFt-ig a TB/SZOCHO alól ?
Köszönöm !
Kedves Tóth Ilona,
Főállású átalányadózó EV-nek az átalányban megállapított jövedelméből évi 1.200 E Ft adómentes, tehát mentesül az SZJA/TB/SZOCHO alól.
Viszont figyelembe kell venni, hogy az átalányban megállapított jövedelemtől függetlenül fizetnie kell havonta a minimálbér után a TB/SZOCHO-t. Erre a kötelezettségre nem érvényes a mentesítés, mivel ez nem átalányjövedelmet terhelő adó.
Kedves Péter! Ha a SZOCHO esetén is érvényes az 1.200 E Ft adómentes rész, akkor pl. egy havi 435.000 Ft-os számla esetében az első 4 hónapban a 112,5%-os szabály miatt több lesz a SZOCHO mintha nem lenne a kedvezmény. Jól gondolom? Köszönettel: Győrvári János.
Kedves Győrvári János,
A kérdését így nem lehet megválaszolni, lényegében ezeket is számításba kell venni:
– Főállású vállalkozónak minősül-e
– Tevékenysége szakképzettséget igényel-e
– Tevékenysége átalányadózásban milyen költséghányaddal lehet a törvény alapján számolni?
Jelenleg mellèkàllàsù Katàs vagyok, de nagyvalòszínûsèggel vàltanom kell àtalànyadòzàsra. Megtehetem hogy a munkahelyem megmarad ès folytatom a vàllalkozàsomat is mint àtalànyadòzò?
Kedves Gajdár Mihályné Lívia,
Egyéni vállalkozóként az átalányadózás alkalmazható mellékállásban, tehát heti 36 órát elérő munkaviszony mellett. Több szempontóból is előnyös az átalányadózás másodállásban pl. nem kell havonta kötelezően a minimálbér után járulékot fizetni, valamint csak az éves 1,2 millió Ft átalányban megállapított jövedelem felett van adófizetés.
Üdv! Ha főállásban dolgozó nyugdíjasként egy kazánkezelői állást elvállalok (heti 2-3 h)
, akkor nekem érdemes katáznom, vagy inkább átalányadózás a célszerűbb? Esetleg más?
Mivel járok legjobban, és ez milyen adózással járna?
KöszönetteL
Kedves Tót Béla,
Természetesen ezt így nem lehet megmondani, függ az éves bevételtől, a kapcsolódó költségektől is.
Kedves Péter,
Másodállásban vagyok Katá-s. Váltanom kell. Átalányadózásban gondolkodom.
A számla áfá-s van AM körbe tartozik?
Csak és végén, vagy év közben is válthatok?
Köszönettel János.
Kedves Kása János,
Átalányadózás mellett ugyanúgy ÁFA körös és alanyi ÁFA mentes is forgalmi adózás terén.
KATA-ból átalányadózásba bármelyik hónap végén átléphet, a KATA alóli kilépéskor kell jelezni az átalányadózás választását.
Kedves Péter,
Köszönöm a választ. Még valami. Nem havi számláim vannak, csak akkor ha munka van. Van amikor havi 2, de lehet, hogy negyed évig semmi.
Adót fizetnem, gondolom, csak abban a hónapban kell, amikor bevételem van.
Mivel az EV másod állás, minimálbér utáni járulékokat(TB…) nem kell fizetnem havonta. Lehet, hogy egyszerű a kérdés, de nincs könyvelőm. Magam próbálom megoldani.
Köszönöm szépen előre is a válaszát.
Kedves Kása János,
Átalányadózásban működő másodállú egyéni vállalkozónak csak a bevételéből számított átalányban megállapított jövedelme után keletkezik adófizetési kötelezettsége, tehát abban a hónapban amikor nincs bevétele nem terheli adófizetési kötelezettség.
Kedves Péter!
GYES, GYET mellett vállalkozó anyuka mellékállásúnak minősül-e átalányadózás szempontjából (a TB biztosítotti státuszából kifolyólag)?
Köszönöm!
Kedves Egressy József
SZJA tv. által szabályozott átalányadózásban GYES/GYET mellett csak akkor minősül mellékállásúnak a vállalkozó, ha legalább heti 36 órás aktív munkaviszonnyal rendelkezik, vagy nappali tagozatos hallgató (vagy más vállalkozásban nem biztosított).
GYES/GYET mellett mentesülhet a főállású vállalkozók kötelező minimálbér utáni járulékfizetés alól, ha nem végzi személyesen a vállalkozói tevékenységet.
Kedves Péter!
Főállású, tételes adózó, egyéni vállalkozó vagyok. Átalány adóra szeretnék váltani. Ha jól értelmezem az eddig leírtakat, akkor a garantált bérminimum után kell megfizetnem az Szja-t, Tb-t, Szocho-t, függetlenül attól, hogy mennyi volt az átalányadó alá eső jövedelmem?
Tehát, ha 15 millió Ft bevételem van egész évben ( havonta egyenlő arányban elosztva), akkor a bérminimum után fizetendő adótól függetlenül, az 1,2 millió Ft-os adókedvezményt levonva, 9 millió Ft után, (a 80 %-os költséghányadot figyelembe véve), 1,8 millió Ft után kell még pluszban a járulékokat (46,5%) befizetni?
Válaszát előre is köszönöm: Csányi Zoltán
Kedves Csányi Zoltán,
Azzal javítanám ki, hogy főállású SZJA átalányadózás választása esetén a garantált bérminimum után csak TB és a SZOCHO megfizetése kötelező (SZOCHO-nál a garantált bérminimum 112,5% után). SZJA-t csak az átalányban megállapított jövedelem után kell fizetni, figyelembe véve az évi adómentes jövedelem részt. TB és SZOCHO-ra a kötelező járulékfizetésen felül lehet igénybe venni az adómentesítést.
Számításokra javaslom a kalkulátorunkat, ez a felület nem ingyen adókalkulációs szolgáltatásra való köszönöm a megértést.
Kedves Péter!
Főállás mellett, ékszerkészítéssel és annak eladásával foglalkoznék. A bevételem havonta 20-40 ezer forint körül lenne maximum, illetve nyilván lenne olyan hónap, amikor nincs bevételem. (Ebből még lejönnének a költségek, tehát inkább hobby lenne, mint komoly jövedelemforrás.)
Ilyen összeg után szükséges adóznom? Ha igen, melyik adózási forma lenne a legmegfelelőbb?
Válaszát előre is nagyon köszönöm!
Kedves Kovácsné Farkas Nikolett,
Főállás melletti (tehát mellékállású) ilyen vállalkozási tevékenységre az átalányadózás 2022-ben előnyös lehet, mert csak a bevételéből számított átalányjövedelem után kellene adót fizetnie.
Viszont ebből évi 1,2 millió Ft adómentes, tehát 60%-os átalányjövedelem mellett évi 2 millió Ft bevétel Önnek teljesen adómentes lenne (havi átlag 167 E).
Kedves Péter!
Heti 36 órát meghaladó munkaviszony mellett KATÁ-s egyéni vállalkozó vagyok.
Dec.31-ig bejelentkezem átalányadó alá.
Kérdezném hogy az önkormányzathoz is be kell jelentenem és ha igen mikor?
Alanyi mentesként külföldre számlázok szolgáltatást és mindig elkészítem a
21A60 és a 2165A áfa bevallásokat.
Ez az átalányadónál sem változna?
Köszönöm a segítségét:József
Kedves Réder József,
Iparűzési adó esetében a KATA-s időszakról záró bevallást kell készíteni, és jelezni kell a KATA alóli kilépést. Átalányadózás alatt éves bevallást kell majd benyújtani tárgyévet követően 05.31-én (ott kell jelölni az átalányadózóként való adószámítást).
Átalányadózás nincs kihatással a forgalmi adózásra, tehát az ÁFA bevallásokat ugyanúgy el kell készíteni a külföldi szolgáltatások miatt.
Tiszteletem!
Személy és vagyonőri tevékenység mennyi költséghányaddal számolható el ha katásként áttérek az átalányadózásra.
Kedves Gyula,
Ha a 74.60 TEÁOR-ra gondol én nem olvastam az SZJA szerinti ÁTALÁNYADÓ kedvezményes tevékenységi listában sajnos, tehát így 40% költséghányad számolható el.
Kedves Lestyán Péter!
Édesapám Kft-jének dolgozok és számlázok katás egyéni vállalkozóként és a 40%-os adót az első forinttól kezdve fizetjük fele-fele arányban. Ha az átalányadózást választom 2022-ben, akkor is kapcsolt vállalkozásnak, illetve akkor is fizetni kell a 40%-ot a kiszámlázott összeg után?
Előre is köszönöm a válaszát!
Kedves Jakab Zoltán
A leírt 40%-os adókötelezettség a KATA adózással van összefüggésben, tehát ha a KFT átalányadózó egyéni vállalkozásnak fizet ki díjat, arra már nem kell 40%-os adót fizetni, de természetesen kapcsolt vállalkozások maradnak.
Kedves Péter, főállású katás egyéni vállkozóként (nyelvtanár) a múlt évi jövedelmem nagyjából 900.000 FT volt. Ha szeretnék átalányadóra váltani 20200-ra, akkor havi szinten változatlan jövedelem mellett mennyi TB-t és szochót kellene fizetnem?
Köszönöm előre is a választ.
Kedves Éva,
Nem KATA adózásban működő főállású egyéni vállalkozóként 2022-ben (tehát átalányadózás esetében is) legalább a tevékenységéhez köthető minimálbér után (260.000 Ft) kötelezően meg kell fizetnie a TB járulékot és a Szociális hozzájárulási adó. Ez jóval több mint a havi 50E Ft KATA adó.
Kedves Péter!
Heti 36 órát meghaladó munkaviszony mellett vagyok egyéni Vállalkozó.
Eddig a bevételeim és a költségeimet is el tudtam számolni.
Ha az átalányadózást választom akkor a költségeimet továbbra is el tudom számolni?
Válaszát előre is köszönöm.
Kedves Tünde,
Eddig akkor SZJA vállalkozói jövedelemadózásnál a bevételek és költségek különbözeteként állapította meg a vállalkozói jövedelmet, ami után adó(kat) fizetett.
Átalányadózásnál a bevételéből számított a törvény által a tevékenységhez köthető átalányban megállapított jövedelem alapján fizeti az adókat, tehát nem a bevételei és a valós költségei alapján keletkezik a jövedelme. Ez az átalányjövedelem 60%/80% és 90% lehet. A 60% minden tevékenységre alkalmazható, a többi a törvényben megnevezett tevékenységekre.
Kedves Péter!
36 órát meghaladó főállás melletti vállalkozásom (oktatás, idegenvezetés, szaktanácsadás) bevétele évente 1,5-2 millió Ft. Nem vahyok KATA-s. Előnyös-e 2022-től átalányadózást választanom? Be kell-e ezt még 2021-ben jelentenem a NAVhoz?
Kedves Angyal Regina,
Mellékállású átalányadózóként 1,2 millió FT jövedelem (tehát 60%-os jövedelemhányad esetén évi 2 millió Ft bevétel) nincs adófizetési kötelezettsége (csak maximum iparűzési adó).
SZJA adózás alkalmazása esetén az átalányadózás választását a 2021 Évi SZJA bevallásban kell megtennie.
T. Lestyán Péter!
Mindenek előtt Boldog Új Évet Kívánok!
2021-ben kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállakozó voltam, heti 36 órát meghaladó főállás mellett. SZJA szerinti adózó voltam, „ÁFA – Alanyi mentes”…
Fő tevékenységem a „villanyszerelés”.
Kacérkodom az Átalányadózással a 2022-es évben, és ezzel kapcsolatban lenne pár kérdésem:
– a tevékenységem miatt ha jól tudom, a 80%-os költséghányadba tartozom – igaz ez akkor is, ha másodállásban vagyok vállalkozó?
– ha jól értelmezem az olvasottakat, akkor ha a 2022-es évben a teljes éves vállalkozói bevételem nem haladja meg a 6 millió Forintot, akkor adómentes vagyok, és nincs fizetési kötelezettségem sem?
-mi van abban az esetben, ha átlápen az adómentes határt, akkor milyen fizetési és bevallási kötelezettségem keletkezik?
-TB, SZOCHO vonatkozásában mi a helyzet – eddig a „főállásom” ezeket éves szinten rendezte, és további fizetési kötelezettségem nem volt, csak a vállalkozásom utáni SZJA.
Ezekben a kérdésekben szeretném a segítségét kérni.
Köszönettel,
A. József
Kedves Anfang József,
Valóban ha mellákállású vállalkozónak minősül, akkor nincs havi minimálbér utáni kötelező TB és Szocho fizetés, csak az adóköteles jövedelem rész után.
Valamint a villanyszerelési tevékenység és a mellékállás miatt külön9sen előnyös lehet Önnek az átalányadózás, mert kihasználható az éves adómentes jövedelem rész.
További pontosítás miatt javaslom a https://www.online-adotanacsadas.hu/szolgaltatasaink/egyeni-vallalkozo-adokalkulator-kata-szja-teteles-atalanyado/ adókalkuláció megrendelést kizárólag mellékállású egyéni vállalkozásra, vagy e-mailen tanácsadás kérést.
Kedves Péter!
Az lenne a kérdésem, hogy zenészek választhatják-e az átalányadózást, és ha igen melyik % elszámolással?
(Jelenleg katázom)
Az éves bevételem kb. 30 millió forint lenne, nem kereskedem semmivel, kizárólag külföldi kifizetőktől érkezne és mind zenei jogdíj ami lejátszások után keletkezne.
Illetve milyen adózási forma lenne a legmegfelelőbb erre a célra, ha esetlen nem az átalányadózás?
Válaszát előre is köszönöm.
Kedves Bence,
Átalányadózás lényegében minden egyéni vállalkozói tevékenységre választható, tehát a művészeti tevékenységekre is.
Viszont az alkalmazhatóság éves bevételi korláthoz kötött, ami 2022-ben 24 millió Ft (ha nem kereskedelmi tevékenységet végez, ahol évi 120 millió Ft a határ).
Tehát egyéni vállalkozóként csak az SZJA szerinti vállalkozói jövedelemadó, cégként a Társasági adó és a Kisvállalati adó lehet a választás.
Kedves Péter!
Az üzletkötői tevékenységnél milyen költséghányad számolható el főállású egyéni vállalkozóknál?
Válaszát köszönöm.
Kedves Terebesi Júlia,
Ha tevékenysége nincs a felsorolt tevékenységek között, akkor 60%-os átalány alkalmazható rá. Üzletkötői tevékenység általában ilyen.
Üdvözlöm! Érdeklődnék hogy az évi 1.200.000 ft mértékű adó- és járulékmentes hányadot hogyan kell értelmezni? Havi szinten 100.000 ft az adómentes bevétel, tehát időarányosan vehető igénybe, vagy amíg „el nem fogy” ez a keret addig nem kell semmit fizetni?
A másik kérdésem: az adó, járulék számolása. A teljes árbevételből először le kell vonni a 40% költséghányadot, majd a 60%-ból a 100.000 Ft-ot (pl. így 300.000 ft esetén 80.000 ft az adó-és járulék köteles bevétel), vagy először le kell vonni a 100.000 ft-ot és utána a 40%-ot? Mert ez esetben 300.000 ft-ból 120.000 ft-ból kell adózni. Nem mindegy tehát a sorrend!
Köszönettel: Balla Gyula
Kedves Balla Gyula,
Egyéni vállalkozás Átalányadózása esetén az éves adómentes jövedelem felhasználására nincs meghatározva éves vagy havi arányosítás, tehát a vállalkozó döntése hogy mikor és milyen bevételéből számított átalányban megállapított jövedelemrészre használja fel. Kérdésére válaszolva ezért először az átalányban megállapított jövedelmet kell a bevételből megállapítani.
Viszont főállású egyéni vállalkozóként figyelemmel kell lenni arra, hogy minden hónapban jövedelemtől függetlenül meg kell fizetni legalább a minimálbér után a TB/SZOCHO járulékot, ez nem csökkenthető az tárgyalt adómentesítéssel.
Tisztelt Lestyán Péter!
2021. szeptemberében megszüntettem KATA-s egyéni vállalkozásomat, de most főállásom mellett újra szeretnék indítani egyéni vállalkozást .
A kérdésem, hogy választhatom-e az átalányadózást, vagy vonatkozik-e rám az a szabály, hogy csak 4 adóév eltelte után lehet választani?
Válaszát előre is köszönöm.
Kedves Ocsenás Katalin,
Mivel 2021 évben megszüntetett egy KATA adózású vállalkozást, egyedül ezt az adónemet nem választhatja újra 2022.12.31-ig. Tehát lehet SZJA szerinti Átalányadózású egyéni vállalkozó ha most elindít egyet.
Tisztelt Lestyán Péter!Szeretném megkérdezni, hogy ha a vállalkozásban szereplő háromféle tevékenység közül csak egyre vonatkozik a 80 %- os költséghányad kedvezménye, akkor a másik kettő után 40%-os költséghányadot kell-e számolnom, vagy az összes bevétel után csak a 40 % költséghányad számolható el?Köszönöm
Tisztelt Szütsné Aranka,
A törvény szerint az SZJA szerinti átalányadózásra adott adóévre csak egy költséghányad alkalmazható, valamint a 40%-os költséghányadtól csak akkor lehet eltérni, ha minden végzett tevékenység is a 80% költséghányadba esik.
Tehát a leírt esetben 40%-os költséghányadot kell alkalmazni az összes tevékenységre.
Tisztelt Lestyán Péter!
SZJA szerinti Átalányadózó egyéni vállalkozóként, jól értem-e, hogy az 1,2 millió forintos adó és járulékalap kedvezményt az összes adónemre külön-külön igénybe vehetem?
Ha pl. van egy olyan hónap, amikor 3 millió Ft a bevételem, akkor az SZJA alapom is 600 eFt-ra csökken (3 millió x 60% – 1,200 eFt = 600 eFt), a TB-járulék alapom is 600 eFt-ra csökken, és a SZOCHO alapom is 600 eFt-ra csökken ebben az egy hónapban? (és ezzel erre az évre ezt a kedvezményt teljes mértékben kihasználtam)
Segítségét előre is nagyon szépen köszönöm.
Tisztelt Fodor Réka,
Igen abból kell kiindulni, hogy az átalányadózásban az adómentes éves keret elsőkörben az átalányban megállapított jövedelem után fizetendő SZJA-ra érvényes, viszont a TB és Szociális hozzájárulási adót csak az adóköteles átalányban megállapított jövedelemre kell fizetni. Tehát lényegében ugyan az az adómentes jövedelem mentes mindhárom adónem alól.
Tisztelt Lestyán Péter, Pár válasszal korábban valaki már kérdezett hasonlót, de mégsem. Átalányadózóként a főtevékenységem a 80%-os költséghányadba esik bele, de ezen a tevékenységen kívül van más tevékenység is bejelentve a vállalkozásban, (azokat korábban végeztem is) amelyeket mivel nem a 80%-os hányadba tartoznak végezni nem fogok, de a kérdés az , hogy ezeket a tevékenységeket törölnöm is kell a vállalkozásból vagy maradhatnak a tevékenységek között? Van esetleg arra valamilyen jogszabály, törvény ahol ezt esetleg megtalálom. Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Bezzeg Annamária,
Az SZJA törvény átalányadózásra vonatkozó részeiben olvasható, hogy ha több tevékenysége van a vállalkozónak, akkor az összes tevékenységre a legkisebb költséghányadú tevékenység számait kell alkalmazni.
Valamint a véleményem szerint az egyéni vállalkozó nyilvántartásban vett tevékenységei jogszabályilag végzett tevékenységek, még akkor is ha nincs bevétel belőle. Tehát érdemes törölni.
Tisztelt Lestyán Péter,
Külföldi megbízóim vannak, szoftverfejlesztéssel foglalkozom. Ha átalányadózásra térek át 40%-os költséghányaddal, akkor havi 2millió Ft bevételből kb 1,5 millió Ft körül marad a zsebemben adózás után? A költséghányadot kell valahogy igazolni?
Ha átlépem a 24 milliós éves bevételi határt, akkor melyik adózási forma lenne számomra a legkedvezőbb? Költségeim elenyészőek. köszönöm
Kedves Kiss Ildikó,
Átalányadózás esetében ha nem vesszük figyelembe az éves adómentes keretet (2 millió Ft 40% költségányhad esetén), akkor a bevételt átlagosan 0,6*(15%+18,5%+13%)=27,9% adó terheli + iparűzési adó.
2022-ben az éves keret 24 millió Ft (az év első napján hatályos minimálbér 120 szorosa), ennek átlépése esetén át kell térni visszamenőleg teljes évre az SZJA szerinti vállalkozói jövedelemadózásra.
Érdemes lehet számítást végezni melyik éri meg jobban ekkor bevételnél.
Tisztelt Lestyán Péter! Átalányadózás esetén a TBJ és a SZOCHO számítási alapjául a minimálbért vagy a garantált bérminimumot kell figyelembe venni? Mitől függ ez? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Egri Balázs,
Törvény szerint, ha a végzett tevékenység közül legalább az egyik szakképzettséget igényel, akkor a minimum járulék alap a garantált bérminimum.
Tisztelt Lestyán Péter!
Jelenleg főállású egyéni vállalkozó vagyok, egy 4 órás bejelentett állással. Szeptembertől egy másik 4 órás munkaviszonyt is létesíteni fogok, a két állás összesített bruttó bére meg fogja haladni a garantált bérminimum össszegét. Kérdésem, hogy a 2x 4 órás munkaviszony mellett lehetek-e mellékállású átalányadózó egyéni vállalkozó, vagy legalább az egyik munkaviszonynak el kell önmagában érnie a 36 órás munkaviszonyt? Köszönöm!
Kedves Bán Éva,
Az SZJA szerinti egyéni vállalkozói adónemek tekintetében akkor mellékállású a vállalkozó, ha van legalább heti 36 órás munkaviszonyuk, ami több munkaviszonyból is össze adódhat. Tehát 2*20 heti óra elegendő.
Tisztelt Lestyán Péter!
Jelenleg főállásban vagyok foglalkoztatva, állami egészségügyi ellátó rendszerben. Korábbi másodállás miatti KATA vállalkozásomat szeretném átalányadó adózásra változtatni. A kérdésem az lenne, hogy átalányadózás esetében évi 500.000.- forintos keresetnél hogyan tudom egyszerűen kiszámolni a közterheket? Köszönöm szépen előre is.
Kedves Keszler Gergő,
Köszönöm a kérdését, erre azért nincs egzakt válasz, mert az átalányadóznál van egy éves mentesített keretösszeg (2022-ben 1,2 millió Ft jövedelem, tehát 60% átalány esetében 2 millió Ft bevétel), amelyre akkor is jogosult a vállalkozó, ha év közben vált átalányadóra. Ha ezzel nem számolunk, akkor alapesetben 60%-os átalány esetében 15%+18,5%+13%=46,5%*60%=27,9% a havonta fizetendő közteher + Iparűzési adó is terheli az átalányban megállapított jövedelmet.
Javaslom az adókalkulátorunkat amelyben törtévre is kiszámíthatja a tényleges közterhet, vagy teljes évre (ha feltételezzük hogy 2023-re nem változik az átalányadózás):
https://www.online-adotanacsadas.hu/szolgaltatasaink/egyeni-vallalkozo-adokalkulator-kata-szja-teteles-atalanyado/
Kedves Lestyán Péter nyugdíjasként kiegészítő tevékenységnek minősülő egyéni vállalkozó vagyok. Augusztus 1-el lépek át a KATA-ból az átalány adózásba, amit már bejelentettem a NAV felé. Kérdésem, hogy szaktanácsadóként 40 % költségátalánnyal lehet-e számolni? Kérdésem továbbá, hogy ha a teljes évi bevételem 1560 000,-Ft., akkor nemcsak TB és Szocho. megfizetése alól mentesülök, de adót sem kell fizetnem a hátralévő hónapokra? Ilyen esetben az iparűzési adót hogy kell kiszámolni? Mellesleg ha már be van fizetve az egész 2022. évi iparűzési adó, akkor a váltás miatt már nem kell vele foglalkoznom, vagy oda is jeleznem kell a változást?
Kedves Löffler Veronika,
2022 évi Átalányadós szabályok alapján minden tevékenységre érvényes 40%-os átalányköltség elszámolhatósága, a törvényben szereplő tevékenységeknél lehet magasabb.
Valamint jól értelmezi lényegében évi 2 millió Ft bevétel alatt a nyugdíjasnak nincs SZJA adófizetési kötelezettsége. TB/SZOCHO egyáltalán nincs mert nyugdíjas.
Iparűzési adóval kell még számolnia.
Tisztelt Lestyán Péter,
Kérem segítsen, hogy jól értem-e a következőket:
1) Ha egy Katás egyéni vállalkozó nem felel meg az új (Kata2) szabályoknak, akkor 2022.08.31-gyel megszűnik ez az adózási forma a számára.
2) 8 millió forint éves maximum bevétel az irányadó rá nézve. Ha augusztusban kiszámláz egy szolgáltatást, amit csak 09.01 után fizetnek, ki az is beleszámít ebbe a keretbe?
3) mikor kell erről az adónemről záró bevallásokat beadni a 2022-es évre?
4) ha az átalányadózást választja folytatásként, akkor az éves keret (24m/12*4=8 millió forint) 2022.09.01.-2022.12.31-között?
5) az alanyi mentes áfát mindettől függetlenül az éves 12 millió forintig használatos?
6) ha az átalányadó választását csak októberben kell lejelenteni a NAV-nak, a szeptember hónapra vonatkozó szja, szoc.ho és járulékfizetési kötelezettség fennáll? ezt be kell vallani az 58-as bevallásban?
7) az átalányadózás is pénzforgalmi alapú? tehát akkor keletkezik a bevétel, amikor pénzforgalmi teljesítés történi?
köszönöm
Kedves Péter Adrienn,
Röviden tudok ilyen formában válaszolni:
1. igen 2. átmeneti szabály havonta 1,5m tehát 12 millió 08.31-ig 3. 09.30-ig 4. Igen 5. Igen 6. Ez még aggályos mert hibás a törvény 7. Igen abban a hónapban kell elszámolni és leadózni
Tisztelt Lestyán Péter!
Szeretném megkérdezni, hogy GYED-en vagy GYES-en lévő kismama vajon főállású vagy másodállású átalányadózónak számít a szülési szabadság/fizetés nélküli szabadság ideje alatt?
A GYED előtti munkahellyel még fennáll a jogviszonya, de nem dolgozik és a vállalkozási tevékenységet személyesen végezné.
A KATA időszakban főállású kisadózó volt, de nekem nem egyértelmű, hogy az átalányadó szempontjából mi a helyzet.
Előre is köszönöm a válaszát.
Üdvözlettel:
Tisztelt Kérdező,
SZJA-s egyéni vállalkozó a GYED/GYES alatt főállásúnak minősül ha nem végez munkaviszonyt, viszont:
– GYED alatt mentesül a minimálbér utáni kötelező TB járulék/SZOCHO fizetés alól, még ha végzi is a vállalkozó tevékenységet
– GYES alatt csak akkor mentesül, ha nem végzi személyesen a vállalkozói tevékenységét
Tisztelt Lestyán Péter!
Jelenleg a heti 36 órát elérő munkaviszonyomban GYED ellátást kapok, viszont mellette főfoglalkozású KATA egyéni vállalkozó vagyok, mivel ténylegesen folytatom a tevékenységem. 2022.09.01-től az átalányadózást kell választanom. Átalányadózóként főfoglalkozásúnak vagy mellékfoglalkozásúnak fogok számítani? Kell-e járulékot fizetnem?
Tisztelt Német Anikó.
SZJA-s egyéni vállalkozóként amíg nem dolgozik ténylegesen a 36 órát elérő munkaviszonyában a GYED alatt főállású egyéni vállalkozónak fog minősülni, viszont nem fog Önre vonatkozni a minimálbér utáni kötelező TB járulék/Szocho fizetés.
Kedves Péter!
Érdeklődni szeretnék, hogy ha egy KFT-ben vagyok ügyvezető és ott kapok bért, akkor ha főállású Átalányadózó Egyéni Vállalkozóként bejelentem magam a garantált bérminimumra, akkor az kiváltja e a KFT-ben a bejelentett munkaviszony kötelezettséget? Lehetek e KFT-ben ügyvezető bérfizetés nélkül?
Köszönettel,
Károly
Kedves Károly,
A Tbj törvény alapján csak 1 helyen kell kötelezően megfizetni főállásúként a minimálbér utáni járulékokat, tehát ez lehet a társas vállalkozása (KFT), vagy az egyéni vállalkozása. A másik jogviszonyában tehát mentesül a kötelező járulékfizetés alól, természetesen ha van jövedelme azután már kell fizetni járulékokat.
Nagyon szépen köszönöm a választ!
Tisztelt Lestyán Péter ,
Főállású munkavállaóvagyok, és szeretnék átalányadózással szakértői tevékenységet végezni pluszban. Ha jól értelmeztem a fenteieket, akkor a bejelentett főállás miatt mentesülök a SZOCHO, és a TB befizetés alól, csak SZJA-t kell fizetnem ? Illetve , én magam mint átalámnyadózó be tudok-e jelenteni magam helyett valakit, hogy végezze ele a szakértő tevékenységet alakalomadtán ? Ha igen milyen terhei vannak ennek ?
Köszönettel,
Ladányi Ákos
Kedves Ladányi Ákos,
Főállású munkaviszonynak miatt mellékállású egyéni vállalkozónak számít, ebben az esetben az átalányadózásban nem kell megfizetni havonta kötelezően a minimálbér után a TB/SZOCHO járulékot, hanem csak az átalányban megállapított azon jövedelme után, ami meghaladja az éves 1,2 millió Ft adómentes részt. Ugyanez vonatkozik az SZJA-ra is.
Kedves Péter!
80%-os ktg. hányad.
Egyeztettem a NAV al és az iparkamarával is : ez a tevékenység (számítógép, kommunikációs eszköz javítása (TESZOR 95.1); ) – számlázható HA csakés kizárólag ez a fő tevékenység van a navnál regisztálva, semmi más. Az iparkamara szerint bejelentés és végzettség mentesen lehet használni.
a kérdés az, hogy ellenőrzéskor a nav bekérheti -e a tevékenység kölség oldalán jelentkező számlákat tőlem ( igazolván hogy valóban veszek alapanyagot, stb – vagy azt megnézik házon belül) – azaz kell e folyamatosan ennél a tevékenységnél állandó költség számláknak is lenni, vagy ha azok nincsenek vagy nem arányos a 80% -al, akkor visszatesz 40%-os ktg. hányadba?
Kell e félni ilyen mértékű ellenőrzésektől?
köszönöm
Kedves Horváth Tibor,
Mivel az átalányadózásnál a költségek mértéke a törvény által átalányban van megállapítva, ezt nem kell számlákkal vagy más bizonylattal/nyilvántartással igazolni.
Tehát ha például 0 Ft költsége van, akkor is jár az átalányadózásban a törvény által alkalmazható költséghányad.
Tisztelt Lestyán Péter!
Abban kérném a segítségét, hogy jelenleg még KATA-s vállalkozó vagyok.
A biztosítás közvetítő (üzletkötő) forma milyen költség hányadba esik?
Illetve olyan kérdésem lenne, hogy a tevékenységi köreim között van olyan ami nem igényel szakképzettséget, ilyenkor az adót mi alapján számolják?
Mert ügye más az adózás szakképzettséget igénylő, és nem szakképzettséget igénylő tevékenységek esetén.
Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Gábor
Biztosítás közvetítés mivel az SZJA tv. átalányadózásnál nincs felsorolva a 80-90% költséghányadba ezért 40%-os.
Adott hónapban kizárólag szakképzettséget nem igénylő tevékenység végzése esetében a főállású egyéni vállalkozónak a minimálbér (2022-ben 200.000 Ft) után kell TB járulékot fizetni, Szochot 112,5% után.
Kedves Péter,
Jelenleg GYED-en vagyok főállású kisadózóként mentem el szülni. Ha most 09.01-el átalányadózást választok, akkor azokban a hónapokban amikor nem keletkezik jövedelmem az egyéni vállalkozásomban, van e bármilyen járulék/adófizetési kötelezettségem. Gyed alatt Fő vagy mellékállású EV-nek számítok-e?
2. Hamarosan GYES-en leszek, úgyanúgy a fenti kérdés foglalkoztat.
Köszönöm előre is a válaszát!
Kedves Zsuzsanna,
A SZJA adózású egyéni vállalkozásoknál közös szabály, hogy a GYED jogosultság azon időszakában, amikor ténylegesen nem áll fennt heti 36 órát elérő munkavégzés más munkaviszonyban, akkor főállású egyéni vállalkozónak minősül, viszont az adórendszer azzal támogatja a GYED alatt tevékenységet végző egyéni vállalkozót, hogy mentesíti a minimálbér (vagy garantált bérminimum) utáni kötelező járulék és szociális hozzájárulási adó fizetés alól, tehát csak a tényleges adóköteles jövedelem után kell adót és járulékot fizetni (ez átalányadónál a bevétel csökkentve a jogosult költséghányaddal, figyelembe véve az éves adómentesített 1,2 millió Ft jövedelem részt).
Viszont a GYES alatt fennáll a kötelező minimálbér utáni járulékfizetés, ha adott időszakban ténylegesen végzett az egyéni vállalkozó tevékenységet.