Először is a legfontosabb cégjogi tudnivalók a betéti társaságról, amelyeket a hatályos Polgári törvénykönyv szabályoz:

  • Társasági szerződés jogász által a cégbírósághoz való beküldésével jön létre a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság
  • Nincs meghatározott minimum saját tőke, tehát akár 10.000 Ft is lehet az induló befektetés
  • Alapításához minimum két tulajdonos (tag) szükséges, és legalább egy beltaggal és kültaggal kell rendelkeznie a betéti társaságnak. A beltag a teljes vagyonával, míg a kültag a vagyoni hozzájárulásáig felel a vállalkozás kötelezettségeiért. Ügyvezető csak beltag lehet.
  • Ebből adódik, hogy a beltag más vállalkozásban nem lehet korlátlanul felelős tag (KKT vagy Bt), illetve egyszerre nem lehet egyéni vállalkozása sem.
  • Az egyéni vállalkozással ellentétben szüneteltetni nem lehet, megszüntetni tulajdonosi döntés által végelszámolással lehet, ami legalább 2-3 hónapot átívelő procedúra a legjobb esetben is.

Személyes közreműködés és biztosítási jogviszonyok így alakulhat a betéti társaságban

  • Az ügyvezetők (aki csak beltagok lehetnek), személyes közreműködésük alapján biztosítottnak minősülnek a vállalkozásban, tehát ha más jogcímen nincs biztosításuk pl. heti 36 órás alkalmazotti jogviszony, nappali tagozatos hallgató, nyugdíjas – akkor a vállalkozásban kell megfizetni a közterheiket kötelezően a minimálbér után
  • A többi tag akkor válik biztosítottá és kell megfizetni utánuk a közterheket, ha a társasági szerződés alapján személyes közreműködésre kötelezettek, az ügyvezetőhöz hasonlóan itt is lehet mentesülni a közteher fizetés alól
  • Akik a fenti két jogcímen nem minősülnek személyes közreműködőnek, azok is végezhetnek tevékenységet munkaviszony vagy megbízási szerződés keretében (megbízási jogviszony keretében csak akkor válik biztosítottá a megbízott, ha a havi bruttó megbízási díja nem éri el a hatályos minimálbér 30%-át)

KATA (kisadózó vállalkozások tételes adója) és a Betéti társaság kapcsolata

A törvény lehetőséget a KATA adózás használatára betéti társaság esetében, amelynek a feltétele, hogy legalább egy bejelentett kisadózó magánszemély legyen a vállalkozásban, amelynek tulajdonosai csak magánszemélyek lehetnek.

A KATA-s betéti társaságnak minden olyan tagját köteles bejelentenie kisadózónak, akik nem munkaviszony keretében – tehát személyes közreműködésre kötelezett tulajdonosokat, ügyvezetőket, megbízási jogviszonyban álló tagokat – végeznek tevékenységet.
Ebből adódik, hogy azok a tagok, akik a fentieken kívül működnek közre a vállalkozásban, csak munkaviszonyban tehetik meg ezt.

Gyakorlati példák a könnyebb értelmezés miatt:

  • A betéti társaságnak 1 beltagja és 1 kültagja van. A beltag az ügyvezető, a kültag „csendestársként” csak tőkével járul hozzá a vállalkozáshoz. Csak a beltagot kell bejelenteni kisadózónak, a kültag csak munkaviszonyban működhet közre.
  • A betéti társaságnak 1 beltagja, 2 kültagja van. A beltag ügyvezető, az egyik kültag „csendestárs”, míg a másik a társasági szerződés alapján személyesen közreműködik a vállalkozásban, viszont kültag lévén a felelőssége csak a befektetett vagyonáig él.
    Itt annyi az eltérés, hogy a személyesen közreműködő kültagot is be kell jelenteni kisadózónak

Korábbi KATA-s cikkeink részletesen körülírják, hogy a KATA adónem tulajdonságait, amely a betéti társaságra is kötelező érvényűek a törvény alapján. A legfontosabbakat összefoglalom:

  • A KATA kiváltja a kiadózó vállalkozás és a bejelentett kisadózók jövedelmét terhelő adókat, tehát betéti társaság esetében a társasági adót, és a bejelentett kisadózó jövedelmét terhelő adókat és járulékokat is
  • A betéti társaság, ha egész évben kisadózó vállalkozásnak minősül, akkor évi 12 millió Forintig a havi tételes adófizetéssel (bejelentett kisadózóként havi 50 ezer Ft, ha főállású kisadózóknak minősülnek) teljesíti az adófizetési kötelezettségét. 12 millió Forint felett a túllépett összeg után 40%-os büntető adót kell fizetni, de nem veszíti el a vállalkozás a kisadózói státuszát
  • A KATA-s Betéti társaságnak csak bevételi nyilvántartás vezetési kötelezettsége van, tehát nem kerül a számviteli törvény hatálya alá, azaz nem kell kettős könyvvezetés alapján beszámolót készítenie (de azért szakértői segítség erősen ajánlott!)
  • A kisadózó Bt. is élhet a székhely szerinti önkormányzatnak fizetendő iparűzési adó tekintetében az éves 2.500 ezer Forint alapján megállapított éves adófizetéssel (egy 2%-os adókulcsú önkormányzat esetén ez évi 50 ezer forintot jelent)

Fontos tudni, hogy a kisadózó Betéti társaságra is vonatkozik az a megkötés, hogy éves szinten egy partner részére 1 millió Forint felett történő szolgáltatás nyújtás esetében is él a „munkaviszonytól való elhatárolás” intézménye, azaz ilyenkor a törvény feltételezi a rejtett munkaviszonyt, hacsak a kisadózó vállalkozás nem tud megfelelni a törvény adta feltételekből legalább 2 darabnak.

KATA-s betéti társaságot akkor is lehet indítani, ha egy KATA egyéni vállalkozó a kisadózói státuszát valamilyen oknál fogva megszünteti (önkéntesen kilép, NAV lépteti ki, vagy megszűnik az egyéni vállalkozás). Ilyenkor nem él a KATA újraválasztási tilalom, mivel a Betéti társaság jogi személyként lesz kisadózó vállalkozásként a KATA tv. alanya.

Pin It on Pinterest