2021 júliusától jelentős módosítások léptek életbe a másik tagállamba, nem adóalany részére történő értékesítések szabályozásában. A változások eredményeként a jogalkotó a hazai előírások közé beemelte a távértékesítés fogalmát, amelyet bár a szakmai környezet már korábban is alkalmazott, azonban magyar jogszabályban korábban nem szerepelt tételesen meghatározott fogalomként.

A távértékesítés fogalma és tartalmi jellemzői

Távértékesítésnek minősül az a termékértékesítés, amely során Magyarországról az Európai Unió másik tagállamába kerül kiszállításra a termék olyan vevő részére, aki nem rendelkezik közösségi adószámmal vagy azt a vásárlás során nem adja meg. A vevő lehet magánszemély, alanyi adómentes vállalkozás, adóalanynak nem minősülő szervezet, illetve bárki, akinek nincs közösségi adószáma. A távértékesítés egyik alapvető feltétele, hogy a termék kiszállítása a magyar értékesítő által vagy az ő költségére történjen a másik tagállamban lévő vevőhöz.

Fontos felhívni a magyar gazdálkodók figyelmét arra, hogy ha más tagállami adóalanytól internetes rendelés útján szereznek be terméket, úgy jelezzék az eladó részére, hogy általános szabályok szerint adózó adóalanynak minősülnek és rendelkeznek közösségi adószámmal. Ennek célja, hogy a külföldi eladó ne távértékesítésként kezelje az ügyletet, és ne számítson fel magyar forgalmi adót, mivel a közösségi beszerzésből eredő adókötelezettséget a magyar vevőnek kell megállapítania.

A távértékesítések esetében irányadó számlakibocsátási előírások

A távértékesítés teljesítési helye a jogszabály alapján az a tagállam, ahová a termék a vevő részére kiszállításra kerül. A HÉA-irányelv a teljesítési hely meghatározásával biztosítja, hogy az értékesítéshez kapcsolódó adókötelezettség egyértelműen azonosítható legyen. Ennek megfelelően, ha magyar adóalany osztrák magánszemély részére értékesít terméket és azt Ausztriába szállítja, akkor az ügylet teljesítési helye Ausztriában lesz, így az adófizetési kötelezettség is ott keletkezik. Az értékesítés után a magyar adóalanynak osztrák forgalmi adót kell felszámítania. A tagállamok adókulcsai az OSS rendszer felületén érhetők el, amelyhez a https://oss.nav.gov.hu/ oldal biztosít átirányítást.

A magyar adóalany a távértékesítésről kibocsátott számlát a magyar számlázási előírásoknak megfelelően állítja ki, ugyanakkor a számlán a teljesítés szerinti tagállam adókulcsa szerepel. A számlázó programok tartalmazzák valamennyi tagállam alkalmazott áfakulcsait, így a számlakibocsátás technikailag akadálytalan. A más tagállami áfát tartalmazó számlát a NAV felé nem kell online adatszolgáltatásban jelenteni. Ugyanakkor e számlák adóalapját a 2165 számú bevallás külföldi teljesítési helyű értékesítésekre szolgáló soraiban rögzíteni kell.

Az Áfa törvény lehetővé teszi, hogy távértékesítés esetén a számlakibocsátás mellőzhető legyen, ha a vevő előre megfizeti a teljes ellenértéket, és nem igényli a számla kibocsátását. Ilyen esetben elegendő nyugtát kiállítani. Noha a jogszabály biztosítja e lehetőséget, gyakorlati szempontból nem javasolt, mert garanciális ügyintézési okokból és az adómegállapítás pontossága érdekében célszerű számla kiállítása.

A szállítási díj áfakezelése a távértékesítéshez kapcsolódó számlán

A HÉA-irányelv 78. cikk b) pontja alapján a szállítás ellenértéke a termékértékesítés adóalapjába épül be, így a szállítás a termékértékesítés adókulcsával adózik. Mivel az ügylet teljesítési helye másik tagállam, az Áfa törvény adóalap-szabályaira nem lehet hivatkozni, ezért szükséges a hivatkozás az irányelvi rendelkezésre. A szállítás önálló adótárgyként nem értelmezhető, mivel ilyen esetben előállhatna, hogy a termékértékesítés teljesítési helye a célország, míg a fuvarozási szolgáltatás teljesítési helye a fuvar indulásának országa lenne.

A 10.000 EUR értékhatár alatti választható szabályozás

Ha az adóalany előző évben és tárgyévben távértékesítései tekintetében nem lépte túl a 10.000 EUR értékhatárt, úgy a határ eléréséig magyar forgalmi adót számíthat fel. Ebben az esetben a más tagállami vevők részére kiállított számlákon magyar áfa szerepel, a számlákat online adatszolgáltatás keretében jelenteni kell, és az áfát a 65-ös bevallásban kell bevallani.

Az adóalany dönthet úgy is, hogy az értékhatár átlépése nélkül is bejelentkezik az OSS rendszerbe, és a számláiban a célország forgalmi adóját alkalmazza. Tekintettel arra, hogy Magyarországon a legmagasabb áfakulcs működik, gazdaságilag nem célszerű a 10.000 EUR alatti magyar szabályozás alkalmazása. A 10.000 EUR számítása során valamennyi tagállamba irányuló távértékesítés ellenértéke, valamint a más tagállamban teljesített, nem adóalanyok felé nyújtott szolgáltatások ellenértéke is összeszámítandó.

Ha a magyar adóalanynak másik tagállamban is van olyan állandó telephelye, ahonnan távértékesítést bonyolít, úgy a 10.000 EUR alatti szabályozás alkalmazására nem jogosult.

A teljesítési időpont meghatározása a távértékesítés számláján

A számlán teljesítési időpontként azt a napot kell feltüntetni, amelyen a vevő a terméket ténylegesen átveszi. Mivel a számla kiállításakor ez sok esetben nem ismert, a gyakorlatban a tapasztalatokon alapuló, átlagos kézbesítési idő alkalmazásával határozható meg a teljesítési időpont.

A regisztráció folyamata az OSS rendszerben

Amennyiben az adóalany távértékesítést végez, és nem kívánja alkalmazni a 10.000 EUR alatti szabályozást, vagy az értékhatárt már átlépte, úgy regisztrálnia kell az OSS rendszerbe a https://oss.nav.gov.hu/ elektronikus felületen. A regisztrációt az EU-s séma alatt kell elvégezni. A regisztrációhoz szükséges adatok a felületen egyértelműen megjelennek. Az adóhatóság a regisztráció után OSS számot állapít meg, amely a magyar adószám első nyolc számjegye, és amelyet a számlán is fel kell tüntetni.

A távértékesítések bevallása és az adó megfizetésének módja

Az OSS rendszerben regisztrált adóalanyoknak negyedévente kell bevallást benyújtaniuk, akkor is, ha az adott időszakban nem történt távértékesítés. A bevallás határideje a negyedévet követő hónap utolsó napja. A bevallás országonkénti bontásban tartalmazza az értékesítés adóalapját és az adó összegét. A bevallást forintban kell kitölteni, és a külföldi pénznemből történő átváltás a negyedév utolsó napján közzétett EKB árfolyam szerint történik. A bevallott összeget a határidőig kell megfizetni forintban, amelyet a NAV oszt szét a tagállamok között.

A belföldi és a harmadik országba irányuló értékesítések szabályai

A belföldi értékesítésekre és a harmadik országba irányuló kiszállításokra nem vonatkoznak a távértékesítés speciális előírásai. Belföldön az értékesítés magyar áfával adózik, míg harmadik országba történő értékesítés esetén az ügylet adómentes, ha a termék az EU területéről vámhatóság által igazoltan kiléptetésre kerül. Mindkét ügylet esetén a számlákat online jelenteni kell.

A távértékesítés téves alkalmazásából eredő problémák a külföldi áfával terhelt számlák esetén

Ha a magyar adóalany internetes vásárlás során külföldi eladótól áfával terhelt számlát kap, és nem jelezte közösségi adószámát, akkor a külföldi eladó a távértékesítés szabályai szerint magyar áfát számít fel. Mivel az áfa jogszerűtlenül kerül felszámításra, az nem vonható le. A vevőnek kérnie kell a számla korrekcióját. Amennyiben ez elmarad, az adóalanynak a közösségi beszerzés utáni áfát így is meg kell állapítania a számla nettó értékére, ugyanakkor a külföldi eladónak tévesen megfizetett áfa miatt pénzügyi veszteség keletkezik.

A szolgáltatásokkal kapcsolatos adókötelezettségek teljesítése az OSS rendszerben

Ha a magyar adóalany olyan szolgáltatást nyújt más tagállami megrendelőnek, aki nem adóalany, és a szolgáltatás teljesítési helye a másik tagállamra esik, akkor a másik tagállam áfakulcsával kell számlát kiállítania, és az adókötelezettség teljesíthető az OSS rendszerben. Ez a lehetőség kizárólag nem adóalany vevők esetében alkalmazható. Elektronikusan nyújtott szolgáltatások esetén, ha tárgyévben és az előző évben a más tagállami magánszemélyek felé nyújtott szolgáltatások összértéke nem haladta meg a 10.000 EUR-t, úgy az ügylet magyar teljesítési helyűnek minősül, és magyar áfa számítható fel. A 10.000 EUR-os értékhatár számításakor a távértékesítések ellenértékével összevontan kell kezelni az elektronikus szolgáltatások bevételét. Más típusú szolgáltatások esetén a 10.000 EUR-os szabály nem alkalmazható.