Érdemes kitérni erre a speciális adónemre is, mivel az EKHO nem a vállalkozások teljes jövedelmének az adózására szolgál (mint pl. a KATA/Átalányadózás/Vállalkozói jövedelemadó), hanem a vállalkozásban főleg „alkotói” tevékenységet végző személyek jövedelmének adóköltségét tudja csökkenteni.

Sok esetben az EKHO-t főleg munkálatók alkalmazták a törvényben felsorolt tevékenységeket végző munkavállalók utáni adóterhek csökkentésére, viszont most a 2022.09.01 KATA változások miatt előtérbe került újra, főleg hogy a 2022.08.09 megjelent Kormányrendelet KETTŐ fontos „könnyítést” is megállapított, amivel van lehetőség a KATA változások kárainak enyhítésére mind egyéni vállalkozásoknak, valamint KATA alvállalkozókat foglalkoztató cégeknek is.

Az EKHO adódási formával tehát még az SZJA szerinti jövedelemadózást választó egyéni vállalkozásból, valamint a Társasági vagy Kisvállalati adónemben működő Társas vállalkozásból kifizetett vállalkozói kivét vagy munkabér adóterhei csökkenthető bizonyos feltételek fennállása esetén.

 

I. Tevékenységi feltételek:

Csak akkor választható az EKHO szerinti adózás, ha ezen foglalkozások gyakorlásakor az adózó a mű elkészítésének folyamatában alkotó jelleggel vesz részt.

FEOR-szám Foglalkozás
2123 Telekommunikációs mérnök foglalkozásból
➢ Akusztikus mérnök
➢ Audiotechnikai mérnök
➢ Hangmérnök
➢ Televíziós műszaki adásrendező
2136 Grafikus és multimédia-tervező
2627 Nyelvész, fordító, tolmács foglalkozásból
➢ Filmszöveg fordító
➢ Lírai művek fordítója
➢ Műfordító
➢ Prózai és drámai művek fordítója
2714 Kulturális szervező foglalkozásból
➢ Producer (kulturális)
➢ Produkciós menedzser (szórakoztatóipar)
2715 Könyv- és lapkiadó szerkesztője
2716 Újságíró, rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő
2719 Egyéb kulturális és sportfoglalkozású (felsőfokú képzettséghez kapcsolódó) foglalkozásból
➢ Művészeti tanácsadó
➢ Zenei konzulens, tanácsadó
2721 Író (újságíró nélkül)
2722 Képzőművész
2723 Iparművész, gyártmány- és ruhatervező
2724 Zeneszerző, zenész, énekes
2725 Rendező, operatőr
2726 Színész, bábművész
2727 Táncművész, koreográfus
2728 Cirkuszi és hasonló előadóművész
2729 Egyéb alkotó- és előadóművészi foglalkozású (felsőfokú végzettséghez
kapcsolódó)
3122 Villamosipari technikus (elektronikai technikus) foglalkozásból
➢ Koncert-fénytechnikus
➢ Koncert-színpadtechnikus
3145 Műsorszóró és audiovizuális technikus foglalkozásból
➢ Filmstúdió technikus
➢ Hangmester
➢ Hangrestaurációs technikus
➢ Hangstúdió-technikus
➢ Hangtechnikus
➢ Képtechnikus
➢ Rögzítéstechnikai technikus
➢ Stúdiótechnikus
➢ Videótechnikus
➢ Zenei technikus
3711 Segédszínész, statiszta
3712 Segédrendező
3714 Díszletező, díszítő
3715 Kiegészítő filmgyártási és színházi foglalkozású
3719 Egyéb művészeti és kulturális foglalkozású
5211 Fodrász foglalkozásból
➢ Színházi fodrász
➢ Színházi parókakészítő
5212 Kozmetikus foglalkozásból
➢ Maszkmester
➢ Sminkes
➢ Sminkmester
➢ Színházi kikészítő
7212 Szabó, varró foglalkozásból
➢ Jelmez- és alkalmiruha-készítő
➢ Színházi varró
7213 Kalapos, kesztyűs foglalkozásból
➢ Színházi fejdíszkészítő
7217 Cipész, cipőkészítő, -javító foglalkozásból
➢ Színházi cipész
2717-csak képesítési feltételek teljesülése esetén:

• Szakképzett edző, sportszervező, -irányító, ha rendelkezik a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló jogszabályban meghatározott képesítéssel, szakképzettséggel.

• Hivatásos sportoló, sportmunkatárs, valamint egyes sportszakemberek:

– ha sportszervezetnél vagy sportszövetségnél jogviszony alapján lát el sporttevékenységgel kapcsolatos feladatot, és a sportszövetség szabályzata szerint sportszakembernek minősül, vagy

– a sportszövetség vagy a sportszervezet főállású munkavállalója, ha a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló jogszabályban meghatározott tevékenységet végző sportmunkatárs, sportszakember, és rendelkezik a jegyzékben meghatározott képesítéssel, szakképzettséggel;

• nemzetközi sportszövetség munkavállalója, ha a szövetséget Magyarországon a sportról szóló törvény rendelkezései szerint nyilvántartásba vették.

II. Tárgyi feltételek:

A magánszemélynek rendelkeznie kell olyan jövedelemmel, amely után az általános szabályok szerint fizeti meg a közterheket.
Ilyen jövedelem lehet:
– a munkaviszonyból származó,
– egyéni vállalkozóként a vállalkozói kivét,
– társas vállalkozás tagjaként a személyes közreműködés ellenértéke,
– egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyként vállalkozási, megbízási szerződés alapján kapott ellenérték, ami nemcsak a felsorolás szerinti foglakozásoknak megfelelő tevékenységből származhat, hanem bármely tevékenységgel megszerezhető, ha annak adóját és járulékait az Szja tv. , illetőleg a Tbj. szerint fizeti meg a magánszemély, illetőleg a kifizető.
(nyugdíjasra nem vonatkoznak ezek a feltételek)

Bevételek maximális mértéke, amire alkalmazható:

– ha a magánszemély az adóévben legalább az éves minimálbért elérő, általános szabályok szerinti közterheket viselő jövedelmet szerez, akkor 60 millió forint bevételre alkalmazhatja az EKHO-t.
(tehát például 2022-ben havi 200 E Ft-os jövedelem után lehet teljes mértékben kihasználni a 60 millió Ft forint bevételt)

Ez alól kivétel:

– ha a magánszemély az adóévben az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség első osztályú versenyrendszerében induló sportszervezet hivatásos sportolója, ugyanis ilyenkor az összeghatár évi 500 millió forint;

– ugyanezen szervezetek edzője, vagy az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség edzője, válogatott vezetőedzője (szövetségi kapitánya), mivel ilyenkor is évi 250 millió forint

– ha a magánszemély nemzetközi sportszövetség munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalója, mert ekkor évi 250 millió forint bevételi értékhatárig választhatja az ekho adózási módot oly módon, hogy a minimálbér összegének erejéig az általános szabályok szerint kell teljesítenie az adókötelezettséget.

Ha az általános szabályok szerint adózó jövedelem az éves minimálbért nem éri el, a bevételi összeghatár az évi 60 millió (vagy adott esetben a 250 millió) forintnak olyan hányada, amilyen arányt az általános szabályok szerinti közterheket viselő jövedelem az éves minimálbérhez viszonyítva képvisel. (tehát például egy havi 100 E Ft-os jövedelem után akkor 30 millió Ft-os éves bevételre alkalmazható az EKHO)

Az általános feltételek szerint fizetett közterhek mellett EKHO alkalmazására jogosító bevételként olyan bevételek vehetők figyelembe, amelyek a felsorolt foglalkozásokhoz kapcsolódó tevékenység alapján illetik meg a magánszemélyt.

Az adott tevékenységre létrejött jogviszony lehet akár:

• munkaviszony azzal a feltétellel, hogy a munkaviszonyában a magánszemély a felsorolt FEOR-számok szerinti foglalkozásán kívül eső más tevékenységet nem folytat;

• társas vállalkozásban tagként történő személyes közreműködés szintén azzal a feltétellel, hogy a magánszemély személyes közreműködése kizárólag a felsorolt FEOR-számoknak megfelelő foglalkozás szerinti tevékenységre irányul;

• vállalkozási szerződés, megbízási szerződés alapján létrejött jogviszony, ha azt kizárólag a magánszemély a felsorolt FEOR-számoknak megfelelő foglalkozása szerinti tevékenységre kötötték.

Az EKHO csak akkor alkalmazható, ha az adott szerződés szerinti tevékenysége alapján a magánszemély a felsorolásban szereplő foglalkozást űzi, és az adott szerződés alapján kizárólag e tevékenysége ellenében szerez bevételt.

2018. január 1. óta az egyéni vállalkozó nem választhatja az EKHO szerinti adózást az egyébként EKHO szerint adóztatható tevékenységére, ha e tevékenységére az adóévben a kisadózók tételes adója (KATA) szerinti adózási módot választotta.

2022.09.01-től az idei évre eltörlésre kerül ez a korlátozás, tehát KATA-val párhuzamosan is lehet a magánszemélynek EKHO-s bevétele (pl. kifizetőktől ilyen módon szerezhet bevétel ugyan ezen EKHO-s tevékenységekre magánszemélyként)!

Ha a magánszemély munkaviszony alapján folytat EKHO választására jogosító tevékenységet, akkor a munkáltató az adott hónap első napján érvényes minimálbért meghaladó részre veheti csak figyelembe a munkavállalója EKHO-s nyilatkozatát.

Nem vonatkozik ez a szabály:

– a nyugdíjas magánszemélyre

– arra a magánszemélyre, aki a munkáltatóval fennálló más jogviszonyában az adott hónap első napján érvényes minimálbér után az általános szabályoknak megfelelően adózik;

– a magánszemélyre, aki hitelt érdemlően igazolja, hogy az adott hónapban legalább a havi minimálbérnek megfelelő (más munkáltatóval kötött munkaviszonyból, vállalkozási vagy megbízási jogviszonyból származó, illetve vállalkozói kivét vagy személyes közreműködés címén) olyan jövedelmet szerzett, amely után az általános szabályok szerint megfizeti adót.

III. EKHO alapja, mértéke

Az EKHO alapja a foglalkozáslistában szereplő foglalkozással szerzett bevétel. Ha a magánszemély áfa fizetésére kötelezett, ezt a bevételt az általános forgalmi adóval csökkenteni kell.

A magánszemélynek az EKHO alap összegéből általános esetben 15 % EKHO-t kell fizetnie, nyugdíjasnak 9,5%.
(Nem nyugdíjas magánszemélynél a SZJA-t és a TB járulékot váltja ki, nyugdíjasnál az SZJA-t).

A kifizetőt (megbízót, foglalkoztatót) az EKHO alap összege után 2022. január 1- től 13 % EKHO adó terheli, és emellett ráhárul a magánszemély által fizetendő ekho levonásának, befizetésének és bevallásának kötelezettsége is.
(ez kiváltja a Szociális hozzájárulási adót és a szakképzési hozzájárulási adót is)

2022.09.01-től a Kifizetői EKHO 0%-ra csökken, tehát csak a magánszemély utáni adót kell megfizetni.

A kifizetőt nem terheli EKHO ha,

• ha az EKHO alapjául szolgáló bevételt EGT-államban biztosított személynek fizeti ki;

• a hivatásos sportolónak az e foglalkozása ellenértékeként juttatott bevétel után,

• a nemzetközi sportszövetség munkavállalójának és a saját jogú nyugdíjasnak az e foglalkozása ellenértékeként juttatott bevétel után.

• ha a magánszemély a vállalkozási szerződés vagy eseti megbízási szerződés alapján őt megillető bevétel kifizetése előtt nyilatkozik arról, hogy az EKHO megállapítását, bevallását és megfizetését a kifizetőtől átvállalja.

Az EKHO szabályai szerint adózó bevétel, ellenérték a pénzbeli egészségbiztosítási ellátások (mint például a gyed, táppénz) számításakor nem vehető figyelembe.

Tehát, ha egy tevékenységre az EKHO szabályait választották, de a jövedelem egy része az általános szabályok szerint viseli a közterheket (adó- és járulékterheket), akkor:

➢ az általános szabályok szerint adózott jövedelemrész a társadalombiztosítás valamennyi ellátására jogosultságot teremt,

➢ azonban az EKHO-val adózó jövedelemrész nem számítható be a pénzbeli egészségbiztosítási ellátások összegének kiszámításakor, mivel az EKHO adózási mód nem alapoz meg jogosultságot ezen ellátásokra.

Az állami költségvetésbe fizetett EKHO alapján a magánszemély (az EGT-államban biztosított személy kivételével) egészségügyi szolgáltatásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, baleseti járadékra és nyugdíjbiztosítási ellátásra jogosult, de az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira, például táppénzre nem szerez jogosultságot.
Nyugdíjszolgáltatás esetén az ellátási alap számításánál keresetként, jövedelemként annak az EKHO alapnak a 61 százalékát kell figyelembe venni, amely után a magánszemélyt terhelő EKHO mértéke 15 százalék volt.

(A cikk nem fedi le teljes mértékben az EKHO adózást, javasolt körültekintő jogszabályi egyeztetés a körülményeket figyelembe véve, teljes mértkékben személyre szabottan)