A 2022. júliusi bejelentés szerint az Amerikai Egyesült Államok megszünteti a 1979-ben Magyarországgal aláírt kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményét. Habár az említett egyezmény szabályai még 2023. december 31-éig érvényesek, 2024-től jelentős adózási változásokra lehet számítani mind a magánszemélyek, mind a vállalatok esetében. Előrelátóan érdemes erre felkészülni.
Egyezmények célja és a változások következményei
A kettős adóztatás elkerülésére szolgáló egyezmények lényege, hogy az egyes jövedelmeket ne terhelje kétszeres adózás két különböző állam részéről. Ezen megállapodásokban az érintett országok közötti egyezség születik arra vonatkozóan, melyik államban adóztathatók bizonyos bevételi tételek és milyen mértékben. Ha nincs ilyen egyezmény két ország között, az adó mértékét és alkalmazásának módját kizárólag a nemzeti törvényhozások határozzák meg. Emellett ezekben az esetekben a kérdéses államok dönthetnek arról, hogy milyen mértékben veszik figyelembe a külföldön fizetett adókat az adókötelezettség kiszámítása során.
Változások a vállalatok adózásában az USA-magyar adóegyezmény megszűnése kapcsán
Az USA és Magyarország közötti adóegyezmény célja a kettős adóztatás elkerülése volt, mely egyértelműen kijelölte a forrásadó kivetésének jogosultságát és mértékét különböző jövedelemtípusok esetében. Bár 2023-ig az osztalékokra kivetett forrásadó mértéke 5-15% közötti lehetett (a tulajdonosi részesedés alapján), a kamatokra, jogdíjakra és szolgáltatási díjakra nem került sor forrásadó levonásra, mivel ezek adóztatása a jövedelmet keletkeztető országhoz kötődött.
Miközben Magyarország nem alkalmaz forrásadót sem egyezményben, sem annak hiányában, az Egyesült Államok ezen a területen eltérő gyakorlatot követ.
Magyarország különböző forrásokból származó jövedelmek esetében nem vet ki forrásadót külföldi vállalatokra, így az amerikai vállalkozások a forrásadó szempontjából nem kerülnek hátrányos helyzetbe, még akkor sem, ha az egyezmény megszűnik. Ezzel ellentétben az USA 30%-os forrásadót alkalmazhat azokra a kifizetésekre, melyek egy olyan országba irányulnak, amellyel nincsen érvényben kettős adóztatás elkerülésére irányuló megállapodás. Ez kiterjedhet a magyar vállalkozásoknak fizetett díjakra is. További összetettséget ad, hogy az USA egyes államai további forrásadót vonhatnak le saját jogszabályaik alapján.
A változások, különösen azoknak a magyar vállalkozásoknak okozhatnak nehézséget, amelyek bevételt realizálnak az USA területéről. Ugyanakkor, az amerikai forrásból levont adók egy része beszámítható a magyar társasági adó terhébe, azonban a beszámítás korlátozott, maximum a külföldön megfizetett adó 9%-a számítható be.
Telephely szabályozása az adóegyezmény hiányában
Amikor egy külföldi vállalatnak telephelye van Magyarországon, annak számos adójogi következménye van. A hatályban lévő USA-magyar adóegyezmény értelmében pontosan definiált feltételek mellett kellett eldönteni, hogy egy amerikai cégnek van-e telephelye Magyarországon. Ezen definíciók hiányában a magyar belföldi jogszabályok irányadók lesznek a telephely kérdésében.
A magyar belső jog alapján a szolgáltatásnyújtás is vezethet telephely létrejöttéhez, ami adókötelezettséggel járhat. A jelenlegi egyezmény alapján, ha egy amerikai cég magánszemélyt bíz meg szolgáltatás nyújtásával Magyarországon, az nem vezet telephely létrejöttéhez, és így nem eredményez társasági adó kötelezettséget az USA-beli vállalat részére. Viszont egyezmény hiányában, ha egy amerikai vállalat munkavállalója 183 napnál hosszabb ideig tartózkodik Magyarországon, és itt szolgáltatásokat nyújt vagy tevékenységet végez, még a fizikai létesítmény és eszközök hiányában is, az adókötelezettséget eredményezhet az amerikai társaság számára.
Ez a változás gyakorlati következményekkel jár az amerikai vállalatok számára. Ha például egy amerikai vállalat munkavállalót küld Magyarországra hosszabb ideig, és itt végez bizonyos tevékenységeket, az amerikai vállalatot társasági adó terheli Magyarországon. Tekintettel az új helyzetre, a vállalatoknak résen kell lenniük, és meg kell érteniük a magyar adózási rendszerre vonatkozó változásokat, különösen a szolgáltatásnyújtás terén, ahol sok további kérdés vár tisztázásra az adóegyezmény hiánya kapcsán.
A magánszemélyeknek az USA-ból származó jövedelmeik és befektetéseik utáni adózása az USA-magyar adóegyezmény megszűnése után több tényezőtől függ, és komplex lehet. Ahogy említetted, az adóegyezmény felmondása az adóügyi illetőséget és a kettős adóztatást is érinti.
A kettős adóztatás elkerülése érdekében az adóegyezmény számos előnyt biztosított az érintett magánszemélyeknek, például az osztalékok után levont forrásadó csökkentését. Egyezmény hiányában azonban a magyarországi és az amerikai belső adószabályok együttes alkalmazása vezethet az adóterhek növekedéséhez.
A fent említett példa az amerikai forrásból származó osztalékjövedelem esetén az adóegyezmény felmondása az amerikai forrásadó növekedését és a magyarországi adókötelezettség egyidejű kialakulását eredményezi. Az osztalékok után levont 30%-os amerikai forrásadóval, valamint a magyarországi 15%-os SZJÁ-val a magánszemélyek adóterhe jelentősen megnőhet.
Azt is meg kell említeni, hogy mivel az adóterhek összességében növekednek, ez befolyásolhatja a magyarországi befektetők döntéseit az amerikai értékpapírokba való befektetés tekintetében. Emellett a magyarországi adóhatóságoknak is több adminisztrációs teendőjük lehet, mivel az USA-ból származó jövedelmek utáni adóbevallások száma növekedhet.
Összefoglalva, az USA-magyar adóegyezmény megszűnése jelentős hatással lehet a magánszemélyek USA-ból származó jövedelmeik és befektetéseik utáni adózására. Fontos, hogy a magánszemélyek és a szakértőik jól tájékozódjanak a változásokról és azok hatásairól, hogy megfelelően tudjanak reagálni és ennek megfelelően alakítsák befektetési stratégiájukat.
Kamatjövedelmekre vonatkozó változások
Amikor egy magyar magánszemély az USA-ból kamatjövedelemhez jut (pl. kötvények révén), korábban nem kellett amerikai forrásadót fizetnie, csak Magyarországon adózott. Azonban 2024-től változik a helyzet: az USA 30%-os forrásadót fog levonni ezen jövedelmekből. Bár a Magyarországon fizetendő SZJA-ból levonható az USA-ban fizetett adó 90%-a, mégis további terhekkel kell számolni, mivel a jövedelem 89%-ára 13%-os szociális hozzájárulási adó vonatkozik, és erre nem alkalmazható a fizetett amerikai adó.
Ráadásul, 2023. júliusától már a magyar szabályok is megterhelik a kamatjövedelmet szociális hozzájárulási adóval, ha az értékpapírt 2023. június 30-a után szerezték be.
Ellenőrzött tőkepici ügyeletek (Részvény/Befektetési alap kereskedés brókeren keresztül)
Ha pedig valaki EGT-államban vagy más, velünk adóegyezményben álló országban működő befektetési szolgáltatóval kereskedik nyilvánosan jegyzett részvényekkel, az ilyen műveletek „ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek” minősülnek. Ez előnyös, mert az ilyen ügyletekből eredő veszteségekkel csökkenthető az adóalap, és az előző két évben keletkezett veszteségekkel is szembeállítható a jelenlegi nyereség. Továbbá, az ilyen ügyletekből származó jövedelem után nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni.
De figyelmeztetés: az USA-beli bankok vagy befektetési szolgáltatók közreműködésével kötött ellenőrzött tőkepiaci ügyletek már nem lesznek ilyen kedvezményesek, ha megszűnik a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményünk az USA-val. Ezen műveletek már nem minősülnek „ellenőrzöttnek”, és ezáltal kedvezőtlen adózási szabályok lépnek érvénybe. Viszont ha az érintett magánszemély EGT-államban vagy más, velünk egyezményben álló országban lévő befektetési szolgáltatónál vezet számlát, akkor még alkalmazhatóak a kedvező szabályok.
Megoldás lehet az, hogy USA-n kívüli brókercégnél számla nyitása, és olyan ETF/befektetési alapba történő befektetés, amelynek a székhelye USA-n kívül van és a papírokat is USA-n kívüli tőzsdéken forgalmazzák pl. London, Párzis, Amszterdam, Frankfurt. Természetesen így is lehet USA részvényekbe fektetni, csak nem közvetlenül, és így nem ér hátrány a kettős adóztatás elkerülési egyezmény miatt pl. osztalékfizetés után.
FONTOS Frissítés a 2023.11.21-én elfogadott 2024-2025 évet érintő törvényváltozások alapján:
A módosítás szerint a kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó szabályok ne vonatkozzanak azokra a jövedelmekre, amelyek az OECD tagállamaiban székhellyel rendelkező személyek által kibocsátott értékpapírokból vagy fizetett kamatokból származnak. Ez a változás elsősorban az amerikai értékpapírokat birtokló befektetőket érinti.
Továbbá, a módosítás lehetőséget teremt arra, hogy azokat az ügyleteket, amelyek csak azért nem minősültek ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek (ETÜ), mert a közreműködő befektetési szolgáltató nem EGT-államban vagy olyan államban van, amellyel Magyarországnak kettős adóztatást elkerülő egyezménye van, mostantól ETÜ-ként kezeljék, ha a befektetési szolgáltató OECD tagállamban működik. Ez az intézkedés különösen az amerikai befektetési szolgáltatóknál értékpapírszámlával rendelkező magánszemélyeket érinti, lehetővé téve számukra a veszteségek és nyereségek szembe állítását, valamint az adókiegyenlítés alkalmazását.
Összevont adóalapba tartozó jövedelmek (főleg kiutazással történő munkavégzés)
Fontos megemlíteni azokat a magyar adóügyi illetőségű személyeket, akik esetleg kiküldetés alapján dolgoznak Magyarországon vagy az USA-ban, vagy a két országban felváltva tevékenykednek, illetve azokra a magánszemélyekre, akik saját vállalkozásukból szerzik a jövedelmüket. A kettős adózási egyezmény eltörlésével azok a magyar illetőségű magánszemélyek, akik az USA-ban dolgoznak, az amerikai belső jog szerint is adókötelessé válhatnak.
Jelenleg az egyezmény bizonyos esetekben adómentességet ad az USA személyi jövedelemadója alól. Ilyen eset például, ha valaki kiküldetésben van, és az USA-ban töltött ideje nem lépi túl az 183 napot egy adóév során. Ha az egyezmény megszűnik, ezek a mentességek nem lesznek érvényesek, így az USA adót is kérhet azokra a jövedelmekre, amelyek a magyar Szja törvény szerint az összevont adóalap részét képezik.
A magyar állampolgárok, akik az USA-ban tevékenykednek, továbbra is magyar adóügyi illetőség alatt maradnak az egyezmény nélkül is. Emiatt a nem önálló tevékenységből származó jövedelmük Magyarországon is adóztatandó marad, de a külföldön fizetett forrásadó 90%-a levonható a magyar személyi jövedelemadóból a jövedelem 15%-áig.
Amerikai magánszemélyek és a magyar forrásból származó jövedelmük
Az egyezmény felmondása azokat az amerikai magánszemélyeket is érinti, akik nem minősülnek magyar adóügyi illetőség alá, de Magyarországról szerzik a jövedelmüket. Az ilyen jövedelmek a magyar jogszabályok szerint adókötelessé válnak.
A következőkben arra történik egy gondolatmenet, hogy érinti ez a változások azokat a magyar vállalkozókat (főleg egyéni vállalkozásokat), akik USA székhellyel rendelkező cégeknek számláztak távmunkában végezhető szolgáltatások mint pl programozói/informatikai szolgáltatások, webfejlesztés, grafikai munkák, tanácsadás, sales és marketing szolgáltatásokat. Tehát tipikusan interneten és telekommunikációs eszközökön keresztül csakis kizárólag Magyarország területéről.
Egyéni vállalkozóként Magyarország területéről végzett „online” szolgáltatások megítélése
A 1979-ben létrejött egyezmény, amely jelenleg felmondásra kerül, ami most módosításra került az alábbi módon szabályozta a magyar vállalkozások adózását, akik USA cégeknek végeztek távolról szolgáltatásokat: Ezen egyezmény alapján, ha a megnevezett Egyéni vállalkozó (innentől röviden EV) Magyarországon adóilletőségűként tartózkodik vagy itt található a székhelyed (Egyezmény fogalmazásában a „telephelyed”), az Egyesült Államokból származó jövedelmed kizárólag Magyarországon kellett leadózni. Ezzel a rendelkezéssel elkerülhető volt az amerikai 30%-os forrásadó alkalmazását. Most ez a kedvezményes helyzet megszűnik.
Amennyiben nincs ilyen egyezmény, az amerikai adójogszabályok lesznek az irányadók. Itt nincs jelentősége annak, mit mondanak a magyar vagy az EU-s törvények az adóalanyokról vagy a fizetési kötelezettségekről.
Az említett 30% adót „NRA Withholding tax” néven ismerjük, ami a „nem USA-ban tartózkodó, nem állampolgárok” számára vonatkozó forrásadót jelent. A kategória hosszú meghatározását tekintve, ha a magyar EV nem amerikai állampolgár, nem rendelkezik amerikai céggel és nem is tartózkodik jelentősen az Egyesült Államokban, akkor valószínűleg ebbe a csoportba tartozik
Ezt az adót az amerikai kifizetőnek kell bevallania egy 1042-es űrlapon, majd megfizetnie. Általános gyakorlat, hogy ezt az összeget közvetlenül levonják a kifizetésből. Mivel az amerikai adóhatóságnak (IRS) nincs hatásköre Európában, így közvetlenül az EV-től nem követelhetik az adó befizetését.
Az egész forrásadó a „U.S. Source income”-ra, azaz az amerikai forrású jövedelmekre vonatkozik. Fontos megérteni, hogy nem minden amerikai cég által kifizetett jövedelem minősül automatikusan „U.S. Source income”-nak. Kamatok, osztalékok egyértelműen ebbe a kategóriába tartoznak, de a szolgáltatások, például a távolról nyújtott IT/Tanácsadási/Marketing/Sesles szolgáltatások, csak akkor, ha azok az USA területén belül kerülnek nyújtásra.
Ez azt jelenti az értelmezésünk szerint, hogy ha az EV távolról dolgozik egy amerikai vállalatnak szerződéses alapon (a „Contractor” szerződés ezt szigorúan kiköti!), és nincs közvetlen kapcsolt az Egyesült Államokkal, akkor a kiszámlázott bevétel (mint jövedelem), az IRS szempontjából, nem minősül „U.S. Source income”-nak, még ha az egy amerikai cégtől érkezik is.
Az IRS használt egy példát is a tisztázásra: egy nem amerikai állampolgárral, aki az év nagy részében nem az USA-ból dolgozik egy amerikai vállalatnak. Ebben az esetben csak azok a napok, amelyeket az illető az Egyesült Államokban tölt, minősülnek „U.S. Source income”-nak.
Ha ilyen körülmények között van az EV, ugyanúgy szükség lesz bizonyos dokumentumokra, mint a W-8BEN vagy a 1042-es űrlap. De míg korábban az egyezmény alapján az adómentességet jelölték be, most az „income is not from U.S. sources” megjelölést kell használni, és ezt egyeztetni kell az amerikai partnerrel feltétlenül még az év vége előtt!
Összefoglalva egyéni vállalkozóként az alábbi lépéseket érdemes megtenni:
- NAV-tól illetőség igazolás kérése (IGAZOL nyomtatvány), tehát egy hivatalos dokumentum hogy magyar székhelyű és adószámú vállalkozással történik a távoli munkavégzés
- Egyeztetés az USA ügyféllel, az illetőség igazolás benyújtása, a helyzet felvázolása, tehát ők is lássák a problémát és értsék hogy nem kell adót levonniuk
- Megfelelő USA nyomtatványok bekérése az ügyféltől, helyes kitöltése, mindenképpen nyilatkozva hogy csakis kizárólag USA-n kívül történik a munkavégzés vállalkozóként, amelynek illetősége Magyarország
- Írásba kérni, hogy nem fognak levonni a kifizetésből forrásadót!
Sajnos elő fordulthat akadályba ütközünk. Alternatíva lehet még:
- Az USA ügyfél olyan leányvállalatának számlázunk, amely USA-n kívül van (általában mindig van egy EU-s vagy UK leányvállalat)
- Keresünk egy Magyarországon kívüli céget, aki közvetíti a szolgáltatásunkat (amely országnak van kettős adóztatás elkerülő egyezménye USA-val, és ez olyan mint a magyar volt 2024-ig). Természetesen nem USA-ban regisztrált.
Felhívnám a figyelmet arra, az itt leírtak SZÁNDÉKOSAN vannak legtöbb esetben feltételes módban írva, mivel sajnos egy nagyon bizonytalan helyzetet próbálunk annak fényében értelmezni, ami már több mint 30 éve nem történt meg, és ahogy látjuk a kormányzat és az adóhatóság sem nagyon foglalkozik az esettel, nincsenek arra irányuló törekvések hogy válaszokat és megoldási lehetőségeket kapjanak a magyar adózók. Az esetek egyénileg mérlegelhetőek, csakis közvetlenül szakértő bevonásával, aki a körülményeket teljes mértékben ismerheti!
A leírtak csupán szakmai vélemény, nem tanácsadás!
