2026. szeptember 1-jétől újabb bizonylattípusok kerülnek be a digitális adatszolgáltatás rendszerébe. Ettől az időponttól kezdődően már a hagyományos nyugtatömbből kiállított, valamint a számítógéppel előállított nyugták adatairól is adatot kell szolgáltatni az adóhatóság részére.
A rendszer szeptember 1-jén indul, ugyanakkor az év végéig tartó átmeneti időszakban a jogalkotó még nem szankcionálja az adatszolgáltatással kapcsolatos hibákat. Fontos azonban, hogy ez nem jelenti a kötelezettség elhalasztását: szeptembertől már az új szabályok szerint kell eljárni.
A vállalkozások szempontjából elsősorban azt érdemes megvizsgálni, hogy egyáltalán keletkezik-e nyugtaadási kötelezettségük, milyen módon állítják elő a bizonylatot, szükségük van-e pénztárgépre, és hogyan teljesül az adatszolgáltatás.
Első kérdés: kell-e egyáltalán nyugtát kiállítani?
Mielőtt az új adatszolgáltatási szabályokat vizsgálnánk, azt kell eldönteni, hogy az adott értékesítésről számla vagy nyugta készül.
Nyugta kiállítására akkor kerülhet sor, ha
- a vásárló nem kér számlát,
- a vásárló nem adóalany és nem nem adóalany jogi személy,
- az ellenérték megfizetése legkésőbb a teljesítés napján megtörténik,
- az ügylet adót is tartalmazó ellenértéke nem éri el a 900 000 forintot.
Ha ezek közül valamelyik feltétel nem teljesül, számlát kell kiállítani.
Ez azért lényeges, mert az új nyugtaadat-szolgáltatási szabályok csak azokat a vállalkozásokat érintik, amelyek ténylegesen nyugtát állítanak ki.
Ha minden értékesítésről számla készül
A legegyszerűbb helyzetben azok a vállalkozások vannak, amelyek valamennyi értékesítésükről számlát vagy egyszerűsített számlát állítanak ki.
Ebben az esetben nyugta nem keletkezik, ezért az új nyugtaadat-szolgáltatási kötelezettség sem érinti őket.
A számlákra vonatkozó korábbi adatszolgáltatási szabályok természetesen továbbra is fennmaradnak. Számlatömb használata esetén az adatokat továbbra is manuálisan kell rögzíteni, míg számlázóprogram alkalmazásakor az adatszolgáltatás automatikusan teljesülhet.
Példa: egy villanyszerelő vállalkozás kizárólag cégeknek dolgozik, és valamennyi munkájáról számlázóprogrammal állít ki számlát. Számára szeptember 1-je nem hoz változást a bizonylatolásban, mivel eddig sem állított ki nyugtát.
A kizárólagos számlázás azonban nem minden vállalkozás számára jelent reális alternatívát. Egy nagy forgalmú piaci árusnál vagy más, sok kis értékű készpénzes ügyletet lebonyolító vállalkozásnál a számlázás lényegesen lassabb és körülményesebb lehet.
Mi történik azokkal, akik jelenleg online pénztárgépet használnak?
Ha a vállalkozás olyan tevékenységet végez, amelynél kötelező az online pénztárgép használata, szeptemberben alapvetően nincs új teendője.
Ilyen tevékenységet végeznek például egyes üzletek, vendéglátóhelyek, gyógyszertárak, szálláshelyek, javítóműhelyek, személyszállítók és fürdők.
A jelenlegi online pénztárgépek már most is automatikusan továbbítják a szükséges adatokat az adóhatóság részére, így szeptember 1-jével ezen a területen nem történik azonnali változás.
Az online pénztárgépet használó vállalkozások számára a következő fontos határidő 2028. július 1. Eddig az időpontig kell majd áttérniük a hardveralapú e-pénztárgépre.
A hardveralapú e-pénztárgépek használata már korábban lehetővé vált, ezért ha egy jelenlegi pénztárgép meghibásodik vagy egyébként is cserére szorul, érdemes figyelembe venni, hogy a jelenlegi rendszer néhány éven belül kivezetésre kerül.
Fontos hangsúlyozni, hogy a pénztárgép-használati kötelezettséget nem a vállalkozás mérete vagy árbevétele, hanem elsősorban az általa végzett tevékenység határozza meg.
Nyugtát ad, de nem kötelezett pénztárgép használatára
Az új szabályozás leginkább azokat a vállalkozásokat érinti, amelyek jelenleg nyugtát állítanak ki, de tevékenységük alapján nem kötelezettek online pénztárgép használatára.
Ide tartozhatnak például egyes fodrászok, szépségápolási szolgáltatók, masszőrök, személyi edzők, tanácsadók vagy piaci árusok. Számukra több lehetőség is rendelkezésre áll a cikk további részében ezeket vizsgáljuk meg tételesen.
Hardveralapú e-pénztárgép
A hardveralapú e-pénztárgép egy önálló adóügyi egységgel rendelkező fizikai berendezés.
Azok a vállalkozások is választhatják, amelyek számára annak használata egyébként nem kötelező.
A berendezés e-nyugtát állít ki. A bizonylat elektronikusan jön létre, és akkor minősül kibocsátottnak, amikor bekerül a központi nyugtatárba.
A vásárló a fizetéskor megjelenő QR-kód segítségével férhet hozzá a bizonylathoz. Ha papír alapú másolatot kér, azt a pénztárgéphez kapcsolódó nyomtatóval lehet előállítani.
Az egyik legfontosabb előny, hogy az adatszolgáltatás automatikus: a bizonylat létrejöttével egyidejűleg az adatok is továbbításra kerülnek.
További előnye, hogy a rendszer 2028 után is használható marad, így aki most ilyen eszközre vált, annak a 2028-as átállás miatt már nem kell újabb pénztárgépet beszereznie.
Hátránya elsősorban a berendezés beszerzési költsége, illetve mobil szolgáltatás esetén az, hogy a vállalkozónak a készüléket magával kell vinnie.
Felhőalapú e-pénztárgép
A másik lehetőség a felhőalapú e-pénztárgép. Ennél nincs szükség hagyományos pénztárgépre: a rendszer lényegében egy okostelefonon működő alkalmazás segítségével használható. Az adóhatóság a piaci szolgáltatók mellett saját, díjmentesen használható alkalmazást is biztosít.
A felhőalapú pénztárgép ugyancsak e-nyugtát állít ki.
A nyugta elektronikusan kerül a központi nyugtatárba, a vásárló pedig a megjelenő QR-kód beolvasásával férhet hozzá.
Az adatszolgáltatás ebben az esetben is automatikusan történik, vagyis a vállalkozásnak nem kell utólag külön rögzítenie a kiállított nyugták adatait.
Nyomtatóra csak akkor van szükség, ha a vásárló papír alapú másolatot kér.
A rendszer beüzemelése alapvetően néhány lépésből áll: az alkalmazás telepítését követően az adóhatóság felületén aktiváló kódot kell igényelni, majd az alkalmazást össze kell kapcsolni a rendszerrel és el kell végezni a szükséges beállításokat.
A felhőalapú e-pénztárgép egyik legnagyobb előnye, hogy különösen jól használható mobil szolgáltatóknál.
Példa: egy masszőr naponta több ügyfélhez is kiszáll. A telefonjára telepített felhőalapú e-pénztárgéppel helyben kiállíthatja az e-nyugtát, az adatszolgáltatás pedig automatikusan megtörténik.
Továbbra is használható a hagyományos nyugtatömb
Fontos változás, hogy a hagyományos nyugtatömb nem szűnik meg.
A vállalkozások 2026 szeptember 1-je után is jogszerűen használhatják, ugyanakkor új adatszolgáltatási kötelezettség kapcsolódik hozzá.
A nyugtát továbbra is kézzel kell kitölteni és a vásárlónak átadni. Nyomtatóra vagy külön pénztárgépre nincs szükség.
A kiállított nyugták adatait azonban a kiállítást követő három napon belül rögzíteni kell az adóhatóság erre szolgáló felületén.
Az adatszolgáltatás egyik fontos könnyítése, hogy nem szükséges minden egyes nyugtát külön-külön rögzíteni. Az adatokat napi összesítésben, adókulcsonként kell megadni.
Ha a vállalkozás csak egyetlen adókulcsot alkalmaz, ez a gyakorlatban jelentősen egyszerűsíti az adatrögzítést.
A felületen többek között meg kell jelölni az érintett napot és az aznapi első bizonylat sorszámát, valamint külön kell szerepeltetni az értékesítésekhez és az esetleges helyesbítésekhez kapcsolódó összegeket.
A korábban beküldött adatszolgáltatás szükség esetén módosítható vagy visszavonható.
A rendszer használatához előzetesen azonosítót kell igényelni. Az adatrögzítést nem feltétlenül maga a vállalkozó végzi: arra megfelelő jogosultsággal meghatalmazott személy is kijelölhető.
A nyugtatömb valódi hátránya
A legnagyobb probléma nem feltétlenül az adatok rögzítésének időigénye, hanem a háromnapos határidő folyamatos figyelése.
A határidő szabadság, betegség vagy egyéb elfoglaltság alatt is telik. Emiatt a nyugtatömb használata olyan vállalkozásnál, ahol rendszeresen keletkeznek nyugták, jelentős adminisztrációs kockázatot jelenthet.
A hagyományos havi könyvelési munkafolyamat önmagában nem feltétlenül alkalmas egy ilyen rövid adatszolgáltatási határidő kezelésére.
Példa: egy személyi edző havonta mindössze néhány alkalommal állít ki nyugtát, egyébként számláz. Számára továbbra is megfelelő lehet a nyugtatömb használata, feltéve, hogy gondoskodik arról, hogy az adatokat minden esetben három napon belül rögzítsék.
Számítógéppel előállított nyugta
Külön kategóriát jelent a számítógépes programmal előállított nyugta.
Fontos különbséget tenni az e-nyugta és a számítógéppel előállított elektronikus nyugta között.
E-nyugtát kizárólag e-pénztárgép állíthat elő.
Attól tehát, hogy egy vállalkozás számítógépen készíti el a nyugtát, majd például e-mailben küldi el a vásárlónak, a bizonylat még nem válik e-nyugtává.
A számítógéppel előállított nyugta nyomtatva vagy elektronikus úton is átadható.
Az ilyen rendszerek egyik nagy előnye ugyanakkor az lehet, hogy az adatszolgáltatás automatizálható.
Az adóhatóság a manuális adatbeviteli lehetőség mellett gép-gép, vagyis M2M kapcsolatot is biztosít. Ha a vállalkozás által használt nyugtakibocsátó program rendelkezik megfelelő adatszolgáltatási funkcióval, az adatok továbbítása automatikusan megtörténhet.
Ez lényegében a számlázóprogramoknál már megszokott működéshez hasonlítható.
Ha azonban a használt program nem támogatja az automatikus adatszolgáltatást, az adatokat ugyanúgy manuálisan kell rögzíteni. Ebben az esetben további feladatként a használt bizonylatkészítő programot is be kell jelenteni az adóhatóság rendszerében.
Példa: egy jógastúdió saját ügyviteli rendszerében állítja elő a nyugtákat, amelyeket e-mailben küld el a vendégeknek. Ha a program támogatja az M2M-adatszolgáltatást, az adatok automatikusan továbbíthatók. Ha nem, a stúdiónak három napon belül manuálisan kell teljesítenie az adatszolgáltatást.
Mit jelent az e-nyugta a mindennapi működésben?
Akár hardveralapú, akár felhőalapú e-pénztárgépet választ a vállalkozás, mindkét rendszer e-nyugtát állít elő.
Az egyik fontos változás, hogy a vállalkozásnak nem kell saját példányként megőriznie a bizonylatot. Az e-nyugták a központi nyugtatárban kerülnek tárolásra, ahol tíz éven keresztül visszakereshetők.
A napi zárások ugyancsak digitálisan hozzáférhetők.
Az új rendszer emellett megszünteti a jelenlegi online pénztárgépeknél megszokott kötelező éves felülvizsgálatot és az ehhez kapcsolódó szervizköltséget.
Az e-nyugta ugyanakkor a hagyományos nyugtánál több adatot tartalmaz.
A sorszám, a kibocsátó adatai, a kiállítás időpontja és a fizetendő összeg mellett fel kell tüntetni többek között az értékesített termék vagy szolgáltatás megnevezését, a mennyiségi egységet és az alkalmazott adókulcsot.
2028 július 1-jétől – amennyiben az adott termék rendelkezik ilyennel – a globális kereskedelmi áruazonosító számot, vagyis a GTIN-kódot is szerepeltetni kell.
A vásárló az e-nyugtát saját telefonos alkalmazásában érheti el, személyazonosítás nélkül. A korábbi vásárlások visszakereshetők, és a bizonylatok például jótállási igény érvényesítéséhez is felhasználhatók.
Kell-e nyomtatót vásárolni az e-pénztárgép mellé?
Gyakori félreértés, hogy a felhőalapú e-pénztárgép használatához semmilyen további eszközre nincs szükség.
Az alkalmazás valóban működhet kizárólag okostelefonon, azonban ha a vásárló papír alapú másolatot kér, azt ki kell tudni nyomtatni.
Ezért azoknak a vállalkozásoknak, amelyeknél várhatóan rendszeresen kérnek papír alapú bizonylatot, érdemes nyomtató beszerzésével is számolniuk.
Az adóhatósági alkalmazással használható blokknyomtatónak több műszaki feltételnek is meg kell felelnie. Többek között megfelelő Bluetooth-kapcsolatra, kompatibilis nyomtatási parancskészletre, valamint 57 vagy 80 milliméteres hőpapír kezelésére lehet szükség.
A különböző készülékek kompatibilitása eltérhet, ezért vásárlás előtt célszerű ellenőrizni, hogy az adott nyomtató megfelelően együttműködik-e a használt alkalmazással.
Melyik megoldást érdemes választani?
A megfelelő bizonylatolási mód kiválasztásához néhány alapvető kérdést kell végiggondolni.
1. Keletkezik-e egyáltalán nyugta?
Ha a vállalkozás minden értékesítéséről számlát állít ki, az új nyugtaadat-szolgáltatás miatt nincs további feladata.
2. Kötelező-e online pénztárgépet használni?
Ha igen, a jelenlegi online pénztárgép egyelőre tovább használható. A lényeges következő határidő 2028. július 1., amikor a jelenlegi online pénztárgépeket hardveralapú e-pénztárgépekre kell lecserélni.
3. Hogyan készül jelenleg a nyugta?
Ha a vállalkozás számítógépes programmal állítja elő, érdemes megvizsgálni, hogy a program támogatja-e az automatikus adatszolgáltatást. Ha igen, az új kötelezettség a szükséges kezdeti beállításokat követően minimális többletmunkát jelenthet.
4. Ki fogja figyelni a háromnapos határidőt?
Ez különösen a hagyományos nyugtatömböt használóknál fontos kérdés.
Alacsony nyugtaszám mellett továbbra is teljesen életszerű lehet a nyugtatömb használata. Rendszeres vagy napi nyugtaadás esetén azonban az e-pénztárgép egyik legnagyobb előnye éppen az, hogy megszünteti a manuális adatszolgáltatásból és a háromnapos határidő elmulasztásából eredő kockázatot.
Összegzés
A szeptember 1-jén életbe lépő változás nem jelenti azt, hogy minden vállalkozónak e-pénztárgépet kell vásárolnia.
A kizárólag számlázó vállalkozásokat az új nyugtaadat-szolgáltatás nem érinti, a jelenleg online pénztárgépet használók pedig egyelőre tovább működhetnek a meglévő rendszerükben.
A legfontosabb változás azoknál jelentkezik, akik pénztárgép használata nélkül állítanak ki nyugtát. Ők továbbra is használhatnak hagyományos nyugtatömböt vagy számítógéppel előállított nyugtát, azonban az ezekhez kapcsolódó adatokat már jelenteni kell az adóhatóság részére.
Aki el szeretné kerülni a rendszeres manuális adatszolgáltatást, választhat hardver- vagy felhőalapú e-pénztárgépet, illetve megfelelő program esetén automatizált M2M-adatszolgáltatást.
Az év végéig biztosított türelmi idő a felkészülést segíti, de magát a kötelezettséget nem halasztja el. A választott bizonylatolási és adatszolgáltatási megoldásnak már szeptember 1-jétől működnie kell.