A 2027-től tervezett új KATA bevezetése nemcsak a jelenleg katás egyéni vállalkozókat érintheti, hanem azokat is, akik jelenleg átalányadózás vagy vállalkozói személyi jövedelemadózás szerint teljesítik adókötelezettségeiket. A törvénytervezet alapján a vállalkozók év közben is áttérhetnének az új adónemre, ugyanakkor a bejelentkezés, a bevételek és költségek elszámolása, valamint a bevallási kötelezettségek különös figyelmet igényelnek.

Az új KATA legfontosabb jellemzőit, a választhatóság feltételeit, az adómértékeket és a vállalkozásoknak történő számlázás szabályait korábbi cikkünkben részletesen bemutattuk. Jelen írásunkban kifejezetten az új KATA-ra történő áttérés gyakorlati és adózási szabályaival foglalkozunk.

Fontos kiemelni, hogy az ismertetett rendelkezések a 2026 októberében rendelkezésre álló törvénytervezeten alapulnak, így a jogalkotási folyamat során még módosulhatnak.

Mikortól lehet bejelentkezni az új KATA hatálya alá?

A törvénytervezet alapján a már működő egyéni vállalkozók legkorábban 2026. december 1-jétől jelenthetnék be az új KATA választását a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz.

A 2026 decemberében bejelentkező vállalkozók 2027. január 1-jétől válnának az új KATA alanyaivá, feltéve, hogy valamennyi törvényi feltételnek megfelelnek.

Az új szabályozás lehetőséget biztosítana az év közbeni áttérésre is. Ebben az esetben az adóalanyiság a bejelentés hónapját követő hónap első napján jönne létre.

A már működő egyéni vállalkozások esetében a bejelentkezés várhatóan a NAV T101E jelű nyomtatványán történhetne. A nyomtatványon külön jelölni kellene, hogy a vállalkozó főfoglalkozású vagy nem főfoglalkozású kisadózóként kívánja választani az új adózási formát.

A pontos bejelentési eljárást és a szükséges nyilatkozatokat a végleges jogszabály, illetve a NAV által rendszeresített nyomtatvány alapján lehet majd meghatározni.

Újonnan induló egyéni vállalkozások bejelentkezése

Azok az egyéni vállalkozók, akik tevékenységüket az új szabályozás hatálybalépését követően kezdik meg, már a vállalkozás indításakor választhatnák az új KATA szerinti adózást.

A bejelentkezést a NAV Ügyfélportálján működő Vállalkozói Ügysegéden keresztül, az egyéni vállalkozás nyilvántartásba vételével egyidejűleg lehetne teljesíteni.

Ebben az esetben a KATA-alanyiság az egyéni vállalkozás nyilvántartásba vételének napján jönne létre.

Áttérés a jelenlegi KATA-ról az új KATA-ra

A jelenleg hatályos, 2022. évi XIII. törvény szerinti KATA adóalanyai számára a tervezet átmeneti időszakot biztosítana.

A jelenlegi rendszer 2028. december 31-ig maradna hatályban, így a már katás vállalkozók dönthetnének arról, hogy az új szabályozásra áttérnek, vagy az átmeneti időszak végéig a korábbi rendszerben maradnak.

Az új KATA választására 2026 decemberétől, illetve 2027-ben és 2028-ban év közben is lehetőség nyílna.

A két adózási rendszer közötti választásnál nemcsak a fizetendő tételes adó összegét, hanem a társadalombiztosítási ellátási alap eltéréseit is célszerű mérlegelni.

Automatikus áttérés 2029. január 1-jétől

A törvénytervezet szerint azok a kisadózók, akik 2028. december 31-ig nem jelentkeznek át az új KATA hatálya alá, 2029. január 1-jétől a törvény erejénél fogva automatikusan az új rendszer adóalanyaivá válnának.

Az automatikusan áttérő vállalkozókat a jogszabály főfoglalkozású kisadózónak tekintené.

Amennyiben a vállalkozó 2029. január 1-jén nem főfoglalkozású egyéni vállalkozónak minősül, ezt legkésőbb 2029. január 15-ig kellene bejelentenie a NAV részére.

A bejelentés alapján a nem főfoglalkozású jogállás már 2029. január 1-jétől alkalmazható lenne.

Áttérés átalányadózásból vagy vállalkozói személyi jövedelemadózásból

Az új KATA választására a személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók számára is lehetőség nyílna.

Ez az átalányadózókat és a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozókat egyaránt érintheti.

Az áttérés során azonban nem elegendő kizárólag az új adózási módot bejelenteni. A vállalkozóknak a korábbi adózási időszak lezárásával, a bevételek és költségek megfelelő elszámolásával, valamint az érintett bevallási kötelezettségekkel is foglalkozniuk kell.

A bevételek elszámolása az áttérés időpontjában

A törvénytervezet külön rendelkezést tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az áttérés időpontjában mely bevételeket kell még a személyi jövedelemadó szabályai szerint elszámolni.

A tervezet 13. § (2) bekezdése alapján a KATA-alanyiság kezdő napját megelőző napon megszerzett bevételnek minősülne minden olyan ellenérték, amelyről kiállított bizonylat szerinti teljesítési időpont még a korábbi, személyi jövedelemadózás alá tartozó időszakra esik.

Ennek megfelelően az áttérésnél nem kizárólag a számla kiállításának vagy az ellenérték pénzügyi teljesítésének időpontját kellene figyelembe venni.

A bevételek megfelelő adózási időszakhoz történő hozzárendelése különösen fontos lehet azoknál a vállalkozóknál, akik az áttérés időpontjában még ki nem fizetett követelésekkel rendelkeznek.

A költségek elszámolása az áttérés során

A törvénytervezet a KATA-alanyiság kezdete előtt felmerült költségek kezelésére is tartalmaz átmeneti rendelkezéseket.

A szabályozás alapján azok a kiadások, amelyek még a korábbi személyi jövedelemadózási időszakhoz kapcsolódnak, de ténylegesen már a KATA-alanyiság alatt merülnek fel, a korábbi időszak költségeinek minősülhetnek.

Ezeket úgy kellene kezelni, mintha a KATA-alanyiság kezdő napját megelőző napon merültek volna fel.

A rendelkezés különösen a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó, tételes költségelszámolást végző egyéni vállalkozóknál lehet jelentős.

Az átalányadózóknál ugyanakkor az áttéréshez kapcsolódó elszámolás során az átalányadózás sajátos költségelszámolási szabályait is figyelembe kell venni.

Külön figyelmet igényelnek az időszakos elszámolású ügyletek

Az új KATA-ra történő áttérés során kiemelt figyelmet érdemelnek az időszakos elszámolású, illetve folyamatos teljesítésű szolgáltatások.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 58. §-a ugyanis speciális szabályokat határoz meg az ilyen ügyletek teljesítési időpontjára.

A főszabály szerint az időszakos elszámolású ügyleteknél a teljesítés időpontja az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napja.

Ettől azonban bizonyos feltételek fennállása esetén el kell térni.

Amennyiben a számla kibocsátása és a fizetési határidő egyaránt megelőzi az elszámolási időszak utolsó napját, a teljesítés időpontja a számla kibocsátásának napja.

Ha viszont a fizetési határidő az elszámolási időszak utolsó napját követő időpontra esik, akkor a teljesítési időpont a fizetési határidő, de legfeljebb az elszámolási időszak végét követő 60. nap.

Az új KATA-ra történő áttérés szempontjából ennek azért van jelentősége, mert a bizonylaton szereplő teljesítési időpont meghatározhatja, hogy az adott ellenérték még a személyi jövedelemadózás vagy már az új KATA szabályai alá tartozik.

Az áttérést tervező vállalkozóknak ezért célszerű előzetesen felülvizsgálniuk az időszakos elszámolású szerződéseiket és számlázási gyakorlatukat.

Év közbeni áttérés és a bevételi értékhatár arányosítása

Az új KATA választásakor külön figyelmet kell fordítani a bevételi értékhatár alkalmazására is.

A törvénytervezet szerint az éves, 22 millió forintos bevételi keretösszeget meghaladó bevétel után 40 százalékos különadót kellene fizetni.

Amennyiben a vállalkozó nem a naptári év valamennyi hónapjában köteles tételes adót fizetni, a bevételi keretösszeg arányosan csökkenne.

A tervezet 7. § (5) bekezdése alapján az arányosítás havi alapon történne. A keretösszeg meghatározásakor a tételes adófizetési kötelezettséggel érintett hónapok számát kellene figyelembe venni.

Ez lényeges eltérés az átalányadózás szabályaitól, ahol az éves bevételi értékhatár időarányosítása napi alapon történik.

Az év közbeni áttérés időpontjának megválasztása ezért a különadó-fizetési kötelezettség szempontjából is jelentőséggel bírhat.

Milyen bevallási kötelezettségekkel járna az áttérés?

A személyi jövedelemadó hatálya alól év közben áttérő egyéni vállalkozóknak az áttérés évére vonatkozóan két külön bevallásban kellene elszámolniuk bevételeikkel és adókötelezettségeikkel.

A korábbi személyi jövedelemadózási időszakra vonatkozó kötelezettségeket az éves SZJA-bevallásban kellene szerepeltetni, az adóévet követő év május 20-áig.

Az új KATA szerinti időszak bevételeiről és adókötelezettségeiről pedig várhatóan az adóévet követő év február 25-éig kellene bevallást teljesíteni.

A KATA-bevallás pontos nyomtatványa és adattartalma a végleges szabályozás, illetve a NAV által rendszeresített nyomtatvány alapján válik ismertté.

Az áttérés során ezért a vállalkozóknak a két adózási időszak bevételeit és kötelezettségeit megfelelően el kell különíteniük.

Milyen esetekben nem választható az új KATA?

A törvénytervezet a bejelentkezést kizáró körülményeket is meghatározza.

Nem választhatná az új KATA-t az az egyéni vállalkozó, akinek az adószámát a NAV a bejelentkezés évében vagy az azt megelőző 12 hónapban törölte, illetve aki a bejelentkezés időpontjában adószámtörlés hatálya alatt áll.

További kizáró körülmény lenne, ha az egyéni vállalkozó a KATA választásának évében a 68.20 besorolású, saját tulajdonú vagy bérelt ingatlan bérbeadásából, üzemeltetéséből bevételt szerzett.

A bejelentkezés előtt ezért a vállalkozó valamennyi tevékenységét és az adott évben megszerzett bevételeinek jellegét is szükséges megvizsgálni.

Összegzés – mire érdemes figyelni az új KATA-ra történő áttéréskor?

A 2027-től tervezett új KATA választása a vállalkozók számára nem csupán az adózási mód megváltoztatását jelentené.

A bejelentkezés időpontja, a korábbi adózási időszak lezárása, a bevételek és költségek elszámolása, valamint az év közbeni áttéréshez kapcsolódó bevételi keret meghatározása egyaránt befolyásolhatja az adókötelezettségeket.

Különösen fontos lehet a számlák teljesítési időpontjának ellenőrzése, az időszakos elszámolású ügyletek kezelése és a bevallási kötelezettségek megfelelő teljesítése.

A jelenleg katás vállalkozóknak emellett a két adózási rendszer közötti átmeneti időszak szabályait is célszerű figyelembe venniük.

Mivel az új KATA-ra vonatkozó rendelkezések egyelőre törvénytervezetben szerepelnek, az áttéréssel kapcsolatos végleges döntéseket az elfogadott jogszabály ismeretében indokolt meghozni.

Az adózási forma megválasztása vagy az új KATA-ra történő áttérés előtt érdemes szakemberrel áttekinteni a vállalkozás egyedi körülményeit.