Jelentősen átalakulhat a kisadózók adózása 2027-től. A benyújtott törvénytervezet alapján ismét szélesebb vállalkozói kör számára válhatna elérhetővé az egyszerű, tételes adózás, visszatérhetne a cégeknek történő számlázás lehetősége, emelkedne az éves bevételi keret, és a főfoglalkozású kisadózók társadalombiztosítási ellátási alapja is magasabb lenne.

Fontos ugyanakkor, hogy nem egyszerűen a jelenlegi KATA néhány szabályának módosításáról van szó. A tervezet egy új adózási formát vezetne be „kisadózó egyéni vállalkozók tételes adója” néven, miközben a jelenlegi, 2022. évi XIII. törvény szerinti KATA bizonyos adózók számára átmenetileg, 2028 végéig továbbra is alkalmazható maradna.

Kik választhatnák az új KATA-t?

Az egyik legjelentősebb változás, hogy 2027-től nemcsak a főfoglalkozású egyéni vállalkozók választhatnák ezt az adózási módot.

Ismét bekerülhetnének a rendszerbe többek között:

• a legalább heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkező vállalkozók,
• a nyugdíjas vállalkozók,
• a nappali rendszerű oktatásban tanuló diákok és egyetemisták,
• valamint a törvényben meghatározott egyéb, nem főfoglalkozásúnak minősülő egyéni vállalkozók.

A tervezet tehát lényegében visszahozná a főfoglalkozású és nem főfoglalkozású kisadózó megkülönböztetését.

Az új adó alanya továbbra is csak egyéni vállalkozó lehetne. Az adózási mód választását a NAV felé kellene bejelenteni. Érdekesség, hogy a tervezet szerint önmagában az sem akadályozná a KATA választását, ha a vállalkozó az adott évre korábban átalányadózást választott.

Ismét lehetne vállalkozásoknak számlázni

A jelenlegi KATA egyik legfontosabb korlátozása, hogy főszabály szerint magánszemélyektől származhat bevétel.

Az új rendszer ezt alapvetően megváltoztatná.

A tervezet szerint a kisadózó ismét szerezhetne bevételt kifizetőtől, tehát például gazdasági társaságtól vagy más szervezettől, illetve külföldi kifizetőtől is.

Ez azonban nem jelentené a korábbi KATA korlátozás nélküli visszaállítását.

A jogalkotó külön szabályokkal próbálná megakadályozni, hogy a KATA munkaviszony kiváltására szolgáljon.

Megszűnne például az adóalanyiság, ha a kisadózó a munkáltatójától, a munkaviszony megszűnését követő 24 hónapon belül a volt munkáltatójától, illetve ezek jogutódjától vagy kapcsolt vállalkozásától szerezne bevételt.

További fontos korlátozás, hogy az adóalanyiság az adóév végével megszűnne akkor is, ha ugyanazon kifizetőtől – illetve a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban álló személyektől – származó bevétel eléri az éves összes bevétel 50 százalékát.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy bár a cégeknek történő számlázás újra lehetővé válna, az új rendszer továbbra sem támogatná azt a konstrukciót, amikor egy kisadózó lényegében egyetlen megrendelőnek dolgozik.

Mennyi lenne a havi KATA?

2027-ben a főfoglalkozású kisadózó havi tételes adója 100 000 forint lenne.

A nem főfoglalkozású kisadózó havi tételes adója 50 000 forint lenne.

2028-tól azonban már nem fix összeg szerepelne a törvényben, hanem a tételes adó összege a minimálbérhez és az alkalmazandó köztehermértékekhez igazodna.

Ez fontos eltérés a korábbi hírekben szereplő egyszerű „100 ezer forintos KATA” megfogalmazáshoz képest: a tervezet alapján a 100 000 forintos összeg kifejezetten a 2027-es évre vonatkozik.

Vállalkozástól származó bevétel esetén 15 százalékos kiegészítő adó jelenne meg

A vállalkozásoknak történő számlázás lehetőségéhez egy új, 15 százalékos kiegészítő adó kapcsolódna.

A szabály azonban nem azt jelenti, hogy minden céges számla után automatikusan további 15 százalék adót kellene fizetni.

A tervezet szerint akkor keletkezne kiegészítő adó, ha a kifizetőtől származó éves bevétel 15 százaléka meghaladja az adott évre összesen fizetendő tételes KATA összegét. A fizetendő kiegészítő adó ennek a különbözete lenne.

Egy egész évben főfoglalkozású, havi 100 000 forint KATA-t fizető vállalkozónál az éves tételes adó:

12 × 100 000 Ft = 1 200 000 Ft.

Ennek megfelelően:

8 000 000 Ft × 15% = 1 200 000 Ft.

Vagyis ilyen esetben évi 8 millió forint kifizetőtől származó bevételig nem keletkezne tényleges kiegészítőadó-fizetés.

Például 10 millió forint éves céges bevételnél:

15% × 10 000 000 Ft = 1 500 000 Ft

ebből levonható az 1 200 000 Ft éves tételes adó, így:

300 000 Ft kiegészítő adó keletkezne.

A számítás természetesen módosulhat például akkor, ha a vállalkozó nem egész évben kisadózó, vagy valamely hónapra nem köteles tételes adót fizetni.

22 millió forintra emelkedne az éves bevételi keret

A jelenlegi 18 millió forintos éves KATA-keret 22 millió forintra emelkedne.

A keretösszeget meghaladó bevételrész után továbbra is 40 százalékos különadót kellene fizetni. Nem teljes éves adóalanyiság esetén a keret időarányosan, a tételes adófizetéssel érintett hónapok alapján alakulna.

Fontos továbbá, hogy a kifizetőtől származó bevételt is figyelembe kell venni a 22 millió forintos éves keret vizsgálatakor. A 15 százalékos kiegészítő adó és a 40 százalékos különadó tehát egymástól eltérő funkciót töltene be.

Jelentősen javulna a főállású katások társadalombiztosítási helyzete

A jelenlegi KATA egyik problémája az alacsony társadalombiztosítási ellátási alap.

A tervezet ezen is változtatna.

A főfoglalkozású kisadózó továbbra is biztosítottnak minősülne és a társadalombiztosítási rendszerben meghatározott ellátásokra jogosultságot szerezne.

Az ellátások számításának havi alapja:

2027-ben 317 000 Ft lenne,
2028-tól pedig a tárgyévi minimálbér összege.

A nem főfoglalkozású kisadózó ugyanakkor e jogállására tekintettel továbbra sem minősülne biztosítottnak, és ebből a jogviszonyból társadalombiztosítási, illetve álláskeresési ellátásra sem szerezne jogosultságot.

Ez lényeges szakmai pontosítás: a magasabb társadalombiztosítási védelem a főfoglalkozású kisadózókra vonatkozna, nem általánosan minden katásra.

Mi történik a jelenlegi KATA-val?

A tervezet egyik legérdekesebb eleme, hogy a jelenlegi KATA nem szűnne meg azonnal 2027. január 1-jén.

A 2022. évi XIII. törvény szerinti jelenlegi KATA 2028. december 31-ig átmenetileg tovább alkalmazható lenne, de kizárólag azok számára, akik 2026. december 31-én már annak adóalanyai.

Ennek havi tételes adója azonban emelkedne:

2027-ben 75 000 Ft/hó,
2028-ban 100 000 Ft/hó.

Ehhez kapcsolódóan az ellátások alapja 2027-ben 161 000 forintra, 2028-ban pedig 215 000 forintra emelkedne.

Aki 2028. december 31-én még a jelenlegi KATA hatálya alatt áll, az főszabály szerint 2029. január 1-jétől automatikusan átkerülne az új rendszerbe.

Ez tehát gyakorlatilag egy kétéves átmeneti időszakot jelentene.

Milyen adminisztrációval járna az új KATA?

Az egyszerűség alapvetően megmaradna, de a céges bevételek miatt valamivel részletesebb nyilvántartásra lenne szükség.

A kisadózó évente, főszabály szerint február 25-éig vallaná be az előző évben megszerzett bevételét, ezen belül külön feltüntetve a kifizetőtől származó bevételeket, valamint az esetleges 40 százalékos különadót és 15 százalékos kiegészítő adót.

A bevételi nyilvántartásban a kifizetőtől származó bevételt is azonosítani kellene, beleértve a kifizető nevét és adóazonosító adatait.

Mikortól lehetne választani?

A tervezet szerint az új szabályozás érdemi része 2027. január 1-jétől lépne hatályba.

Azok az egyéni vállalkozók, akik már 2027. január 1-jétől az új KATA szerint szeretnének adózni, a választásukat 2026. december 1-jétől jelenthetnék be.

Összességében kiknek lehet kedvező az új KATA?

A tervezet alapján az új rendszer sok olyan egyéni vállalkozó számára válhat ismét reális alternatívává, akik a 2022-es KATA-módosítás következtében átalányadózásra vagy vállalkozói személyi jövedelemadózásra tértek át.

Különösen érdekes lehet:

• mellékállású vállalkozóknak,
• nyugdíjasoknak,
• nappali tagozatos hallgatóknak,
• kisebb költséghányaddal működő szolgáltatóknak,
• vegyesen magánszemélyeknek és cégeknek számlázó vállalkozóknak,
• valamint azoknak, akiknek fontos az egyszerű adminisztráció és a kiszámítható havi közteher.

Ugyanakkor a 15 százalékos kiegészítő adó, az egy kifizetőtől származó bevétel 50 százalékos korlátja, a 22 millió forintos bevételi keret és a magasabb havi tételes adó miatt nem lehet általánosságban kijelenteni, hogy az új KATA minden érintett számára kedvezőbb lesz az átalányadózásnál.

2027 előtt ezért különösen fontos lesz vállalkozónként összehasonlítani az új KATA és az átalányadózás várható éves közterhét.

Fontos!

A fentiek a jelenleg rendelkezésre álló törvénytervezet szabályait ismertetik, nem hatályos adójogszabályokat. A szabályok a jogalkotási folyamat során még módosulhatnak.

A végleges adózási következményeket ezért az elfogadott és kihirdetett törvény alapján lehet majd pontosan meghatározni.