A 2021-es KATA szigorítások miatt sajnos lesznek olyan vállalkozók, akik az eddigi bevételszerző tevékenységüket nem tudják majd kisadózóként tovább folytatni, példaként gyakori esetek lehetnek az alábbiak:
- belföldre számláznak egy ügyfél részére 3 millió forint éves összeg felett, emiatt a megbízó 40%-os adót nem fogja vállalni (azaz nem köt szerződést a KATA-s vállalkozóval vagy csak 3 millió Ft alatti összegre)
- külföldre számláznak egy ügyfél részére 3 millió forint éves összeg felett, emiatt a kisadózót terhelné a 40%-os adókötelezettség (és így drasztikusan megdrágulna a KATA adóterhelése)
Frissítés 2020.10.13: az őszi adócsomag a külföldi partnertől származó bevétel 40%-os adókötelezettségét 28,57%-ra csökkentené, mivel az adóztatott bevételnek a 71,42%-át lenne az adó alapja
- partnerei kapcsolt vállalkozások (saját cég vagy közeli rokoni szálak fűzik hozzájuk), emiatt már az összes bevétel 40% adó alá esne a megbízónál
Tehát felmerül a kérdés milyen adónemek választhatóak a KATA adón kívül? Ezeket vesszük sorra bemutató jelleggel, kiemelve az adók előnyeit.
I. Egyéni vállalkozás SZJA adózással (költségelszámolással)
- jövedelem (bevétel-költségek) arányos adó, a fizetendő adó profit után kell fizetni
- a keletkezett adózott jövedelmet (profitot) évente kötelezően le kell adózni
- a járulékokat (TB, Szociális hozzájárulási adó) legalább havonta a minimálbér után még kell fizetni, ha a vállalkozó főállású (nincs máshol teljes állású munkahelye, nem tanul vagy nyugdíjas)
Előnyös lehet: mellékállású vállalkozóknak (nincs kötelező TB fizetés), magas költséggel párosuló bevételszerző tevékenység esetén. Nyugdíjasok mentesülnek a TB fizetés alól.
II. Egyéni vállalkozás SZJA átalány adózással (évi maximum 15 millió Ft bevételig!)
- tevékenység függően a törvény egy átalány költséghányadot állapít meg (főszabály szerinti ez 40%, de bizonyos ipari. mezőgazdasági, szolgáltatási tevékenységek esetében 80-87%-is lehet)
- a megállapított jövedelem (bevételek-törvényi szerinti költséghányad) után kell megfizetni a járulékokat és az SZJA-t, főállásúként legalább a minimálbér után
- kiváltja az eredményt terhelő adókat, tehát adó javarészt fizetendő járulékok
Előnyös lehet: alacsony költségű tevékenységek esetén (illetve akiknek a törvény 80%-os költséghányadot állapít meg), vagy olyan főállású vállalkozóknak, akiknél fontos a magas TB fizetés (nyugdíj, szülés utáni ellátások).
Nyugdíjas vállalkozóknak csak SZJA-t kell fizetniük az átalány jövedelem után.
III. Társas vállalkozás Társasági adóval (TAO)
- a társas vállalkozás (BT vagy KFT) mint jogi személy számvitel adózás előtti eredményét (profitját) terhelő adó
- az vállalkozás adózott eredménye a tulajdonos(ok) döntése alapján osztalék formájában vehető ki a vállalkozásból (SZJA és Szociális hozzájárulási adó terheli), de akár tovább vissza is forgatható a vállalkozásba (beruházásokra, későbbi költségek fedezetére)
- a vállalkozás személyesen közreműködő tulajdonosai (pl. Ügyvezető) után legalább a minimálbér után még kell fizetni a járulékokat, ha az főállásban látja el a feladatait
Előnyös lehet: Ha a KATA adózású vállalkozás megtartása mellett tevékenység egy része kiszervezhető egy külön vállalkozásba, amelyben a költségek elszámolásra kerülhetnek, valamint beruházás esetén adókedvezmények vehetőek igénybe.
Optimálisan minimális járulék fizetés mellett osztalékként vehető ki a profit a legtöbb esetben a vállalkozásból.
(adózási struktúra hasonló az I. pontban leírt SZJA adózáshoz)
IV. Társas vállalkozás Kisvállalati adózással (KIVA)
- a társas vállalkozás (BT vagy KFT) mint jogi személy bér és osztalék jellegű költségei jelentik az adóalapot, azaz „egyszemélyes” tevékenység esetén a vállalkozásból kivett jövedelmek adják az adóalapot.
- az vállalkozás eredménye tulajdonos(ok) döntése alapján osztalék formájában vehető ki a vállalkozásból (SZJA és Szociális hozzájárulási adó terheli), de akár tovább vissza is forgatható a vállalkozásba (beruházásokra, későbbi költségek fedezetére)
- a vállalkozás személyesen közreműködő tulajdonosai (pl. Ügyvezető) után legalább a minimálbér után még kell fizetni a járulékokat, ha az főállásban látja el a feladatait, viszont a kisvállalati adót kiváltja ezeknek egy részét (Szociális hozzájárulási adót és a Szakképzési hozzájárulást)
Előnyös lehet: Ha a KATA adózású vállalkozás megtartása mellett tevékenység egy része kiszervezhető egy külön vállalkozásba, amelyben a költségek elszámolása mellett a fennmaradó eredmény havi bér formájában kerül kifizetésre (számít a magas TB fizetés pl. nyugdíj és szülés utáni ellátások miatt). Alkalmazott foglalkoztatása esetén is ez egy előnyös adózási forma lehet.
Kiegészítés a III. és IV. ponthoz: Egyéni vállalkozás abban az esetben folytatható egy társas vállalkozás mellett, ha ott az EV nem korlátlanul felelős tag, tehát egyéni vállalkozó Betéti Társaságban csak kültag lehet, amíg KFT-ben bármikor lehet tulajdonos és végezhet tevékenységet.
ÖSSZEFOGLALVA:
A KATA szigorítás a tevékenység függvényében magával hozhatja egy másik adónembe való átlépést, vagy a tevékenység egy részének másik vállalkozásba való kiszervezését (több vállalkozás párhuzamos működtetésére van lehetőség).
Javasolt a körültekintő informálódás, valamint minél több esetre való számszerűsített adókalkuláció készítés, ami sokat segíthet a tevékenységhez kapcsolódó legjobb adózási mód kiválasztásához. Ebben mi is segítséget tudunk nyújtani akár online is, keresse ADÓKALKULÁCIÓS SZOLGÁLTATÁSUNKAT honlapunkon!
A KATA 2021 KISOKOS – Az új szabályok értelmezése és megoldási alternatívák E-KÖNYV tartalma ide kattintva tekinthető meg.
Kedves Lestyán Péter!
1992 óta megszakítás nélkül van főállású jogviszonyom. Emellett adódott egy lehetőség, amely miatt egyéni vállalkozást indítottam, és eleinte alkalmanként, néhány éve pedig folyamatosan kapok munkát egy fővárosi cégtől (innen 200 kilométerre). A vállalkozásom szinte teljes bevétele tőlük származik, és jóval meghaladja az évi 3 millió forintot, a 12 milliótól viszont elmarad, ezért vidám KATÁs voltam ezidáig. Ez jövőre nem fog menni.
Ma a NAV ügyfélszolgálatán azt tanácsolták, hogy alakuljak KATÁs BT-vé, de itt úgy látom, hogy a 3 milliós korlát arra is vonatkozna.
A munkám szinte tisztán szellemi jellegű, saját számítógépemen dolgozom, költségem nincs.
Nekem mit tanácsol?
Köszönettel:
Horváth Tamás
Kedves Horváth Tamás,
Köszönöm a kérdését és az információkat. A NAV tanácsát nem tudom értelmezni, mert ahogy írja ugyan azok a 2021-es változások lesznek arra is érvényesek. (és miért lenne a NAV érdeke hogy Ön lehető legkevesebb adót fizesse?)
A leírtak alapján konkrét tanácsot csak a körülmények teljes ismeretében (végzett tevékenység, bevételek, költségek, jogviszonyok, a megbízó rugalmassága) adható, erre tudom javasolni konzultációs szolgáltatásunkat, vagy a személyre szabott adókalkulációnkat:
https://www.online-adotanacsadas.hu/szolgaltatasaink/2021-kata-szigoritas-miatti-adonem-kalkulacio-dokumentacio-osszehasonlito-elemzes-keszites-szolgaltatas/
Remélem a segítségére lehetek, kérem jelezze melyik lehetőséggel élne.
Kedves Pèter! Lehetsèges-e hogy egy Bt amely meghaladja 12 milliós bevételt egy szja-fizető beltaggal és egy katas kültaggal működjön? Ilyenkor hogyan törtènik a bevétel költség elszámolása? Vagy ez a módozat alapvetően nem értelmezhető? Milyen adózási lehetősége van egy nagyjából 15-16 milliós bevétellel számoló bt-nek? Köszönöm.
Kedves Nagy Viktória,
A KATA-s betéti társaságra teljes egészében (tehát függetlenül akárhány tagja van és azok közül hányan kisadózók) az évi 12 milliós Ft határ vonatkozik.
Tehát a kérdésben szereplő felállás nem megvalósítható.
Szigorúan véve pl. a 16 milliós bevétel extra adó vonzata a 4 millió 40%-a azaz 1,6 millió Ft, tehát mondjuk 1 kisadózó főállású taggal számolva az összes adóköltség 12*50E (havi tételes adó)+50E (tételes iparűzési adó)+1.600E=2.250E
Ez össze hasonlítható más adónemek adóterhelésével (BT esetén Társasági adó vagy KIVA jöhet szóba), vagy vizsgálható hogy a BT valamely tevékenysége „kiszervezhető-e” egy másik akár kisadózó vállalkozásba (EV vagy BT), természetesen a rendeltetésszerű joggyakorlás elveit figyelembe véve.
Kedves Lestyán Péter!
2016. 07.01 óta vagyok Katás egyéni vállalkozó, társasházkezelő. Vállalkozásom teljes bevétele az általam kezelt irodaháztól származik.Az éves bevételem meghaladja a 3 milliót, viszont nem éri el a 12 millió forintot. 2020. november 01-től nyugdíjas leszek a nők 40-nel. Nagyon nem fogja megérni nekem a vállalkozás, még úgy sem, hogy a nyugdíj mellett másodállás lesz csak. Mit tudna javasolni, hogy jól jöjjek ki ebből a helyzetből? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Fátyolné Ménes Ildikó,
Nyugdíjasként alacsony bevétel mellett érdemes lehet megfontolni az egyéni vállalkozóként választható SZJA adózás valamelyikét (költségelszámolás vagy átalányadozás) és legolcsóbb adózást választani.
Kedves Péter,
jelenleg egy katás Bt-ben vagyok főállású kisadózó (kültag), valamint mellékállásban kisadózó egyéni vállalkozó.
A KATA szigorítások alapján lehetséges-e, hogy 2021-ben a katás Bt.-ben főállású kisadózó maradjak és mellette mellékállásban 40%-os átalányadózású egyéni vállalkozó legyek.
Főszabály szerint a katás Bt vagy az EV kell, hogy főállás legyen?
köszönettel,
Péter
Kedves Péter
A leírt eset alapján működik ez a felállás, viszont itt már az egyéni vállalkozásban lesz meg a tbj. szerinti főállása, mivel a járulékokat a minimálbér után itt már fizetni kell.
Viszont jelezném, hogy maradhat úgy tag a KATA Btben tag, hogy a másik tag lesz s kisadózó (így az EV maradhat KATAs). Személyes közreműködést csak munkaviszonyban láthat el a Btben.
Üdv!
Kedves Péter.
Melyik adózási formát ajánlaná egyéni vállalkozásban.
Épitő ipari tevékenység.(tetőfedő)
Havi kb 12-14M számlázás menne kifelé magánszemélyeknek.
Főállásban csinálnám
Köszönöm
Kedves Rajmund,
Ha magánszemélyeknek szolgáltat, és főleg munkadíjat számláz, akkor még a KATA lehet a legelőnyösebb adózási forma (magánszemélyekre nem vonatkozik a 3 millió Ft-os korlát).
De a költségek arányától is sok múlik.
Tisztelt Lestyán Péter!
2020-ban indítottam KATA-s vállalkozást, saját autóval szerszámokkal, elszámolahtó költségeim minimálisak, szinte nincsennek ,1 céggel van szerződésem, az éves árbevételem 12millió körül van!
Elszámolható költségek nélkül, mit tudna tanácsolni, milyen vállalkozási ,adózási forma lenne számomra a legmegfelelőbb, ahol nem terhelne ennyi adóbefizetés?!
Válaszát előre is köszönöm!
Kedves Dorkó Alex,
Köszönöm a bizalmat, de ennyi információ alapján nem tudok hitelesen alátámasztott felelős tanácsadást adni.
Fontos tudni, hogy belföldi megbízó esetén a KATA-snak juttatott bevétel után a MEGBÍZÓ az adófizetésre kötelezett.
Üzleti korrektség keretein belül úgy gondolom első sorban megoldást keresnie úgy, hogy ne sérüljön az alvállalkozóinak érdeke, vagy legalább is törekedni a közös teherviselés felé.
Kedves Lestyán Péter!
Szeretnék főállású egyéni vállalkozó lenni, építőipari tevékenységet (tetőfedő) folytatnék. A KATA adózás tűnik jónak. Ha áfakörös KATÁS lennék, akkor is az 50.000 Ft lenne a fizetendő, plusz az fizetendő áfa? Eszközbeszerzés kapcsán gondolkodom az áfakörösségen.
Köszönettel: Gábor
Kedves Kovács Gábor,
Az ÁFA körösség/alanyi adómentesség nem befolyásolja a KATA havi tételes adót, tehát 50.000 Ft-ot kell fizetni főállásúként.
Az ÁFA nem jövedelmet terhelő adó, amikor ÁFA körösként ÁFA-val állít ki számlát az a vevő megfizetni Önnek. Természetesen az Ön költségeinek ÁFA vonzatát levonásba tudná helyezni.