A tőkejövedelmekre vonatkozó szabályozás az Szja törvény külön fejezetében található, és ide tartoznak többek között az árfolyamnyereségből származó jövedelmek, a kamatjövedelmek, az osztalékjövedelmek, valamint az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelmek. A főszabály szerint, ha van magyar kifizető, akkor az állapítja meg és vonja le az adót, azonban külföldi szolgáltató — például Lightyear vagy Interactive Brokers — esetén ez a kötelezettség jellemzően a magánszemélyt terheli.

Mielőtt belemélyedünk a részletekbe, fontos rögzíteni, hogy az alábbi útmutató nem minősül hivatalos adótanácsadásnak. A leírás a NAV tájékoztatói, a személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szja tv.) rendelkezései, valamint szakmai összefoglalók alapján készült. A gyakorlatban az egyes ügyletek minősítése és az adókötelezettség pontos meghatározása egyedi körülményektől is függhet, ezért hibák vagy pontatlanságok előfordulhatnak. Külföldi befektetési szolgáltatótól származó jövedelmek esetén különösen fontos az egyedi ellenőrzés.

Fontos kiemelni, hogy a devizák átváltásán elért árfolyamkülönbözet — ha az nem üzletszerű tevékenység keretében történik — a magánszemélynél adómentes bevételnek minősül. Ez azt jelenti, hogy pusztán a pénzváltásból származó nyereség után nem keletkezik adófizetési kötelezettség, amennyiben nem rendszeres, üzletszerű devizakereskedésről van szó.

Kamatok utáni adózás

A brókernél a lekötött vagy szabad pénzeszköz után jóváírt kamat az Szja törvény szerinti kamatjövedelemnek minősül.

Ide tartozik minden olyan hozam, amelyet a befektetési szolgáltató a számlaegyenlegre, pénzeszközre vagy kamatozó eszközre tekintettel ír jóvá. A kamat fogalmát a jogszabály tételesen határozza meg, és nem minden, köznyelvben kamatnak nevezett bevétel tartozik ide, azonban a befektetési szolgáltatónál jóváírt számlakamat tipikusan kamatjövedelemnek minősül. Külföldi szolgáltató esetén a kifizető nem von le magyar adót, ezért a megállapítás és bevallás a magánszemély kötelezettsége.

A kamatjövedelem után fizetendő közterhek:

• 15% személyi jövedelemadó (SZJA)

• 13% szociális hozzájárulási adó (szocho)

• a szochónál ennél a jövedelemtípusnál nincs felső korlát

• a jövedelem a jóváírás napján megszerzettnek minősül

Tőzsdei nyereség utáni adózás, veszteség bevallása

Adókötelezettség a tőzsdei ügyleteknél csak akkor keletkezik, amikor az eszközt értékesítjük. A puszta tartás — még ha az árfolyam emelkedik is — nem eredményez adófizetési kötelezettséget. Ha azonban az adott adóévben eladás történt, akkor az ügyleten realizált eredményt meg kell állapítani és be kell vallani.

A jogszabályi logika szerint az ilyen ügyletek jövedelme az Szja tv. rendszerében jellemzően ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemnek minősül, illetve egyes esetekben árfolyamnyereségből származó jövedelemnek. A jövedelem minden esetben a bevétel és az igazolt megszerzési érték, valamint a kapcsolódó járulékos költségek különbözete.

Ha ETÜ nyereség keletkezik, az adó mértéke 15% SZJA

Ha veszteség keletkezik, azt is célszerű bevallani, mert a szabályok lehetővé teszik, hogy a korábbi évek bevallott vesztesége a későbbi nyereséggel szembeállítható legyen.

Fontos alapelv: nem a teljes kivett összeg adóköteles, hanem csak a tényleges nyereség. Ha például 1 000 000 Ft bekerülési érték után 1750 000 Ft értékben adunk el, akkor a jövedelem 750 000 Ft.

A nyereség vagy veszteség kiszámítása

A jövedelmet ügylethez kötötten kell meghatározni. A számítás során:

• az eladás bevételét forintra kell átszámítani az eladás napján érvényes MNB árfolyamon

• a vételi (megszerzési) értéket forintra kell átszámítani a vétel napján érvényes MNB árfolyamon

• a kettő különbsége adja az eredményt

• levonhatók az igazolt járulékos költségek is

A törvény kifejezetten nevesíti, hogy levonható:

• az értékpapír megszerzésére fordított érték

• az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek

• befektetési szolgáltatási díjak

• tranzakciós költségek

• egyéb, igazolt kapcsolódó kiadások

Csak igazolt költség vehető figyelembe.

Osztalék utáni adózás

Egyes befektetési eszközök — részvények, ETF-ek, befektetési jegyek — időszakonként osztalékot fizetnek. Az Szja törvény rendszerében az osztalékból származó bevétel teljes összege jövedelemnek minősül. Osztaléknak számít nemcsak a klasszikus részvényosztalék, hanem minden olyan hozam is, amelyet a kibocsátó állam joga osztalékként minősít.

Ha az osztalékot nem magyar kifizető fizeti (tipikusan külföldi értékpapír és külföldi bróker esetén), akkor az adó megállapítása és bevallása a magánszemély kötelezettsége. A bevallási tervezet ezeket az adatokat jellemzően nem tartalmazza, ezért ki kell egészíteni.

Az osztalék adóterhelése két részből állhat:

• 15% SZJA

• 13 %Szocho (meghatározott esetekben, felső korláttal)

SZJA – külföldi osztalék beszámítása

Főszabály szerint az osztalék után:

• 15% SZJA fizetendő

Külföldi osztalék esetén azonban a kettős adóztatást kizáró egyezmények miatt a külföldön levont adó beszámítható a magyar adóba. Ez azt jelenti, hogy nem kell kétszer 15%-ot fizetni, hanem a külföldön levont rész levonható a magyar kötelezettségből.

Tőkejövedelmek bevallása

Gyakorlati esetek:

• ha külföldön 10% adót vontak le → itthon még 5% SZJA fizetendő

• ha külföldön 15% adót vontak le → itthon nincs további SZJA

• ha külföldön 15%-nál többet vontak le → a különbözet külföldön visszaigényelhető (gyakorlatban ez sokszor nem éri meg adminisztráció miatt)

Amerikai részvényeknél tipikus eset:

• USA forrásadó: 30%

• Magyar SZJA: további 5%

• összesen: 35% elvonás (visszaigénylés lehetséges, de költséges lehet)

Szocho osztalék után

Az osztalék bizonyos esetekben 13% szochóval is terhelt.

Nem kell szochót fizetni, ha az értékpapír kereskedési helyszíne az EGT (Európai Gazdasági Térség) tagállamában működő tőzsde.

A gyakorlatban külföldi brókereknél elérhető piacok közül jellemzően szocho-köteles:

• USA

• Egyesült Királyság

• Svájc

A szochónál van felső korlát: addig kell fizetni, amíg a szochó-alapot képező jövedelmek összege el nem éri az adott évre meghatározott korlátot (minimálbér 24-szerese). Ezt a korlátot a törvény évente határozza meg.

Adók befizetése

Miután a külföldi brókertől kapott kamatból, tőzsdei ügyletekből és osztalékból származó jövedelmeket rögzítettük az eSZJA felületen, a rendszer automatikusan összesíti a fizetendő adókat. A bevallás véglegesítése előtt minden megadott jövedelem- és adóadatot érdemes még egyszer ellenőrizni, különösen a devizaátváltások, MNB árfolyamok és költséglevonások helyességét.

A fizetendő összegek az eSZJA felületen a jobb felső sarokban található Egyenleg menüpont alatt tekinthetők meg. Az adófizetési kötelezettséget az adóévet követő év május 20-ig kell teljesíteni. Ez a határidő vonatkozik az SZJA-ra és a Szochóra is.

Külföldi szolgáltatótól származó tőkejövedelmeknél — mivel nincs magyar kifizetői levonás — az adót a magánszemély a bevallás benyújtásával egyidejűleg, saját maga fizeti meg.

Ellenőrzési és dokumentálási javaslat

A tőkejövedelmek bevallásánál — különösen külföldi szolgáltató és devizás tranzakciók esetén — kifejezetten ajánlott az alábbi dokumentumok megőrzése:

• Lightyear számlakivonatok

• eredménykimutatások

• tranzakciós listák

• MNB árfolyam táblák

• saját Excel számítások

• díjkimutatások

• osztalék levonási igazolások

A jogszabályi szabályozás szerint a jövedelem és a levonható költségek csak igazolt adatok alapján vehetők figyelembe, ezért az alátámasztó nyilvántartás különösen fontos.

Külföldi brókernél szerzett tőkejövedelmek adózásának összefoglalása:

Kamatjövedelem

• 15% személyi jövedelemadó (SZJA)

• 13% szociális hozzájárulási adó (szocho)

• a szochónál ennél a jövedelemtípusnál nincs felső korlát

• a kamat fogalmát az Szja tv. külön definiálja; nem minden „kamat” minősül kamatjövedelemnek, de a befektetési szolgáltatónál jóváírt hozam jellemzően igen

 

Tőzsdei ügyletekből származó jövedelem (ellenőrzött tőkepiaci ügylet)

• 15% SZJA

• az adó alapja nem a kivett pénzösszeg, hanem az eladás és a megszerzés igazolt költségeinek különbözete

• a megszerzésre fordított érték és a járulékos költségek levonhatók

• veszteség is bevallható, és meghatározott feltételek mellett későbbi nyereséggel szembeállítható

 

Osztalékjövedelem

• 15% SZJA főszabály szerint

• a külföldön levont adó beszámítható a kettős adóztatást kizáró egyezmények alapján

• bizonyos esetekben 13% szocho is terheli

• a szochónál felső határ érvényesül (a minimálbér 24-szerese szerinti korlát)