A KATA (kisadózó vállalkozás tételes adója) 09.01-től történő változását a köznyelv “KATA módosításnak/szigorításnak” nevezte el, viszont jogilag a 2013.01.01-től alkalmazható adótörvény 2022.08.31 napján megszűnik, és 2022.09.01-én egy új lép a helyébe.
Tudni kell azt is, hogy az új KATA törvénynek vannak olyan részei, amelyek már 2022.08.01-től hatályosak, valamint bele vannak építve úgynevezett átmeneti rendelkezések is, amelyek érvényesek 08.31-ig régi KATA törvény hatálya alá tartozó kisadózókra is.

A cikkünkben a régi és az új KATA törvény eltéréseit, valamint az átmeneti rendelkezéseket vizsgáljuk meg, hogy az új KATA törvényben történű áttérést, valamint a KATA 08.31 elhagyását is szabályszerűen lehessen kezelni.

A legfontosabb változás, hogy az ÚJ KATA törvényt 09.01-től csakis egyéni vállalkozók alkalmazhatják, tehát kizárásra kerül az egyéni cég, KKT, BT és az ügyvédi irodák, valamint az a speciális adóalanyok, akiket csak SZJA törvény minősített egyéni vállalkozóknak mint pl. egyéni ügyvéd, közjegyző, önálló bírósági végrehajtó, egyéni szabadalmi ügyvivő, állatorvosi szolgáltatók.

A másik legfontosabb változás, hogy csakis kizárólag főállású egyéni vállalkozók lehet az adó alanyai, tehát a törvényben nevesített “mellékállású” jogviszonyban nem lesz alkalmazható 09.01-től az ÚJ KATA. A havi tételes adó marad 50 E Ft, viszont az emelt összegű 75 E Ft KATA fizetés is megszűnik.

2022-ben a havi 50 E Ft tételes adó által biztosított ellátási alap108 E Ft marad (tehát nem így akartál megoldani a KATA-sok nyugdíj és pénzbeli ellátás pl. CSED/GYED/Táppénz égető problémáit lássuk be)

Mellékállásúak az ÚJ KATA törvény értelmében:

  • legalább heti 36 órát elérő munkaviszonyban álló (több párhuzamos munkaviszony összeszámítható)
  • saját jogú nyugdíjas (ide tartoznak nyugdíjkorhatárt elért nyugdíjasok, valamint a nők 40 év után nyugdíjra jogosultak)
  • társas vállalkozói jogviszony (összefoglalva társas vállalkozásban tagként személyes közreműködés nem megbízási vagy munkaviszonyban, illetve tagként ügyvezetői feladatok ellátása nem munkaviszonyban)
  • rokkantsági nyugdíjas
  • rehabilitációs vagy rokkantsági ellátásban részesül
  • tanulóként vagy hallgatóként nappali tagozaton tanulmányokat folytat köznevelési intézményben, szakképző intézményben vagy felsőoktatási intézményben és mellette vállalkozik. A 25. életévének betöltéséig a tanulmányait szüneteltető (passzívizáló) magánszemély is idetartozik.
  • külföldön biztosított (a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek vagy kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján);
  • nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban áll

Tehát 09.01 napján amely egyéni vállalkozónál ezeknek a jogviszonyok valamelyike fenáll, nem jogosult az ÚJ KATA választására, valamint ha jogosult volt az ÚJ KATA választásásra, de később valamelyik jogviszony fennállna, akkor azon a napon megszűnik a KATA adózása.

Ebből adódóan megszűnik a havi 25 E Ft tételes adó fizetés, mert mellékállásúként nem választható az ÚJ KATA.

Ugyanúgy a 68.20 Saját/Bérelt ingatlan “hosszú távú” bérbeadása tiltott tevékenység marad, tehát egyéni vállalkozóként ilyen bevételt nem szerezhet, de ha mégis akkor a KATA adóalanyiság megszűnik.

SAJNOS A LEGSZIGORÚBB VÁLTOZÁS pedig az (ami eléggé a sűrűbe van rejtve a törvényben), hogy az ÚJ KATA adózást alkalmazó főállású egyéni vállalkozó, ha ART. (adózás rendje törvény) kifizetőtől (amely lehet külföldi is!) szerez bevételt, akkor a bevétel szerzését megelőző nappal a KATA adóalanyisága megszűnik.

Tehát az első – lényegében nem magánszemélytől – szerzett bevétel már nem adózható le az ÚJ KATA által, hanem már egy választott SZJA adózási móddal kell a bevételt megszerzettnek tekinteni és leadózni.
EZ ALÓL EGYEDÜLI KIVÉTEL a taxis személyszállítás szolgáltatás esetében kifizetőtől szerzett bevétel (no komment…)

KIFIZETŐ az ART. szerint: (lényegében aki nem belföldi/külföldi magánszemély, vagy olyan magánszemély aki nem kifizetőként jár el a termék/szolgáltatás vásárlásakor)

  • az a belföldi illetőségű jogi személy, egyéb szervezet, egyéni vállalkozó, amely (aki) adókötelezettség alá eső jövedelmet juttat, függetlenül attól, hogy a juttatást közvetlenül vagy megbízottja (posta, hitelintézet) útján teljesíti,

 

  • külföldről származó, belföldön adóköteles bevétel esetében a belföldi illetőségű megbízott (jogi személy, egyéb szervezet vagy egyéni vállalkozó), kivéve a megbízott hitelintézet olyan megbízását, amely kizárólag az átutalás (kifizetés) teljesítésére terjed ki,

 

  • külföldi vállalkozás fióktelepe, illetve kereskedelmi képviselete útján teljesített adóköteles kifizetés esetén a fióktelep, illetve a kereskedelmi képviselet,

 

  • minden olyan belföldön gazdasági tevékenységet végző szervezet, amelynek tevékenysége cégbejegyzéshez nem kötött, vagy törvény rendelkezésétől eltérően végez cégbejegyzéshez kötött gazdasági tevékenységet,

  • az adóköteles társadalombiztosítási ellátás tekintetében, aki az ellátást a jogosultnak ténylegesen kifizette,

 

  • az adóköteles nyeremény szempontjából a szerencsejáték szervezője, függetlenül attól, hogy az adóköteles nyereményt közvetlenül vagy közvetítő útján juttatja a természetes személynek,

 

  • a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. § 4. pontja szerinti foglalkoztató, kivéve a Tbj. 87. §-a szerinti külföldi vállalkozást

Mivel nem lehet kifizetőtől bevételt szerezni, a “munkaviszonytól való elhatárolás” szabályai, valamint az éves 3 millió Ft/ nem független partner és a kapcsolt partnertől szerzett bevétel szabályok érvényüket vesztik 09.01-től (főképpen a 2021.01.01 KATA szigorítások).

A felsorolt KATA adóalanyiság megszűnésének eseteinél ugyanúgy mint a régi KATA-nál, a KATA adózás csak a megszűnés évének utolsó napjától számított 12 hónapra választható újra (lényegében a következő év végéig nem választható újra).

Elsőre pozitívnak tűnő változás, hogy az éves bevételi értékhatárt 12 millió Ft-ról felemelték 18 millió Ft-ra, tehát lényegében kumuláltan havi 1,5 millió Ft feletti bevétel után kell 40%-os adót megfizetni. Ugyanúgy azokra a hónapokra érvényes a havi keret, amelyre a vállalkozónak tételes adó fizetési kötelezettsége keletkezett, tehát pl. nem szünetelt, működő vállalkozása volt, nem volt teljes hónapban táppénzen/CSED/GYED alatt sem, de nem is végezte a tevékenységet ezen állátások alatt).

Ennek a változásnak van kihatása a régi KATA adózásban lévő vállalkozásokra is, de ezt az átmeneti rendelkezésekre vonatkozóan fejtem ki.

Amiért úgy kezdtem, hogy ez csak látszólag pozitív változás annak az az oka, hogy az alanyi ÁFA mentesség éves keretösszege továbbra is évi 12 millió Ft marad.
Tehát azon ÚJ KATA adózásban maradó vállalkozásoknak az évi 12 millió Ft bevétel meghaladása a legtöbb esetben (pl. ha csak belföldre értékesítenek) ÁFA körbe való belépéssel jár, tehát az eddig adómentesen nyújtott szolgáltatásait onnantól kezdve már ÁFA-val emelten, a legtöbb esetben +27% Általános forgalmi adóval növelten kell értékesíteni.
Ennek következtében megdrágul a szolgáltatásuk a magánszemély vevőik felé, akik a felszámolt ÁFA-val lényegében nem tudnak mit kezdeni, extra költség lesz (vagy a vállalkozó változatlan ár miatt “lenyeli” az ÁFA-t, tehát megfizetni a vevő helyett, ami nyereségcsökkentést okoz).
Természetesen lesznek olyan vállalkozók akiknek ez nem okoz akkor problémát, de szerintem nem ők lesznek többségben, gondolok itt az elenyésző költséggel működő KATA-s vállalkozásokra, ahol szinte nincs ÁFA visszaigénylési lehetőség.

Jó hír talán akkor egyedül az, hogy az Iparűzési adóban az önkormányzatonként 2,5 millió Ft-os adóalap egyszerűsítést továbbra is igénybe tudják venni. 18 millió Ft-os bevételnél tehát 15,5 millió Ft Iparűzési adóalap adómentes.

FONTOS, hogy azoknak a régi KATA adóalanyoknak, akik 09.01-től alkalmazni tudják/kívánják az ÚJ KATA rendelkezéseit, azoknak 2022.08.01-09.25 között ad bejelentkezési lehetőséget a törvény.
MINDEN MÁS esetben a KATA adóalanyiság 09.01 napján megszűnik (tehát akik nem nyilatkoznak, de jogosultak lennének rá azoknak is).

Átmeneti rendelkezések a 08.31-ig a régi KATA törvény alkalmazó kisadózókra

Az emelt évi 18 millió Ft-os (havonta 1,5 millió Ft bevételi jogosultság) megemelt bevételi értékhatárt alkalmazhatják a régi KATA adózok, akik még 08.31-ig nem lépnek ki a KATA alól (fontos aki pl. 08.01-án már adónemet vált az nem lesz jogosult, vagy 08.30-ig megszünteti a KATA-s vállalkozást!).
Erre ugyanúgy jogosultak a régi KATA alanyai is, tehát nem csak egyéni vállalkozók, hanem egyéni cégek/KKT-k/BT-k és ügyvédi irodák is!
Ezzel mindenképpen érdemes élni, hiszen lényegében az eddigi teljes évi bevételi 12 millió Ft-os keret most “kegyelemből” 08.31-ig megszerezhető, tehát van mozgástér az éves tervezet bevétel idejében történő megszerzésére.

Ezzel összefüggésben egy fontos szabály a régi KATA törvényben (ami tehát 08.31-ig él), hogy még a KATA adóalanyiság alatt kiállított bizonylat ellenértéke a KATA adóalanyiság megszűnését követően folyik be (tehát rendeződik pénzügyileg), akkor az még a megszűnés szabályai szerint a megszűnés napjára esik, tehát 08.31-re ha a KATA alany nem választja 09.01-től az ÚJ KATA szabályait, tehát más adónemben folytatja a tevékenységét. Ugyanúgy igaz a megszűnésre is pl. egyéni vállalkozók a megszűnés bejelentését követően meg nem élő vállalkozások (BT-nél sajnos a végrehajtás több hónapot vesz igénybe a gyakorlatban, tehát ott csak az adónem váltás a lehetséges KATA megszűnési lehetőség).

Fontos kiegészítés, hogy az új törvény szövegezése még szakmai szemmel is félreértelmezhető arra vonatkozóan, hogy 09.01-re vonatkozóan a régi KATA adóalanyok válthatnak-e az SZJA szerinti ÁTALÁNYADÓZÁSRA. Ezt a jogszövegezési hibát nem szeretném részletezni, de a lényeg az (már a Pénzügy Minisztérium is megerősítette), hogy 09.01-re BIZTOSAN át lehet térni az ÁTALÁNYADÓZÁSRA.
Ennek klasszikus és az új KATA törvényt nem érintő módja, hogy 08.31-ig a régi KATA alanyi T101E változásbejelentő nyomtatvány jelzi a KATA alóli kijelentkezést 09.01-től, és jelölve van az ÁTALÁNYADÓZÓKÉNT VALÓ FOLYTATÁST.

09.01 KATA változások kiegészítései – 08.09 Kormányrendelet


Mai napon megjelent a Magyar Közlöny 134. száma, amelyben az alábbi a szeptembertől érvényes ÚJ KATA adóval (és áttérési szabályokkal) kapcsolatban az alábbi változások történtek:

 

  • ÁTALÁNYADÓZÁS 09.01-12.31 keretösszege az éves keretösszeg egyharmada, tehát főszabály szerint 8 millió Ft.

  • 08.31-ig KATA adóalany Betéti Társaság (egyéni cég/KKT/ügyvédi iroda is) mentesül a kötelező könyvvizsgálati kötelezettség alól 09.01 napján történő számviteli törvény szabályai alá kerülés esetében (tehát Társasági adó vagy Kisvállalati adózás alá kerül)

  • Ha a KATA adóalany Betéti társaság (KKT is) ha 09.30-ig bejelenti az egyszerűsített végelszámolást, akkor a beltag már a végelszámolás megkezdésekor egyéni vállalkozást alapíthat (eddig kizárólag a végelszámolás befejezésétől volt erre lehetőség).

  • Átalányadózás 09.01 választható abban esetben is, ha az egyéni vállalkozó a megelőző 4 évben már volt átalányadózó, de az adóalanyisága megszűnt. (tehát érvényét veszti most kivételesen az átalányadózás újraválasztásának 4 éves tiltása)

A kormányrendelet tartalmazott az EKHO (Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulással) adózással összefüggő változásokat is, ezt külön cikkben fejtjük ki az adózás alkalmazásával összefüggésben.