Az infláció következtében a vállalkozók is kénytelenek voltak árat emelni a szolgáltatásaikban és a termékeikben, ez hatással van a bevételeikre, habár ez sajnos nem mindig eredményez több nyereséget is, mert ugyanez igaz a költségekre is, vagy gondoljunk a KATA-ból kényszerűen Átalányadóba átlépőkre.
Mivel már 4 éve az alanyi ÁFA mentes értékhatár 12 millió Ft, és vélhetően ez idén nem fog nőni visszamenőlegesen, ezért egyre több vállalkozónál merül fel a kérdés, hogy mikor és hogyan kell átlépni az adómentesség az ÁFA körbe év közben. A következő cikkben ezt szeretnénk bemutatni részletesen és példákon keresztül.
Az alanyi adómentesség választásának jogi kritériumai:
■ Egy már ÁFA körben lévő adózó – egyéni vállalkozó vagy jogi személy – az alanyi adómentesség mellett dönthet a következő naptári évtől kezdve, ha az előző évben, mely előzi meg azt az évet, melyben az adómentességet alkalmazni kívánja, a nettó (áfa nélküli) bevétele 12 millió forint alatt maradt. A könyveiket pénzforgalmi szemléletben vezető adóalanyoknak, figyelemmel kell lennie arra, hogy az 12 millió forintba nem a ténylegesen befolyt bevétel számít bele, hanem az összes olyan az előző évre kiszámlázott vagy kiszámlázni elmulasztott értékesítés ellenértéke, amely értékesítések teljesítési időpontja az Áfa tv. szabályai alapján előző évre esik.
■ Ha az adózó az év közben kezdi tevékenységét, akkor meg kell vizsgálnia, hogy az adott évben a bevétel eléri-e a 12 millió forint időarányos összegét. Egy 2023. május 1-jén kezdő adózónak a 12 millió forintból naparányosan csak 8.054.795 Ft áll rendelkezésre.
Megjegyzés: A szünetelés nem csökkenti az alanyi ÁFA mentesség keretét, tehát annak is jár a 12 millió Ft-os keret egész évre, aki az év első napján már alanyi ÁFA mentes adózó volt, de az évben többször szünetelt, akár az év jelentős részében is. Hasonlóképpen az év közben megszűnés sem csökkenti visszamenőlegesen az ÁFA mentes keretet.
Az alanyi adómentesség értékhatárának számításánál a következő bevételekkel nem kell számolni: A 12 millió forintos határ kalkulációjában nem veszik figyelembe az alábbi ügyletek eredményeként keletkezett bevétel. Az előző évi és várható bevételek meghatározásánál, vagy azoknál, akik már alanyi adómentesek, a 12 millió forintos határt nem terheli az alább felsorolt bevételekkel:
- Tárgyi eszköz értékesítése
- Immateriális jószág értékesítése
- Új közlekedési eszköz értékesítése a közösség más tagállamába
- Építési telek értékesítése (akkor sem kell figyelembe venni, ha nem tárgyi eszköz)
- Befejezetlen építés alatt álló ingatlan értékesítése (akkor sem kell figyelembe venni, ha nem tárgyi eszköz)
- Befejezett beépített ingatlan értékesítése, ha a használatba vételi engedély jogerőre emelkedését követően az értékesítésig két év nem telt el (akkor sem kell figyelembe venni, ha nem minősül tárgyi eszköznek)
- Közérdekre tekintettel adómentes értékesítések (85. § (1) bek.)
- Biztosítási, banki, értéktőzsdei, befektetési tevékenységek kiegészítő jellegű tevékenysége
- Mezőgazdasági tevékenység bevétele, ha annak adózására az Áfa tv. különös szabályait alkalmazzák (XIV. fejezet).
Gyakori hiba, de az ingatlan bérbeadásból származó bevétel az értékhatárba beleszámít, még ha azt nem is egyéni vállalkozóként, hanem magánszemélyként adja bérbe az adózó.
Az adózónak ismernie kell ezeket a kivételeket, mivel a jövőben a fentiekben említett értékesítésekkel nem léphet fel alanyi adómentes státuszban
Amellett a közvetkező speciális esetekben azért nem számít bele a bevétel az alanyi ÁFA mentes keretbe, mert az értékesítés során alapvetően az alanyi ÁFA mentes adózó nem járhat el alanyi mentesként:
- Külföldön teljesített szolgáltatásnyújtása esetén,
- Közösségen belüli távértékesítés, valamint import távértékesítés esetén,
- Egyes, az ún. „fordított adózás” alá tartozó határon átnyúló ügyleteknél,
Lényegében minden szabályszerűen, tehát megfelelő teljesítési dátummal és AM ÁFA kulccsal kiállított számlának az összeget (külföldi devizában kiállított számla esetében megfelelő árfolyamra forintosított) kell adott naptári évben össze számolni.
Például ha egy alanyi ÁFA mentes egyéni vállalkozó csakis kizárólag külföldi másik vállalkozásnak nyújt tanácsadási, informatikai, marketing vagy grafikai szolgáltatásokat és ez eléri a 12 millió Forintot adott évben, akkor is alanyi ÁFA mentes maradhat, mivel ezeket a szolgáltatások nem alanyi mentes minőségbe számlázza, hanem adómentes külföldön teljesített szolgáltatásnyújtásként (mivel a nemzetközi forgalmi adó szabályok szerint az adót az igénybevevő vállalkozás székhelye szerinti országban kell elszámolni).
Az alanyi adómentes státusz megszűnése és bejelentése
Amennyiben az adózó alanyi adómentességi státusza megszűnik, ezt azonnal jeleznie kell az adóügyi hatóságnak. A státusz akkor szűnik meg, ha az éves bevétel meghaladja a 12 millió forintot. Ha ezen összeghatár felett van az értékesítés, akkor az ezen összegen lévő bevétel után adózási kötelezettsége keletkezik. Ezen túl a megfelelő időpontban, a számla teljesítését követően, az adóalany az adólevonás jogát a normál szabályok szerint gyakorolhatja. Kiemelkedően fontos megérteni, hogy az előleg nem számít bele az említett 12 millió forintos határba. Ha már túllépte az adózó a határt, és az előleget is beleszámítja, akkor a teljes tranzakció értékére áfát kell számolni.
A gyakorlatban, ha valaki alanyi ÁFA mentességgel adózik, de át kíván lépni az ÁFA körbe, ezt a T101E jelű nyomtatványon, vagy az ONYA rendszeren keresztül, ügyfélkapus hozzáféréssel teheti meg. Az évet tekintve csak az említett értékhatár túllépése esetén léphet ki az adózó az alanyi ÁFA mentes körből.
A NAV a digitálisan elküldött számlák révén folyamatosan ellenőrizheti az adózók tevékenységét. Különösen oda kell figyelni arra az esetre, ha a 12 millió forintos limitet meghaladja az adóalany. A határt átlépő számla esetében már az egész összeg után az áfát ki kell számolni. Előfordulhatnak bonyolult helyzetek is, mint például ha egy adott számlát már kiállítottunk, de a teljesítési időpontja még későbbi.
Ráadásul, ha egy alanyi adómentes státuszú adóalany használt terméket ad el, az eladás során a teljes eladási összeget, és nem csak az árrését, kell figyelembe venni az értékhatár tekintetében. Fontos megjegyezni, hogy az alanyi adómentesség és a használt termék adózási szabályainak együttes alkalmazása nem megengedett a jogszabályok alapján.
Év végén az adózó dönthet úgy, hogy bár nem lépte át a határt, a következő évben már az általános ÁFA szabályok szerint kíván eljárni. Az alanyi adómentesség megszűnése esetén – az adózási formának módja szerint – vagy egy, vagy két évnek kell eltelnie ahhoz, hogy újra választható legyen az alanyi adómentesség. Végül, ha az alanyi adómentesség alatt beszerzett terméket értékesítik az alanyi adómentesség megszűnése után, nincs lehetőség az adólevonásra.
Az ÁFA körbe kerülés miatti fontos változások az adókötelezettségekben
Természetesen az alanyi ÁFA mentesség adminisztrációban és adókötelezettségek tekintetében is mindenképpen előnyösebb az ÁFA körnél. Csak speciális esetekben (főleg amikor nem lehet eljárni adómentes minőségben, vagy értékesítés/beszerzés miatt ÁFA fizetési kötelezettség keletkezett) kellett ÁFA bevallást – vagy közösségi adatszolgáltatást – beküldenie az adózónak. A számlákban sem szerepelt külön felszámított ÁFA, tehát a kiszámlázott összeg teljes mértékben a vállalkozó bevétele volt. Külön nem kellett fenntartani vállalkozói bankszámlát sem.
Az alanyi ÁFA mentesség üzleti szempontból is előnyt adott a vállalkozóknak, mivel az ÁFA mentes számlák esetében a vevőiknek nem kellett még ÁFA-t fizetniük. Vállalkozói ügyfélkör esetében ez minimális előny, mivel ők a legtöbb esetben (lényegében ha ÁFA körösök), akkor ha ÁFA-val kapják a számlát akkor azt vissza is tudják igényelni, illetve le tudják vonni a saját fizetendő ÁFA kötelezettségeikből.
Viszont ha a vevőkörben magánszemélyek vannak – vagy olyan vállalkozások, akik ugyanúgy ÁFA mentesek – akkor az alanyi mentesség azt az előnyt nyújtotta, hogy nekik a kiszámlázott ÁFA nem jelentett plusz költséget, mivel azt ők nem tudják visszaigényelni, tehát végleges költség marad.
ÁFA körbe lépéssel tehát ezek változnak legfőképpen:
- Kötelezően ÁFA bevallást kell benyújtani havi/negyedéves/éves gyakorisággal
- A kiszámlázott és beszedett ÁFA-t be kell fizetni a NAV részére bevallással egyidejűleg, ha nincs levonásba helyezhető ÁFA a költségekből
- 30 napon belül kötelező belföldön vállalkozói bankszámlát nyitni, és ezen keresztül lebonyolítani a vállalkozói pénzforgalmat (bevétel szerzés és adófizetést legalábbis)
Fontos megjegyezni, hogy mondhatni ezek az előnyök az ÁFA körbe kerüléssel:
- Vállalkozás érdekében felmerült és az ÁFA törvény által is az adózónak felszámolt ÁFA levonásba vagy visszaigénylésbe helyezhető
- Külföldről vásárolt termékek és szolgáltatások esetében kérhető forgalmi adó mentes számla, ami után utólag sem kell ÁFA-t befizetni, ha ezek vállalkozói célt szolgálnak és a törvény nem tiltja
- Némely vállalkozó szereti az „ÁFA-s számlákat”, de ebbe nem szeretnék bele menni
Jó tanács, ÁFA körbe kerülés előtt mindenképpen érdemes egyeztetni könyvelővel, és az ÁFA körös időszakban igénybe venni a szolgálásait, főleg akkor, ha a vállalkozó szeretne levonásba helyezni ÁFA-t a költségei után. A szakember ismeri az ÁFA levonás és visszaigénylés szabályait, tudja mi az ami kevésbé kockázatos, vagy hogyan kell úgy ledokumentálni, hogy egy NAV ellenőrzésen is átmenjen. A NAV legfőképpen visszaigényelt és levont ÁFA-t ellenőriz.
Tisztelt Lestyán úr!
Én közösségi adószámmal rendelkező egyéni vállalkozó vagyok és átalányadózóként végzem tevékenységemet (fordítás). Kizárólag egy német cégnek (szintén rendelkezik közösségi adószámmal) dolgozom és számlázom havi szinten.
Jól értelemeztem-e a fenti cikket akkor, hogy úgy gondolom, hogy nem kell átlépnem az áfa-körbe akkor sem, ha éves árbevételem meghaladja a 12 millió forintot? Mivel egyrészt külfölfdön/külföldre teljesített szolgáltatásnyújtásról van szó, másrészt pedig a fordított adózás hatálya alá tartozó, határon átnyúló ügyletről van szó.
Választás előre is köszönöm!
Tisztelt Oláh Péter,
Köszönöm a megkeresését.
Mivel a megrendelője német cégként adóalanynak minősül ÁFA szempontjából, így a végzett szolgáltatást ÁFA beli teljesítési helye külföld, így az alanyi ÁFA mentes keretbe nem kell bele számítani (mivel nem alanyi mentesként számlázza ki, hanem ÁFA területi hatályán kívüli megjelöléssel). Az éves 12 millió forintos ÁFA mentes keret csak az alanyi adómentesként szerzett bevételekre értendő.
Természetesen a nem adóalanyként kiállított külföldi teljesítésű számláról soron kívül ÁFA bevallást és közösségi adatszolgáltatást kell beküldeni havi szinten.
Tisztelt Cím!
Szeretném a véleményét kérni, abban az esetben, ha az alanyi értékmentes 12 mFt-ot FAD-os számlával lépi át a kedves vállalkozó. Ebben az esetben is be kell jelentkeznie az áfa körbe?
Köszönöm válaszát.
Tisztelt Marcziné Vidovics Terézia,
Ha belföldi FAD számlára gondol, akkor ott helytelenül történt a számlázás, mert alanyi ÁFA mentes vállalkozó állíthat ki fordított adózású számlát, és nem is fogadhat be.
Viszont ha külföldre történik a számlázás úgy, hogy a teljesítési hely külföldre esik, így nem járhat el a vállalkozás alanyi ÁFA mentesként, így keletkezik fordított adózásázú számla, mivel a külföldi számla befogadó lesz az adófizetésre kötelezett. Ezek a számlák már nem számítanak bele az éves 12 millió Ft adómentes keretbe.
Tisztelt Lestyán Úr!
Azt szeretném kérdezni, hogy hol van leírva az áfa törvényben hogy évközi kezdés esetén esetén az évi 12 mFt alanyi adómentes bevételi keretet az év hátralévő napjaira arányosan lehet figyelembe venni.
válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Géresi Attiláné,
189. § Az adóalany belföldi nyilvántartásba vételével egyidejűleg is választhatja a tárgy naptári évre az alanyi adómentességet. Ilyen esetben elegendő a 188. § (1) bekezdésének b) pontjában említett feltételt időarányosan teljesíteni.
188. § (1) Alanyi adómentesség abban az esetben választható, ha az adóalany 2. § a) pontja szerinti összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek – forintban kifejezett és éves szinten göngyölített – összege
nem haladja meg a (2) bekezdésben meghatározott felső értékhatárt.
(2) * Az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatár: 12 000 000 forintnak megfelelő pénzösszeg.
Üvd ha forditott áfás melot csinálok akkor is fizetnem kell áfát 12millio ft felett?
Kedves Kérdező,
A fordított adózás (ha belföldi ügyletről van szó pl. építési-szerelési munka) nem alkalmazható, ha az egyik fél alanyi ÁFA mentes, tehát alanyi mentes számlát kell kiállítania.
Ha azért van szó fordított adózásról, mert pl. a szolgáltatásnyújtás teljesítés helye külföld (mert külföldi adóalany vállalkozás az igénybe vevő), akkor az alanyi ÁFA mentes adózó nem hivatkkozhat ÁFA mentesség, hanem ÁFA nélküli számlát állít ki, hivatkozva a fordított adózásra. Ekkor nem számít bele a 12 millió Ft-os keretbe a fordított adózással kiállított számla.
Üdvözlöm!
Ha egy Kft. átlépi a 12 mio ft-os alanyi mentes bevételi határt, minden kötelezettségének eleget tesz a nav felé, onnantól áfásan állítja ki számláit a magánszemély vásárlóinak (vendégház bérbeadás a tevékenysége) csak épp a számlázó programban nem állítja át az adószámban az 1-est 2-esre, így a számláin az alanyi adómentes időszakban érvényes adószáma szerepel. Kell emiatt a számláit módosítani? ha igen mi a helyes formája?
köszönöttel
Kedves Bernadett,
Természetesen a számlákat helyes adószámmal kellett volna kiállítani, viszont személyes véleményem (nem minősül tanácsadásnak), hogy mivel csakis magánszemély vásárlóknak került kiállításra a számla, így a másik fél részéről ÁFA levonhatóságot nem kockáztat a hibás adószám (ha lenne ÁFA körös adóalany vásárló nála a számla módosítása fontos lenne). Illetve mivel az adóalany az adószám első 8 számjegyéből (törzsszám) beazonosítható így ez az elv sem sérül. Jegyzőkönyvet mindenképpen készítsenek a feltárt hibáról.
Tisztelt Lestyán úr!
Olyan kérdésem lenne, hogy dolgozok olyan (állami tulajdonú) cégeknek akiknek 60napos fizetési határidővel kell kiállítani a számlát. Így az októberben elvégzett munkát már a következő év január 1-re kell kiállítani, amit természetesen csak utána fizetnek ki, hiszen állami cég. A kérdésem az, hogy ez a számla hova tartozik áfamentesség számítás tekintetében? Kell azzal a számlával számolnom amit tavaly teljesítettem , de csak idén fizették ki a 12miliós áfamentesség határt tekintve, vagy csak az idei évben kiadott számlákat kell figyelnem, hogy ne lépjem ét a határt? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Bedő Csaba,
Az alanyi ÁFA mentes keretbe azok a számlák számítanak bele, amelynek a szabályszerűen megálálapított teljesítési dátuma az adott évbe esik bele. Tehát nem a bevétel megszerzésével kell számolni. Ezt a teljesítési nap ha egyszeri munka akkor a munka befejezésének/átadásának a napja, viszont időszakos elszámolás esetében a folyamatos teljesítés szabályai alapján a fizetési határidő, viszont ez nem lehet több mint az elszámolt időszak utolsó napja +60 nap.
Abban az esetben, ha 1 ónappal később fedeztük fel, hogy túlmentünk a 12 milliós alanyi mentes határon (KIVA-s adózó), mi a teendőnk? Magánszemélyeknek számlázunk. Azzal a számlával kezdve, amelyikkel átléptük a 12 milliót – stornózni és újra ki kell állitani a számlákat úgy, hogy a bruttó összeg nem változik, hanem nettósítjuk? Jövő évre vonatkozóan maradunk áfásak, vagy választhatjuk újra az alanyi mentességet. Ha jól tudom, nem változik a bevételi határ az áfa tekintetében 2025-ben. Köszönöm a válaszát!
Tisztelt Horváth Dóra,
A törvény szerint már azt a számlát és ÁFA-val kellett volna kiállítani, amivel a 12 millió Ft-os alanyi mentes határ átlépésre került.
Nem ismerem a tevékenységüket, illetve az eladott terméket/szolgáltatást, de úgy gondolom magánszemélyek esetében a végleges fogyasztói ár ilyen esetben nem módosítható a vásárló kárára, tehát a bruttó összegnek meg kell egyeznie a kiszámlázáott alanyi mentes árral. Sajnos év közbeni határ átlépés esetében az adott évben, valamint a következő 2 évben az alanyi ÁFA mentesség újból nem választható. Speciális eset, ha esetleg 2025-2026 emelnék a bevételi határsávot, ilyenkor az átmeneti szabályok szoktak adni lehetőségek az alanyi ÁFA mentesség újra felvételére (ha pl. a 2024-es évi bevétel nem lépte volna át az új határt.) Sajnos egyelőre nem látom a benyújtott törvényjavaslatok között az alaniy mentes határ emelését.
Tisztelt Lestyán Úr!
Mezőgazdassággal foglalkozunk, családigazdaságunk az idén átlépi a 12 millió forint árbevételt. A családigazdaság két főből áll.
A kérdésem az lenne, hogy ÁFA szempontjából is igaz az, hogy a bevételt felezni kell mivel ketten vagyunk a gazdaságban?
Tehát 24 millió árbevétel után kell csak az ÁFA körbe bejelentkezni?
Köszönöm válaszát!
Tisztelt Kovács Balázsné,
Családi gazdaság esetében az alanyi ÁFA mentességet úgy kell vizsgálni, hogy akkor van 24 millió Ft-os határa a családi gazdaságnak, ha mindkét tagnak van adószáma és saját nevében tud értékesíteni.
Tisztelt Lestyán Úr!
Átalányadózó vállalkozó vagyok ,átléptem az alanyi mentesség határát. Mi lesz az átalányadó alapja? A bruttó vagy a nettó árbevétel? Eltérő véleményeket olvastam.
Köszönöm szíves válaszát!
Tisztelt Pappné Kocsis Erika,
Az átalányadózásban a bevétel az ÁFA nélküli nettó érték.