A tételes kisadó mértéke havonta 25, 50 vagy 75 ezer Forint lehet. Érdemes kiemelni, hogy az éves 12 millió forintos bevételi értékhatár nem változik a tételes adófizetés mértékének függvényében. Tehát átlagosan havonta 1 millió Forint bevétele lehet a kisadózónak mindazon hónapokkal számolva, amelyekben tételes adófizetési kötelezettsége keletkezett (egy másik cikkben lesznek példák arra, mikor nem keletkezik tételes adófizetési kötelezettség egy adott hónapban).
Fontos tudni, hogy évközben kezdő vagy szüneteltetéssel élő kisadózónak időarányosan annyi a bevételi értékhatára, amennyi hónapban aktív vállalkozó volt, és amely hónapra adófizetési kötelezettsége keletkezett. Hiszen ha éves szinten a kisadózó túllépi a KATA határát, a különbözetre 40% „büntetőadó” fizetésére lesz kötelezett!
Mi számít bele a kisadózó bevételébe?
Bármily jogcímen és formában megszerzett vagyoni érték, jog, kapott szolgáltatás, amibe nem tartozik bele,
– a felszámított ÁFA (ha a kisadózó ÁFA alany, vagy alanyi mentesként ÁFA alanyként járt el)
– kapott, de kisadózó által visszafizetendő hitel, kölcsön, támogatás, óvadék
– korábban átadott kölcsön, támogatás, óvadék, előleg visszaszolgáltatása a kisadózónak
– kapott nem jövedelempótló kártérítés, kártalanítás, biztosító által megfizetett összeg
– költségek fedezetére vagy fejlesztési célra kapott támogatás
A bevételek elszámolásának időszakára is kitér a törvény:
– pénz, dolog, értékpapír, váltó, csekk esetében a megszerzés időpontja az átvétel vagy a számlán való jóváírás napja
– igénybe vett szolgáltatás (ingyenesen kapott, vagy barterként elszámolt) esetén az ÁFA tv. szerinti teljesítési nap
– szerzett jog esetén az a nap, amelytől a kisadózó a jog használatára, átruházására vagy megszüntetésére jogosult
– elengedett követelés vagy átvállalt tartozás esetén a nap, amikor a tartozás megszűnik
Főszabály szerint a főfoglalkozási kisadózó havi tételes adófizetési kötelezettsége 50 ezer Forint, a mellékállásúnak 25 ezer Forint. A törvény tételesen felsorolja, hogy ki számít mellékállásúnak:
– legalább heti 36 órás munkaviszonyban áll (több munkaviszony esetén a heti órák összeadhatóak)
– nyugdíjas (kiegészítő tevékenységet végző)
– külföldön biztosított (Uniós rendelet, vagy nemzetközi egyezmény alapján)
– rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesül
– más vállalkozásban nem nyugdíjként egyéni vállalkozónak vagy társas vállalkozónak minősül (akár máshol kisadózó)
– nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban áll
– 2018-tól nappali tagozatos hallgató közép- vagy felsőoktatási intézményben
Természetesen ezeket a tényeket a kisadózónak egy adóhatósági ellenőrzés során hitelt érdemlően igazolni kell visszamenőleg is, ezért fontos a folyamatos dokumentálása a mellékállású kisadózó jogviszonynak!
A 75 ezer Forintos havi fizetési kötelezettség választható a kisadózó részéről, ha magasabb összegű társadalombiztosítási ellátásokra (pl. táppénz, nyugdíj, álláskeresési járadék) szeretne jogosultságot szerezni. Élethelyzettől függően érdemes kalkulálni ezzel a lehetőséggel (szülés előtt, más egészségügyi kockázatok)