2010 óta van lehetőségünk a Tartós Befektetési Számla (TBSZ) nevű eszköz használatára, amely adóelőnyöket és esetenként adómentességet is nyújt a befektetéseink hozamán. Ez egy különleges befektetési számla, amelyet egy értékpapír értékesítő intézmény hozhat létre számunkra. A számla megnyitásának éve egyben a gyűjtőév is, amikor (az év végéig) pénzt helyezhetünk a számlára, amit különböző befektetésekre használhatunk. A gyűjtőév lezárulása után a számlák zárolódnak és nem lehet rájuk további összeget befizetni.

A számlán mindenféle értékpapír-alapú befektetést kezdeményezhetünk, amit az adott intézmény elérhetővé tesz számunkra. Ez lehet kötvény, befektetési jegy vagy akár egyedi részvénybefektetés is. A számlán elérhető pénzösszegekből bármilyen összetételű portfóliót hozhatunk létre magunknak. A legtöbb értékesítő (például bank) akár befektetési tanácsadással is segíthet a portfóliónk megfelelő kialakításában.

Adóelőnyök és adómentesség

Ha ügyesen befektetünk és a befektetési piacok is kedvezően alakulnak, akkor a befektetésünk értéke szépen növekedhet. A gyűjtőévi befizetéseink értéke adja a TBSZ számla kezdő értékét. Ezt vetjük össze a portfólió, azaz a számlán lévő befektetések összértékének növekedésével – és ez a növekmény képezheti az adózási vagy az adómentességi alapot.

Ha a gyűjtőév végétől számított 3. év végéig (lekötési időszak) nem nyúlunk hozzá a TBSZ számlánkhoz, azaz nem kezdeményezzük a számlánk megszüntetését és rajta lévő összegek bankszámlánkra való visszautalását a kereskedő banknál, akkor a 3. év végén bekerülünk a kedvezményes adózási szakaszba. Ettől kezdve, ha felvesszük a pénz egy részét (a harmadik év végén ez lehetséges) vagy később megszüntetjük a számlánkat és kifizetést kérünk, akkor a szokásos 15% helyett már csak 10% adót kell fizetnünk az elért nyereségünk után. Ha az 5. év végéig nem nyúlunk a befektetéseinkhez, akkor a számlán elért teljes hozam után nem kell adót fizetnünk. Az 5. év végén adómentesen felvehetjük akár a teljes összeget.

Ha 3 vagy 5 éven belül szeretnénk hozzáférni a lekötött összegekhez

Amennyiben olyan helyzetbe kerülünk, hogy a tartós befektetési számlánkat előzetesen fel kell törnünk, a realizált nyereségünk után a standard 15% kamatadót kell megfizetnünk, mintha a pénzünk egy normál befektetési számlán lett volna elhelyezve.

A TBSZ számla így mindenképpen nyerő választásnak tekinthető. Ha képesek vagyunk a befektetésünket a 3. vagy az 5. év végéig tartani, hosszú távú elkötelezettségünkért cserébe vagy kedvezményesen, vagy egyáltalán nem kell adót fizetnünk a befektetésünk hozamának arányában, azonban, ha még a 3. év vége előtt megszüntetjük a számlát, még ebben az esetben sem járunk rosszabbul, mintha a befektetésünket nem helyeztük volna TBSZ számlára.

Szociális hozzájárulási adó vonatkozásában az alábbiakat kell tudni

A jogszabály a SZOCHO fizetését a kamatadó alapjául szolgáló jövedelmekre, tehát a kamatjövedelmekre korlátozza. Ez azt jelenti, hogy ha kamatadót kell fizetnünk, akkor SZOCHO-t is kell fizetnünk.

Ezzel szemben a törvény a TBSZ számlán realizált jövedelmet nem „kamatjövedelemnek”, hanem „tartós befektetésből származó jövedelemnek” minősíti. Ez azt jelenti, hogy ha a pénzünket TBSZ számlán fektetjük be, akkor annak hozamának arányában, tekintettel arra, hogy ez a jövedelem nem „kamatjövedelem”, hanem „tartós befektetésből származó jövedelem”, nem kell SZOCHO-t fizetnünk.

Tartós Befektetési számla nyitásának időzítése az adóelőnyök kihasználásához

Ha az év elején megnyitjuk a TBSZ számlát, akkor 12 hónapunk lesz arra, hogy a megtakarításainkat a számlára helyezzük. Ez a hosszú időszak nagyobb rugalmasságot biztosít számunkra a befizetések tekintetében.

Ha a havi jövedelmünkből szeretnénk befektetni, akkor beállíthatunk havi rendszerességű befektetéseket, így a számlánkon 12 hónap alatt automatikusan gyűlhetnek a befizetések, és azok rögtön befektetésre kerülhetnek.

Mit kell tenni a gyűjtő év végén

A gyűjtőév végén a befizetések szempontjából lezárjuk a TBSZ számlát, ami azt jelenti, hogy a következő év elejétől kezdve már nem tudunk újabb összeget befizetni erre a számlára. Ilyenkor érdemes egy újabb TBSZ számlát megnyitnunk, és ott folytatnunk a havi rendszerességű befektetést. Ha ügyesen dolgozunk, akkor minden évben indíthatunk egy új TBSZ számlát, ahol a pénzünk adókedvezményben vagy adómentesen növekszik.

Az első számlanyitás után 5 évvel lejár az első TBSZ számlánk, és a következő években minden évben lejár egy-egy újabb számla. Ezzel elérhetjük, hogy az 5. év után minden év végén lesz egy TBSZ számla lejárata, amit szükség esetén felhasználhatunk, elköltünk vagy újabb TBSZ számlával folytathatjuk az adómentes befektetést. Jó érzés lesz tudni, hogy a TBSZ számlánk és figyelmünknek köszönhetően a realizált hozamunkat teljes mértékben megtarthatjuk.

Néhány praktikus információ még abban az esetben, ha külföldi befektetési szolgáltatóval kötnénk TBSZ szerződést (pl. KBC Equitas, Interactive Brokers)

Az alábbi külföldi szolgáltatóknál érhető el TBSZ számla:

1. KBC EQUITAS (30.000 Ft jóváírás számla nyitáskor)

2. INTERACTIVE BROKERS (Ingyenes részvény szerzése számlanyitáskor)

Mikor minősül a külföldi befektetési szolgáltatóval kötött szerződés tartós befektetési megállapodásnak?

A személynek a külföldi befektetési szolgáltatóval kötött megállapodásának meg kell felelnie az Szja törvényben meghatározott kritériumoknak. A külföldi befektetési szolgáltatónak tisztában kell lennie a magyar jogszabályokkal, különösen azzal, hogy a befektetési időszak végeztével vagy a befektetés megszakításakor meg kell határozni a lekötési hozamot. A külföldi befektetési szolgáltatóval kötött szerződés tartós befektetési szerződésként értelmezhető, amennyiben:

• a szerződő felek az Szja törvény értelmében a keletkező jövedelemre alkalmazott szabályokat alkalmazzák, és
• a magánszemély legalább 25 000 forintnak megfelelő pénzösszeget kötelezettséget vállal arra, hogy betartja az Szja törvényben meghatározott feltételeket,
• és ezt a lekötött összeget a három, illetve ötéves lekötési idő alatt lekötési nyilvántartásban kezeli.

Mindez azt jelenti, hogy egy befektetési számlaszerződés önmagában nem felel meg a tartós befektetési szerződés feltételeinek, és az sem elégséges, ha a magánszemély önkéntesen betartja a magyar szabályokat, és egy számlát tartós befektetési számlaként kezel.

Be kell-e jelenteni a külföldi befektetési szolgáltatóval kötött szerződést?

Amennyiben egy magánszemély tartós befektetési szerződést köt egy külföldi befektetési szolgáltatóval, akkor ezt be kell jelentenie a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV).

A bejelentéshez nem szükséges mellékelni a tartós befektetési szerződést, de egy esetleges NAV-ellenőrzéskor a szerződéskötés tényét a szerződés bemutatásával kell igazolni.

Milyen információkat kell megjelölni a tartós befektetési szerződésből származó jövedelem igazolásán?

A külföldi befektetési szolgáltatónak is a Személyi Jövedelemadó törvényben meghatározott módon kell igazolást kiállítania a tartós befektetésből származó jövedelemről, melynek tartalmaznia kell:

• a tartós befektetésből származó jövedelem összegét,
• az első befizetés dátumát (vagy abban az esetben, ha a tbsz újrakötésről van szó, a befizetés napját),
• azt a napot, amikor a lekötési időszak véget ért vagy megszakadt.

Az igazolás neve kevésbé fontos, mint a benne szereplő adatok (amelynek közt szerepelnie kell a jövedelem információinak).

Ezért a következő igazolások nem felelnek meg a jogszabályi előírásoknak:

• az olyan igazolás, amely csak más dokumentumokkal együtt ad teljes képet,
• az olyan dokumentum, amelyből a jövedelem számítható ki az ügyletek alapján,
• az egyenlegértesítő, a számlatörténet, vagy a számlakivonat.

A magyar befektetési szolgáltatóknak a tartós befektetésből származó jövedelem igazolását az adóévet követő január 31-ig kell kiállítaniuk.

A külföldi befektetési szolgáltató által a határidőt követően kiállított igazolás is elfogadott, de ennek késése akadályozhatja a magánszemélyt a személyi jövedelemadó-bevallás időben történő benyújtásában.

TBSZ számlán szerzett osztalékjövedelemre vonatkozó szabályok

Ha feltételezzük, hogy a tartós befektetési szerződés (tbsz) keretében szerzett osztalékot egy belföldi magánszemély szerzi, az Szja törvény értelmében a befektetési szolgáltató, mint a kifizető, a lekötési nyilvántartásban rögzített osztalékfizetésre jogosult értékpapír esetén köteles előzetesen tájékoztatni a kibocsátót, hogy ezzel a jövedelemmel kapcsolatban nincs adókötelezettség.

Ha a befektetési szolgáltató belföldi, de az osztalék külföldről származik

Ha a befektetési szolgáltató belföldi, de a kibocsátó külföldi, vagyis a külföldi személy fizeti ki az osztalékot (tehát a kifizetett osztalék külföldi eredetű), akkor a külföldi állammal kötött kettős adóztatást elkerülő egyezmény rendelkezései szerint kell eljárni. Az osztalék forrásállama gyakran korlátozott adóztatási joggal rendelkezik. Ezt a jogot a Szja törvény (és ezen belül a tbsz szabályozás) nem határolhatja be.

A külföldről érkező osztalék után levont külföldi adót (amely az osztalék eredetének államát illeti meg, és amelynek mértéke az adóegyezményben szerepel) nem lehet visszaigényelni. Ha a külföldi adólevonás mértéke meghaladja az egyezményben megadottat (pl. 20% levonás a megengedett 15% helyett), akkor a többletként levont adót (a példában az 5%-os adót) a magánszemély visszaigényelheti, ha igazolja a magyar adóügyi illetőségét. A többletként levont adót külföldi hatóságnál kell visszaigényelni, ez nem érinti a magyar személyijövedelemadó-bevallást. Ha a tbsz-szerződést kötő magánszemély visszaigényli a többletként levont adót, és azt visszatérítik neki, akkor a visszatérített összeget nem lehet a tbsz-számlán lekötni a gyűjtőév után, mert ekkor nincs lehetőség befizetésre a TBSZ számlára.

Amennyiben a belföldi befektetési szolgáltató igényli vissza a többletként levont adót (mert erre jogosult, például részvényesi meghatalmazottként), akkor a visszatérített adót kötelezően rögzíteni kell a lekötési nyilvántartásban, mivel a TBSZ alapján keletkező hozamok nem kerülhetnek ki a TBSZ zárt rendszeréből. Ha a magyar szolgáltatóval kötött tbsz lekötési nyilvántartásában külföldi kibocsátású értékpapírok is szerepelnek, és ezek után például kamatot, osztalékot vagy árfolyamnyereséget fizetnek ki, akkor az alkalmazandó egyezmény említett jövedelmekre vonatkozó cikkei megelőzik az Szja tv. alkalmazását. A jövedelem forrásának államában az adóegyezmény rendelkezései szerinti mértékkel levont adó a magánszemély részére nem jár vissza. A keletkező jövedelmet (amit a jövedelem után külföldön megfizetett adó csökkenthet) a befektetési szolgáltatónak a lekötési nyilvántartásban kell rögzítenie. A lekötési hozam részeként megszerzett kamatot, osztalékot és árfolyamnyereséget a magánszemélynek nem kell feltüntetnie a bevallásában.

Ha a befektetési szolgáltató külföldi, de az osztalék Magyarországról származik

Amennyiben a magánszemély külföldi szolgáltatóval kötött TBSZ szerződést, és a szerződés lekötési nyilvántartásában magyar és külföldi értékpapírok egyaránt szerepelnek, különböző szabályok érvényesülnek.

A magyar kibocsátású értékpapíroknál a külföldi befektetési szolgáltató feladata, hogy értesítse a magyar kibocsátót arról, hogy az osztalékfizetés magyar adóügyi illetőségű magánszemély TBSZ szerződése alapján kerül kifizetésre. Ebben az esetben a magyar kibocsátó kihagyhatja az adólevonást, tekintettel arra, hogy a kifizetés a magánszemély tartós befektetési szerződése alapján történik.

Ha a befektetési szolgáltató külföldi, és az osztalék is külföldről származik

Amennyiben a külföldön megkötött TBSZ szerződés lekötési nyilvántartásában külföldi (nem magyar) kibocsátású értékpapírok szerepelnek, akkor a kifizetett osztalék után alkalmazni kell a kétoldalú adóegyezményben foglaltakat. Ez a szerződés meghatározza az adóztatás szabályait az osztalék forrásának állama és Magyarország között. Fontos megjegyezni, hogy a TBSZ szabályozás nem korlátozza a forrásállam jogát az osztalék utáni adóztatásra.

Az alábbi külföldi szolgáltatóknál érhető el TBSZ számla:

1. KBC EQUITAS (30.000 Ft jóváírás számla nyitáskor)

2. INTERACTIVE BROKERS (max 200 USD Ingyenes részvény szerzése számlanyitáskor)