Az áfa levonási joga a hozzáadottérték-adó rendszerének egyik legfontosabb eleme, ugyanakkor gyakorlása szigorú tárgyi és formai feltételekhez kötött. A levonás érvényesítéséhez az adóalanynak rendelkeznie kell az Áfa tv. 127–128. §-ai szerinti, megfelelő tartalmú okiratokkal, és a levonást a törvényben meghatározott korlátok között kell gyakorolnia.
A cikk áttekinti, hogy milyen dokumentumok szükségesek az adólevonási jog gyakorlásához, milyen speciális szabályok érvényesülnek importügyleteknél és az adólevonási jog engedményezése esetén, továbbá bemutatja a tárgyi eszközökre vonatkozó különös korrekciós rendszert, ideértve a 240 hónapos és 60 hónapos figyelési időszakot, valamint a kapcsolódó 10 000 Ft és 1 000 Ft küszöbértékeket. Végül kitér az adólevonási jog elenyészésének eseteire és jogkövetkezményeire is.
1. Az adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltételei
Általánosságban elmondható, hogy az általános forgalmi adó alanyai az őket megillető adólevonási jogot akkor tudják gyakorolni, ha rendelkezésükre állnak az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 127. § (1) bekezdése által tárgyi feltételként nevesített bizonylatok, okiratok és dokumentumok (a továbbiakban együtt: az adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltételeiként nevesített okiratok).
Az adóalanyok e dokumentumok birtokában is kizárólag akkor élhetnek az adólevonási jogukkal, ha teljesítik az okiratokra, illetve azok tartalmára vonatkozó, az Áfa tv. 127. § (2)–(6) bekezdéseiben, továbbá a 128. §-ban rögzített követelményeket.
Az adóalany az alábbi esetekben jogosult levonásba helyezni az előzetesen felszámított adót:
-
Áthárított adó (termékbeszerzés, szolgáltatás-igénybevétel): a nevére szóló, az ügylet teljesítését tanúsító számla birtokában;
-
Közösségen belüli termékbeszerzés kapcsán fizetendő adóként megállapított adó: a nevére szóló, az ügylet teljesítését tanúsító számla birtokában;
-
Belföldi beszerzés / szolgáltatás-igénybevétel, valamint az Áfa tv. 140. § a) pontja szerinti „határon átnyúló fordított adózás” alapján a saját részére adófizetési kötelezettséget keletkeztető szolgáltatás-igénybevétel előlege után fizetendő adóként megállapított adó: a nevére szóló, az ügylet teljesítését tanúsító számla birtokában, illetve számla hiányában a fizetendő adó összegszerű megállapításához szükséges okiratok birtokában;
-
Importhoz kapcsolódóan megfizetett adó:
-
az áru átengedéséről szóló, jogszabályban előírt vámhatósági értesítés,
-
az adóalany nevére szóló, a termék szabad forgalomba bocsátása során az adófizetési kötelezettséget megállapító határozat,
-
az adóalany nevére szóló, az adó megfizetését igazoló okirat, illetve
-
közvetett vámjogi képviselő esetén a képviselő adó megfizetésére vonatkozó, az adóalany nevére szóló nyilatkozata
birtokában;
-
-
Importhoz kapcsolódóan fizetendő adóként megállapított adó:
-
az áru átengedéséről szóló vámhatósági értesítés,
-
a fizetendő adó összegszerű megállapításához szükséges okiratok, illetve
-
közvetett vámjogi képviselő esetén a képviselő adómegállapításra és bevallásra vonatkozó, az adóalany nevére szóló nyilatkozata
birtokában;
-
-
Előleg részeként megfizetett adó: a nevére szóló, az előleg megfizetését tanúsító számla birtokában;
-
Saját vállalkozásban végzett beruházás, illetve vállalkozásban kitermelt/előállított/átalakított/megunkált, továbbá vásárolt vagy importált termék gazdasági tevékenységhez történő felhasználása (Áfa tv. 11. § (2) bekezdés a) és b) pont): a fizetendő adó összegszerű megállapításához szükséges okiratok birtokában.
A fenti dokumentumok az Áfa tv. alkalmazásában együttesen az adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltételeiként nevesített okiratoknak minősülnek.
1.1. Jogutódlás és speciális tulajdonosi helyzetek
Ha az adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltételeiként nevesített okiratok az adólevonás tényleges gyakorlását megelőzően megszűnt adóalany nevére szólnak, de az Áfa tv. szerinti jogok és kötelezettségek tekintetében jogutóddal rendelkezik, akkor a megszűnt adóalany jogutódja – az egyéb feltételek sérelme nélkül – a kérdéses okiratok birtokában adólevonási jogot gyakorolhat.
Szintén speciális esetkör, ha az okiratok új közlekedési eszköz, beépítés alatt álló vagy beépített új ingatlan (ingatlanrész), illetve építési telek (telekrész) tulajdonosának (vagy jogelődjének) nevére szólnak úgy, hogy az okirat keletkezésekor a tulajdonos még nem adóalany, azonban később az Áfa tv. 6. § (4) bekezdése alapján – új közlekedési eszköz Közösségen belüli értékesítése, illetve új ingatlan/építési telek sorozatjellegű értékesítése jogcímén – adóalannyá válik. Ilyen esetben az adóalannyá váló tulajdonos az okiratok alapján – az egyéb feltételek sérelme nélkül – adólevonási jogot gyakorolhat.
1.2. A levonás összeghatára és a fordítási kötelezettség
Az adóalanyok az adólevonási jogukat olyan módon kötelesek gyakorolni, hogy:
-
a levonható előzetesen felszámított adó összege ne haladja meg
-
az okiratban adóként szereplő, illetve abból adóként kiszámítható összeget, valamint
-
azt az adóösszeget, amelyet a termék, szolgáltatás szokásos piaci árának alapulvételével kell megállapítani az Áfa tv. 67. § (1) bekezdése szerinti speciális adómegállapítás alkalmazásakor;
-
-
ellenőrzés során, az állami adó- és vámhatóság kérésére saját költségen gondoskodjanak az okirat hiteles magyar nyelvű fordításáról, ha az okirat nem magyar nyelvű, és a tényállás másként nem tisztázható.
1.3. Külföldi teljesítések és adómentes ügyletek: a tárgyi feltételek „átvitele”
Ha az adóalany az adott terméket, szolgáltatást
-
külföldön teljesülő, de belföldi teljesítés esetén adólevonásra jogosító ügylet érdekében használja, azzal, hogy az adóalany nem választotta az Áfa tv. XIII. Fejezet 1. vagy 3. alcíme szerinti alanyi adómentességet, és a teljesítési hely szerinti más tagállamban az ügylet nem tartozik a 2006/112/EK irányelv szerinti adómentesség alá; valamint
-
az Áfa tv. 87/A. §, 89. §, 92. §, 93. § (2) bekezdés, illetve 98–117. § szerinti jogcímeken adómentességet élvező ügyletek érdekében használja; továbbá
-
az Áfa tv. 86. § (1) bekezdés a)–f) pontjai szerinti, sajátos jellegük miatt adómentes szolgáltatások érdekében használja, a törvényben rögzített feltételek teljesülése mellett,
akkor az e tevékenységekhez kapcsolódó előzetesen felszámított adó tekintetében az adólevonási jogot a tárgyi feltételekre és azok tartalmára vonatkozó, fent ismertetett szabályok megfelelő alkalmazásával gyakorolhatja.
2. Adólevonási jog engedményezése
Az Áfa tv. 129–130. §-ai szerinti speciális adólevonási szabályok alapján a termék importjára irányuló ügyletekben meghatározott feltételek fennállása esetén nem az importálóként eljáró adóalany, hanem a közvetett vámjogi képviselője gyakorolhat adólevonási jogot. E körben az importáló adóalany és a közvetett vámjogi képviselő között az adólevonási jog engedményezése valósul meg.
Az engedményezés következménye, hogy az importáló adóalany termékimporthoz kapcsolódó adólevonási joga elenyészik.
A közvetett vámjogi képviselő az importáló helyett akkor jogosult a termék importjához kapcsolódó előzetesen felszámított adó levonására, ha az alábbi feltételek teljesülnek.
2.1. Feltételek az importáló adóalany oldalán
Az importáló adóalany:
-
az adólevonási jog keletkezésekor és azt követően is korlátozás nélkül rendelkezik adólevonási joggal;
-
az adólevonási jog keletkezésének időpontját magában foglaló adómegállapítási időszakban áfabevallási kötelezettségét havi gyakorisággal teljesíti;
-
írásban, névre szólóan nyilatkozik a közvetett vámjogi képviselője részére a fenti feltételekről és az áfabevallási gyakoriságáról úgy, hogy a nyilatkozat tartalmazza
-
az importáló és a közvetett vámjogi képviselő nevét, címét, adószámát, valamint
-
a termék importjának kétséget kizáró azonosításához szükséges adatokat;
-
-
a kérdéses időszakban az Art. szerint nem minősül kockázatos adózónak.
2.2. Feltételek a közvetett vámjogi képviselő oldalán
A közvetett vámjogi képviselő:
-
elvégzi az ún. partnerellenőrzést az állami adó- és vámhatóság honlapján közzétett szempontok szerint
-
a közvetett vámjogi képviseleti szerződés megkötésekor, illetve
-
az adólevonási jog keletkezésének időpontját magában foglaló időszakban
azon importáló adóalanyra vonatkozóan, aki az Art. alapján nem minősül megbízható adózónak;
-
-
a partnerellenőrzés eredménye alapján nem merül fel adókockázat;
-
a partnerellenőrzés tényéről és eredményéről az állami adó- és vámhatóság részére adatot szolgáltat;
-
rendelkezik az importáló nevére szóló, az importáló adólevonási jogára és áfabevallási gyakoriságára vonatkozó nyilatkozattal;
-
belföldön nyilvántartásba vett adóalanyként nincs olyan Áfa tv. szerinti jogállása, amely az adólevonási jogát egyébként korlátozza;
-
az adólevonási jog gyakorlásának időpontjában az Art. alapján megbízható adózónak minősül.
2.3. Importáfa-önadózási engedély melletti eltérések
Ha az importáló adóalany rendelkezik az Áfa tv. 156. §-a szerinti importáfa-önadózási engedéllyel, akkor az engedményezéshez az előző feltételek közül:
-
az importáló esetében azt kell teljesíteni, hogy korlátozás nélkül rendelkezzen adólevonási joggal, és erről írásban, névre szólóan nyilatkozzon a közvetett vámjogi képviselőnek;
-
a közvetett vámjogi képviselőnek pedig nem kell teljesítenie a partnerellenőrzéshez kapcsolódó feltételeket, azaz nem köteles partnerellenőrzést végezni.
2.4. Partnerellenőrzés ismétlése és adatszolgáltatás
Ha az importáló nem rendelkezik importáfa-önadózási engedéllyel, akkor a közvetett vámjogi képviselő a partnerellenőrzést:
-
a szerződéskötést megelőzően, illetve
-
ugyanazon importáló képviseletében több import ügylet esetén havonta, a hónap utolsó napjáig
köteles elvégezni, kivéve azokat a hónapokat, amikor az importáló képviseletében nem működik közre importálásban.
A partnerellenőrzés tényére és eredményére vonatkozó adatszolgáltatást elektronikus úton kell teljesíteni:
-
haladéktalanul, de legkésőbb a képviseleti szerződés megkötéséig, illetve
-
több importügylet esetén a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig.
A határidők elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának nincs helye.
A közvetett vámjogi képviselő elektronikus kérelmet nyújthat be a hatósághoz annak érdekében, hogy megismerje az importáló áfabevallási gyakoriságára és kockázatos adózói minőségére vonatkozó adatokat, amennyiben az importáló ehhez előzetesen írásban hozzájárult. A hatóság a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül biztosítja az adatok megismerését.
2.5. Nyilatkozattétel a bevallásban
A közvetett vámjogi képviselő abban az áfabevallásban, amelyben az engedményezett adólevonási jogot gyakorolja, importügyletenként köteles nyilatkozni különösen:
-
a vámhatósági értesítés számáról, vagy
-
az adófizetési kötelezettséget megállapító határozat számáról, vagy
-
a szabad forgalomba bocsátást igazoló kiegészítő árunyilatkozat számáról,
továbbá az importáló adóalany adószámáról, valamint az adó forintban megállapított alapjáról és összegéről.
Ha az áfabevallási kötelezettséget az Áfa tv. 184. § (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerint az eÁFA-rendszeren keresztül teljesíti, akkor e nyilatkozattételi kötelezettséget is az eÁFA-ban összeállított és jóváhagyott bevallásban köteles teljesíteni.
3. A tárgyi eszközre vonatkozó különös adólevonási szabályok
Az Áfa tv. 134–136. §-ai tartalmazzák a tárgyi eszközöknek minősülő termékekhez kapcsolódó előzetesen felszámított adó levonására irányadó különös szabályokat. A tárgyi eszközök esetében egyebekben az Áfa tv. VII. Fejezetében foglalt általános adólevonási rendelkezéseket, valamint az Áfa tv. 5. számú mellékletében foglalt, az előzetesen felszámított adó arányos megosztásáról rendelkező szabályokat kell alkalmazni.
Az Áfa tv. 259. § 21. pontja szerint tárgyi eszköznek minősül az ingatlan, valamint az olyan ingó termék, amely rendeltetésszerű használatot feltételezve legalább 1 évet meghaladó időtartamban szolgálja az adóalany gazdasági tevékenységének folytatását.
Ugyanakkor a tárgyi eszközi minőséget nem kizárólag az 1 éves időtartam dönti el: az adott termék tárgyi eszköznek minősülését mindig a termék jellegének és használata körülményeinek együttes vizsgálatával kell megítélni. Ennek megfelelően egy adott termék akár 1 évnél rövidebb használat mellett is tárgyi eszköznek minősülhet, illetve 1 évet meghaladó használat mellett is előfordulhat, hogy nem tekinthető tárgyi eszköznek.
A tárgyi eszközökkel azonos megítélés alá esnek az ingatlanhoz kapcsolódó és egyéb vagyoni értékű jogok is, ha rendeltetésszerű használat mellett legalább 1 évet meghaladó időtartamban szolgálják az adóalany gazdasági tevékenységét (a továbbiakban együtt: tárgyi eszközzel azonos megítélés alá eső vagyoni értékű jogok).
Ha az adóalanyok az Áfa tv. 11. § (2) bekezdés a) pontja szerinti saját beruházások keretében tárgyi eszközt állítanak elő, akkor – az adólevonási jog gyakorlásának egyéb feltételei sérelme nélkül – az előállított tárgyi eszköz rendeltetésszerű használatbavételekor adólevonási joguk keletkezik a felhasznált termékeket, igénybe vett szolgáltatásokat terhelő előzetesen felszámított adó tekintetében akkor is, ha az adólevonási jog egyébként őket egészben vagy részben nem illetné meg.
3.1. Figyelési időszak: időtartam és küszöbértékek
Ha az adóalany tárgyi eszközt, illetve tárgyi eszközzel azonos megítélés alá eső vagyoni értékű jogot használ, hasznosít a vállalkozásán belül, akkor a rendeltetésszerű használatbavétel (jogoknál a szerzés) hónapjától számított figyelési időszak:
-
ingatlan tárgyi eszköz és ingatlanhoz kapcsolódó jog esetén: 240 hónap,
-
ingó tárgyi eszköz és egyéb vagyoni értékű jog esetén: 60 hónap.
A figyelési időszak figyelembevételével az adóalany a naptári év utolsó adómegállapítási időszakában köteles utólagos kiigazítást (korrekciót) elvégezni a tárgyi eszközre/jogra jutó előzetesen felszámított adó:
-
ingatlan esetén az adó 1/20 részére,
-
ingó esetén az adó 1/5 részére
vonatkozóan, ha a levonható adót befolyásoló tényezők változása miatt abszolút értékben legalább 10 000 Ft különbözet keletkezik a levonható előzetesen felszámított adó összegében.
A korrekció elszámolására az Áfa tv. 153/C. § (1)–(2) bekezdése szerinti szabályokat kell alkalmazni, amelyek alapján az adóalany az 1/20, illetve 1/5 részt a fizetendő adót növelő vagy a levonható előzetesen felszámított adót növelő tételként köteles elszámolni az adott naptári év utolsó időszakáról benyújtandó áfabevallásában.
3.2. Átadás-átvétel év közben: sajátos korrekció
Ha a naptári év közben a tárgyi eszközt vagy a vagyoni értékű jogot az Áfa tv. 17. §-ában leírt jogcímen szerzi meg az adóalany úgy, hogy azt változatlanul tárgyi eszközként, illetve tárgyi eszközzel azonos megítélés alá eső jogként használja, hasznosítja, akkor a korrekciós szabályokat sajátosan kell alkalmazni. Ilyenkor:
-
úgy kell tekinteni, hogy a naptári év teljes időtartamában használták az eszközt/jogot, és
-
korrekciós kötelezettség merül fel, amelyet az átadás, illetve átvétel törtévében időarányos számítással kell teljesíteni.
3.3. Értékesítés a figyelési időszak alatt: időarányos rendezés és küszöb
Ha az adóalany a figyelési időszak letelte előtt értékesíti a tárgyi eszközt vagy a vagyoni értékű jogot, akkor a teljesítési időpont hónapjára és a hátralévő figyelési időszak hónapjaira együttesen és időarányosan jutó előzetesen felszámított adó tekintetében:
-
adólevonási jog keletkezik, ha az értékesítés adólevonásra jogosító ügylet lenne;
-
adófizetési kötelezettség keletkezik, ha az értékesítés nem adólevonásra jogosító ügylet.
Ennek megfelelően:
-
adólevonásra jogosító értékesítés esetén az adóalany jogosult véglegesen levonásba helyezni a hátralévő időszakra jutó, korábban le nem vont összeget;
-
adólevonásra nem jogosító értékesítés esetén az adóalany köteles a hátralévő időszakra jutó, korábban levonásba helyezett összeget pótlólagosan fizetendő adóként megállapítani és elszámolni.
Ha az értékesítés miatt az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összegéhez képest különbözet keletkezik, és az abszolút értékben eléri vagy meghaladja az 1 000 Ft-ot, akkor a különbözetre is az Áfa tv. 153/C. § (1)–(2) bekezdése szerinti elszámolási szabályokat kell alkalmazni.
4. Az adólevonási jog elenyészése
Az Áfa tv. 137. §-a rendelkezik az adólevonási jog elenyészéséről, amely az adólevonási jog gyakorlásának, illetve érvényesítésének végleges kizárását eredményezi.
Az adólevonási jog elenyészése tipikusan akkor következik be, ha az állami adó- és vámhatóság az adóalany adószámát törli. Az adóalany adólevonási joga az adószám törlését elrendelő határozat véglegessé válásának napjával enyészik el.
Az adóalany kérelmet nyújthat be az adószám törlést követő ismételt megállapítása iránt. Ha a hatóság a kérelemnek helyt ad, az adólevonási jog elenyészése nem valósul meg. Ebben az esetben az adóalany az ismételten megállapított adószáma alatt, az Art. szerinti elévülési időn belül önellenőrzéssel érvényesítheti az adólevonási jogát.