2019-es adó változások kettő nagyobb részletben 2018. 07 25-i és 2018.11.23-i közlönyökben kerültek kihirdetésre, szinte az összes adónemre tartalmaznak módosításokat. A teljesség igénye nélkül csak a leginkább a KKV szektor számára jellemző adózási gyakorlathoz kapcsolódó változásokat emeljük ki a cikkeinkben. Először az ÁFA és a KATA változásokkal kezdjük a bemutatást.
ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ
Alanyi ÁFA mentesség korlátja 12 millió Forint
Ez a változás lehetne a „szalagcíme” az őszi adócsomagnak, hiszen nagyon sok vállalkozást érint, gondoljunk csak bele a kisadózó egyéni vállalkozásokra és betéti társaságokra, akiknek a bevételi határuk már idén is 12 millió Forint volt, az alanyi mentes határ viszont csak 8 millió Ft volt eddig.
Úgy gondoljuk, hogy az eddig ÁFA körös vállalkozásoknak (főleg KATA-s vállalkozásoknak címezve) nem feltétlenül kell gondolkozniuk a váltáson. Pár hete erről is írtunk is egy kisebb tanulmányt, hogy mikor és kinek éri meg egyik-másik ÁFA adózási forma:
Tehát a gyakorlatban az érintett vállalkozások így alkalmazhatják a törvényi változást:
- aki 2018-ban év végégi alanyi mentes marad (alanyi mentes bevétele nem éri el a 8 millió forintot), az 2019-ben alanyi mentesként kezdi az adóévet az új korláttal
- aki 2018-ban ÁFA körös volt (vagy így kezdte az évet, vagy évközben túllépte az alanyi mentes 8 millió forintos határt), az lehet 2019-ben alanyi ÁFA mentes akkor, ha a 2018-as bevétele nem haladta meg a 12 millió forintot (ezt változás-bejelentőn kell jelezni 2018.12.31-ig!)
Nem adóalany részére távolról nyújtott szolgáltatások „elektronikus szolgáltatások”
Elektronikus, távközlési és műsorszolgáltatások nyújtása közösségi (de nem belföldi), nem adóalanyok számára (közösségi adószámmal nem rendelkező vállalkozások, magánszemélyek).
Eddig az ÁFA törvény ilyen esetben a teljesítési helynek a szolgáltatást igénybe vevő letelepedési-, állandó-, illetve szokásos tartózkodási helye minősült, tehát a felszámított adót (még alanyi ÁFA mentes vállalkozásoknak is!) a célország ÁFA kulcsával az adott országnak kellett megfizetni és bevallani. Ebben segített az úgynevezett „MOSS” egyablakos rendszer, ami kiváltotta országonkénti bejelentkezést, csupán egy helyre kellett megfizetni és bevallani az adót.
2019-től alapesetben csak a 10.000 EUR (3.100.000 Ft-al kell számolni) feletti összesített ilyen jellegű szolgáltatás nyújtás esetén kell csak alkalmazni ezt a szabályt, azaz ebben az esetben a teljesítés helye a szolgáltatás nyújtójának az országában lesz (ez kimondottan az alanyi ÁFA mentes szolgáltatóknak előny, mert így alanyi mentesként tudnak számlát kiállítani). Viszont választható lesz, hogy 10.000 EUR alatt is a teljesítési hely külföldön legyen, viszont ilyenkor 2 évig alkalmazni kell ezt a szabályt. (ezzel az ÁFA körösök spórolhatnak)
Ehhez kapcsolódó változás, hogy aki ezentúl is az egyablakos „MOSS” rendszert kívánja (vagy akinek kötelező) használni, annak nem kell a célország számlázási szabályait alkalmaznia, hanem elegendő a Magyarországi számlázási szabályoknak megfelelnie
ÁFA levonhatósága személygépjármű tartós bérlése és pénzügyi lízingje esetén
Eddig csak a vállalkozási és a magánhasználat arányában lehetett levonni az ÁFA-t a céges személygépjárművek tartós bérlése és pénzügyi lízingje esetén (pénzügyi lízing, mikor a futamidő végén választható, hogy a lízingelt gépjármű a vállalkozás tulajdonában marad-e, az ÁFA tv. ezt a konstrukciót szolgáltatásnak minősíti).
Ezt az arányt útnyilvántartással kellett igazolni, ami sok esetben nagy adminisztrációs terhet vont maga után, és nem mindig volt előnyös az ÁFA levonások tekintetében (mondjuk mikor a céges gépjárművet munkába járásra is lehet használni a munkavállalóknak).
Viszont 2019-től választható lesz, hogy útnyilvántartás nélkül átalányban 50%-ban lehessen levonni az ÁFA-t az ilyen jellegű céges gépjármű használatkor. Ez a változás adminisztrációs könnyítést és kiszámítható adótervezést nyújt majd az igénybe vevőknek.
ÁFA kulcsokhoz kapcsolódó változások
- 18 %-ról 5%-ra csökken az ESL és UHT tejek ÁFA mértéke, tehát a tartós és friss tej ÁFA-ja egységesen 5%-os lesz.
- 2023.12.31-ig még alkalmazható az 5% kedvezményes kulcs azokra az új lakóingatlanokra, amelyeknek 2018.11.01-ig elfogadott építési engedéllyel rendelkeznek. (Tehát későbbi építési engedéllyel rendelkező új építésű ingatlanok értékesítése csak 2019.12.31-ig lehet 5%-os a korábbi rendelkezések szerint!)
KISADÓZÓ VÁLLALKOZÁSOK TÉTELES ADÓJA:
Nappali tagozatos kisadózókat érintő változás
Eddig csak az aktív tanulmányokat folytató nappali tagozatos hallgató minősült a törvény szerint mellékállású kisadózónak (azaz 25.000 Ft tételes adót kellett fizetnie havonta). Viszont 2019-től a tanulmányokat szüneteltető „passzív féléves” hallgató is mellékállásúnak minősül 25 éves korig.
Pontosítás a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás fogalmára
A támogatások között korábban is csak ezek a bevételek nem minősültek KATA szerinti bevételnek , ez nem változik, csupán könnyebb lesz meghatározni, hogy melyik támogatások kerülnek ebbe a kategóriába.
Kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök és anyagi javak fogalma és kapcsolódó adókötelezettségek
A kisadózóknak eddig is kötelezettsége volt a tárgyi eszközeinek és nem anyagi javainak (immateriális eszközök pl. vagyoni értékű jog, szellemi termék) nyilvántartása, főleg ha korábban más jövedelemadózást is alkalmazott pl. SZJA-t vagy Társasági adót.
Viszont 2019-től ezeket a javakat be kell sorolni abban a tekintetben, hogy kizárólag a vállalkozási tevékenységet szolgálják-e, azaz más célra pl. magánhasználatra nem használja. Ez azért fontos, mert csak azon ilyen tárgyi eszközök vagy nem anyagi javak értékesítése számít majd KATA-s bevételnek, amelyek kizárólag vállalkozási célt szolgálnak. Viszont a többi eszköz értékesítése esetében az SZJA törvény előírásait kell alkalmazni, azaz pl. ingóság értékesítésből származó jövedelemként kell adózni utána.
Rövidül a KATA adóalanyiság újraválasztásig fennálló időkorlát
2019-től már csak 12 hónap az az időtartam, ameddig a vállalkozó nem választhatja újra a KATA adózást (korábban a kisadózó státusz megszűnésének évét követő év végéig tartott ez az időszak).