A cafeteria egy olyan munkáltatói juttatási rendszer, amit Magyarországon körülbelül húsz éve alkalmaznak. Ennek lényege, hogy a munkáltatók nem készpénzben, hanem egyéb formákban nyújtanak juttatásokat dolgozóiknak. Ezek a juttatások változatosak lehetnek, és a munkáltatók saját belátásuk szerint döntenek arról, hogy milyen lehetőségeket kínálnak fel. A cafeteria rendszer elnevezése egy angol szóból ered, amely önkiszolgáló éttermeket jelöl. Ez szimbolizálja azt a fajta választási szabadságot, amit a dolgozók élveznek, amikor a munkáltató által kínált juttatási lehetőségek közül választhatnak.
Egy jól megtervezett cafeteria rendszer hozzájárul a munkavállalók lojalitásának növeléséhez és erősíti a vállalat piaci hírnevét. Hátrányként említhető, hogy ez plusz kiadást jelent a munkáltató számára, ugyanakkor az előnyök közé tartozik a költségek átláthatósága és a kedvezőbb adózás miatt magasabb nettó értékű juttatások. A munkavállalók elégedettségének növelése érdekében ajánlott a dolgozók igényeinek felmérése a cafeteria rendszer bevezetése előtt.
A magyarországi gyakorlatban a munkáltatók gyakran adókedvezményeket élvező juttatásokat részesítenek előnyben, de a cafeteria sokkal több lehetőséget is kínálhat. Ide tartozhatnak például teljes mértékben adóköteles, de motiváló elemek is, mint az extra szabadságok vagy a szakmai fejlődést támogató lehetőségek. Minél többfélék a választási lehetőségek, annál népszerűbb lesz a rendszer, hiszen a dolgozók igényei változatosak.
A jogszabályi környezet is befolyásolja a választható juttatások körét, és figyelembe kell venni a juttatások adminisztrációját is. Néhány munkáltató bonyolult cafeteria rendszert nem vezet be, hanem egyszerűbb megoldásokat, mint például a Széchenyi Pihenő Kártya használatát választják. A cafeteria rendszer bevezetése elsősorban HR kérdés, de az adózási szempontokat is figyelembe kell venni.
A cafeteria keretében adható juttatásokat különböző kategóriákba sorolhatjuk, attól függően, hogy milyen adózási és jogszabályi környezetben helyezkednek el. Ezek a kategóriák a következők:
- Munkaviszonyból Származó Jövedelem: Ez magában foglal minden jövedelmet, amit a munkavállaló munkaviszonyából kap, kivéve, ha az adózás szempontjából a törvény másképpen rendelkezik. Ide tartoznak például az önkéntes pénztári hozzájárulások, a biztosítások, az iskolarendszerű oktatáshoz kapcsolódó juttatások, és a helyi közlekedési bérlet térítése, amennyiben ez nem a munkavégzés feltétele.
- Béren Kívüli Juttatások: Lényegében 2024-ben csak a SZÉP kártya sorolható ebbe a kategóriába. Ezek olyan juttatások, amelyek nem képezik a rendszeres bér részét, de a munkavállalók számára bizonyos előnyöket biztosítanak. Fontos, hogy csak az éves keretösszeg alatt (arányosítást is figyelembe véve) adózhat kedvezményes módon ez a juttatás, ezt meghaladóan már meghatározott juttatásnak minősül
- Egyes Meghatározott Juttatások: Ide tartoznak a SZÉP kártya korlátot meghaladó juttatásai, a minimálbér 10%-át meg nem haladó csekély értékű ajándékok, rendezvényeken adott ajándéktárgyak, és azok a juttatások, amelyek egyéni értékét nem lehet meghatározni (pl. csoportos állománybiztosítások). Ezek többsége nem része a cafeteria rendszernek, kivéve, ha a cafeteria szabályzat külön lehetőséget biztosít rájuk
- Adómentes Jövedelem: A cafeteria keretében ezek a juttatások korlátozottak. Ide tartoznak a sport- és kulturális szolgáltatásokra szóló belépők, a cégautó elszámolásával kapcsolatos lehetőségek, a kerékpár juttatása, valamint a munkába járáshoz kapcsolódó bérlet és jegy térítésének ellenértéke, amennyiben ez meghaladja a kötelező mértéket.
Mindezek figyelembevételével fontos, hogy a cafeteria rendszer kialakításakor a munkáltatók tisztában legyenek a különböző juttatási formák adózási és jogszabályi vonatkozásaival, és azokat a munkavállalói igényekhez és a vállalati politikához igazítsák.
A munkáltató a dolgozónak levonja a 28%-os adót és a maradék összeget utalja a szépkártyára!Ez jogos?
Kedves Bognár Györgyné,
Abban az esetben jogos, ha a munkáltató „bruttó” módon állapítja meg a cafeteria összegét, tehát olyan módon nyújta azt a munkáltatónak, hogy a keretösszeg a fizetendő adókat is tartalmazza. Viszont adómentes cafeteria elemeknél ezt azt jelenti (pl. sport és kulturális belépők) hogy magasabb nettó cafeteria vehető igénybe.