Az őszi jogszabályváltozások a társasági adó (Tao) rendszerét is érintették. Az Egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2025. évi LXXXIII. törvény, valamint a vállalkozások adóterheit csökkentő intézkedésekről szóló 2025. évi LXXXIV. törvény által beiktatott módosítások 2025. november 20-án, 2025. december 20-án és 2026. január 1-jén léptek hatályba.

A változások fókuszában elsősorban az adókedvezmények szabályai állnak: 2026-tól új adókedvezmény kerül bevezetésre, ugyanakkor a fejlesztési adókedvezmény egyik jogcíme megszűnik. Emellett aktualizálásra került az adóelőleg-fizetési gyakoriságot meghatározó korábbi 5 millió forintos értékhatár is.

1. A „háromszoros” kutatás-fejlesztési adóalap-csökkentő tétel változása

A Tao. tv. 7. § (17) bekezdése alapján a kutatás-fejlesztési költségek háromszorosával, de legfeljebb 150 millió forinttal csökkenthető az adózás előtti eredmény, amennyiben az adózó a törvényben meghatározott szervezettel közösen végez kutatás-fejlesztési tevékenységet.

2025. december 20-ától a „háromszoros” kedvezmény alkalmazására jogosító együttműködések köre bővült. A kedvezményre jogosít a felsőoktatási intézménnyel, a Magyar Tudományos Akadémiával, a központi költségvetési szervként működő kutatóintézettel, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózattal, továbbá bármelyikük által vagy közösen alapított kutatóintézettel, kutatóhellyel, illetve az ezen intézmények 100% tulajdonában álló, fő célként ezen intézmények tudáshasznosítási feladatait ellátó gazdasági társasággal, valamint a közvetlenül vagy közvetve többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaság formájában működő kutatóintézettel közösen végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége.

Az említett időponttól tehát bővült azon szervezetek köre, amelyekkel közösen végzett kutatás-fejlesztési tevékenység „háromszoros” kedvezményre jogosít: beiktatásra kerültek a Tao. tv. által felsorolt szervezetek 100% tulajdonában álló, tudáshasznosítási feladatokat ellátó gazdasági társaságok is (Technology Transfer Company – TTC).

2. A kutatás-fejlesztési adókedvezmény szabályainak változása

A Tao. tv. 22/G. § (1) bekezdése szerint az adózó alapkutatás, alkalmazott (ipari) kutatás, kísérleti fejlesztés tevékenységére tekintettel kutatás-fejlesztési projektenként adókedvezményt vehet igénybe. Az adózó az adókedvezmény érvényesítését a kutatás-fejlesztési tevékenységhez kapcsolódó adóalap-kedvezmények [Tao. tv. 7. § (1) bekezdés t) és w) pont] alkalmazása helyett választja öt egymást követő adóév elszámolható költségeinek összességére.

Az adókedvezmény az elszámolható költségek felmerülésének évében és az azt követő három adóévben érvényesíthető. 2025. november 20-i, illetve 2025. december 20-i hatállyal több ponton módosulnak az adókedvezmény szabályai.

2.1. Visszatérés az adóalap-kedvezményekhez: a várakozási idő rövidülése

Változik a Tao. tv. 22/G. § (3) bekezdése, amely azt szabályozza, hogy hány év elteltével térhet vissza az adózó az adókedvezményes struktúra választását követően az adóalap-kedvezmények érvényesítéséhez.

A kutatás-fejlesztési adókedvezmény érvényesítéséről szóló választást a választással érintett első adóévről szóló éves adóbevallásban kell bejelenteni az állami adó- és vámhatóság részére. A 2025. november 20-ától hatályos előírás alapján e választás megváltoztatására legkorábban a választással érintett első adóévet követő ötödik adóévtől van lehetőség, amelyet az adóévről szóló bevallásban be kell jelenteni az állami adó- és vámhatóság részére.

Korábban a szabályozás a választással érintett első adóévet követő hatodik adóévtől tette lehetővé ismét az adóalap-csökkentő tételek alkalmazását. Tekintettel arra, hogy maga az adókedvezmény öt egymást követő adóév elszámolható költségeinek összességére vonatkozik, a módosítás logikusan illeszkedik a konstrukció időtartamához.

2.2. A kedvezmény mértéke: sávos szabály a kiemelt együttműködésekre

A kutatás-fejlesztési adókedvezmény mértéke főszabály szerint az elszámolható költségek maximum 10%-a. Bizonyos, törvényben meghatározott kiemelt szervezetekkel közösen folytatott kutatás-fejlesztési tevékenység esetén a kedvezmény mértéke ennél magasabb.

A korábbi szabályok szerint ilyen esetben az adókedvezmény mértéke az elszámolható költségek 100%-a volt, de legfeljebb 500 millió forint [Tao. tv. 22/G. § (6) bekezdés]. A 500 millió forintos maximum megmarad, ugyanakkor az adókedvezmény sávos mértékűvé válik attól függően, hogy alapkutatásról, alkalmazott (ipari) kutatásról vagy kísérleti fejlesztésről van-e szó.

A Tao. tv. 22/G. § – 2025. december 20-ától hatályos – új (6a) bekezdése szerint az adókedvezmény elszámolható költség arányában meghatározott mértéke nem haladhatja meg:

• alapkutatás esetén az elszámolható költség 100%-át,

• alkalmazott (ipari) kutatás esetén az elszámolható költség 50%-át,

• kísérleti fejlesztés esetén az elszámolható költség 25%-át.

Összességében az alapkutatásnál megmaradt a 100% mérték, míg az alkalmazott (ipari) kutatásnál és a kísérleti fejlesztésnél csökkent az adókedvezmény aránya. A főszabály szerinti 10%-hoz képest ugyanakkor továbbra is érdemben magasabb kedvezményszint alkalmazható kiemelt szervezetekkel közös tevékenység esetén.

2.3. A kiemelt szervezetek köre bővül

További változás, hogy a kiemelt szervezetek köre – a Tao. tv. 7. § (17) bekezdésében foglalt bővítéssel összhangban – kiegészült a tudáshasznosítási feladatokat ellátó, 100% tulajdonban álló gazdasági társaságokkal is [Tao. tv. 22/G. § (6) bekezdés].

3. A fejlesztési adókedvezményt érintő változások

A fejlesztési adókedvezmény rendszerét két változás érinti:

• egyrészt új jogcímmel bővül az adókedvezményre jogosító beruházások köre,

• másrészt egy jogcím kivezetésre kerül 2026. január 1-jei hatállyal.

3.1. A tiszta technológiák gyártási kapacitásának biztosítását szolgáló beruházás

Az adózó adókedvezményt vehet igénybe a tiszta technológiák gyártási kapacitásának biztosítását szolgáló beruházás üzembe helyezése és üzemeltetése esetén [Tao. tv. 22/B. § (1) bekezdés új l) pont].

A Tao. tv. 4. § 33a. pontja értelmében a jogcím olyan beruházásokra alkalmazható, amelyek célja gyártási kapacitás létrehozása az Európai Bizottság „Állami támogatásokra vonatkozó keret a tisztaipar-megállapodás támogatása céljából” című, 2025. július 4-i, C/2025/3602 számú közleményének (CISAF Közlemény) mellékletében felsorolt végtermékek és főbb egyedi alkotóelemek előállításához, ideértve a másodlagos nyersanyag igénybevételével történő előállítást is, továbbá az ehhez szükséges kritikus fontosságú nyersanyag új vagy hasznosított előállításához.

A kedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó a beruházás megkezdése előtt bejelentést nyújtson be az adópolitikáért felelős miniszterhez. Késedelmes benyújtás esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. A bejelentés nyilvántartásba vételéről a miniszter akkor dönt, ha a beruházáshoz igényelt összes állami támogatás (a kapcsolt vállalkozás által ugyanazon beruházáshoz igényelt támogatással együtt) jelenértéken nem haladja meg:

• Budapesten megvalósuló beruházás esetén a 150 millió eurónak megfelelő forintösszeget,

• Budapesten kívüli településen megvalósuló beruházás esetén a 350 millió eurónak megfelelő forintösszeget.

E határok felett a miniszter – az Európai Bizottság engedélye alapján – határozatot hoz. Tiszta technológiák gyártási kapacitását szolgáló beruházásra tekintettel 2030. december 31-éig lehet jogot szerezni adókedvezmény érvényesítésére.

A támogatási intenzitás:

• Budapesten 15%,

• Budapesten kívül 35%.

Az adókedvezmény érvényesítése az általános szabályok szerint történik: a beruházás üzembe helyezését követő adóévben – vagy az adózó döntése szerint az üzembe helyezés adóévében – és az azt követő tizenkét adóévben vehető igénybe, legfeljebb a bejelentés benyújtásának adóévét követő tizenhatodik adóévben.

A jogcím kizárólag olyan beruházáshoz nyújtható, amely állami támogatás hiányában EGT-tagállamon kívül valósulna meg, és a beruházással megvalósuló tevékenységgel nem szorítható ki az Európai Unió területéről már létező, illetve vállalás alapján kiépítendő termelési kapacitás. További feltétel a kereskedelmi forgalomban elérhető, környezeti kibocsátások szempontjából legkorszerűbb termelési technológia alkalmazása. Az adókedvezmény nem jár attól az adóévtől, amelyben az adózó kibocsátási határértéket jogerős határozattal megállapított módon túllép, továbbá az igénybe vett kedvezményt késedelmi pótlékkal növelten köteles visszafizetni. Néhéz helyzetben lévő vállalkozás e jogcímen nem jogosult kedvezményre.

Az adózót adatszolgáltatási kötelezettség is terheli, amelyet a társasági adóbevallásban kell teljesíteni. A Tao. tv. 29/A. § (138) bekezdése átmeneti lehetőséget biztosít arra, hogy az adózó a fejlesztési adókedvezmény érvényesítésére vonatkozó, már benyújtott bejelentését – feltételek teljesülése esetén – az új jogcím szerinti bejelentésnek tekintse.

3.2. Az átmeneti fejlesztési adókedvezmény megszűnése

A Tao. tv. 22/B. § (1) bekezdés k) pontja alapján 2023. július 15-étől fejlesztési adókedvezményre jogosított a nulla nettó kibocsátási célt szolgáló gazdaságra való átállás szempontjából stratégiai jelentőségű beruházás üzembe helyezése és üzemeltetése. A kapcsolódó részletszabályok és átmeneti rendelkezések alapján ez a kedvezmény átmeneti fejlesztési adókedvezményként volt igénybe vehető, amelyet 2025. december 31-éig lehetett igényelni, nyilvántartásba venni, jóváhagyni.

Tekintettel arra, hogy az igénylésre nyitva álló időszak lezárult, az átmeneti fejlesztési adókedvezményhez kapcsolódó szabályok 2026. január 1-jével hatályukat vesztették. A 2025. december 31-éig igényelt átmeneti fejlesztési adókedvezmény ugyanakkor az igényléskor hatályos szabályok szerint továbbra is érvényesíthető.

4. Új, környezetvédelmi célú adókedvezmény bevezetése

2026. január 1-jei hatállyal új adókedvezmény kerül bevezetésre a Tao. tv. rendszerébe. A Tao. tv. új 22/I. §-a „a környezeti károk felszámolására és más meghatározott környezetvédelmi célra irányuló beruházás, felújítás adókedvezménye” címet viseli.

A kedvezmény meghatározott célra irányuló, jelenértéken legalább 100 millió forint értékű beruházás, felújítás esetén érvényesíthető, első alkalommal a 2026. adóévre, és a 2026. január 1-jétől megkezdett beruházásokra, felújításokra alkalmazható [Tao. tv. 29/A. § (139) bekezdés].

A részletszabályokat miniszteri rendelet fogja tartalmazni; a felhatalmazást a Tao. tv. 30. § új (11) bekezdése adja.

4.1. Az adókedvezményre jogosító beruházások, felújítások

Az adózó adókedvezményt vehet igénybe:

• a környezeti kár felszámolására (ideértve a talaj, felszíni vagy felszín alatti víz minőségének károsodását is),

• a leromlott állapotú természetes élőhely és ökoszisztéma rehabilitációjára,

• a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma védelmére vagy visszaállítására, az ökoszisztéma jó állapotának elérésére, illetve a már jó állapotban lévő ökoszisztéma védelmére,

• az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás mérséklése érdekében hozott természetalapú megoldás végrehajtására

irányuló, jelenértéken legalább 100 millió forint értékű beruházás, felújítás esetén.

A Tao. tv. 4. §-a kiegészült a környezetvédelmi célokhoz kapcsolódó fogalmakkal, többek között az ökoszisztéma, a biológiai sokféleség, a rehabilitáció definíciójával [Tao. tv. 4. § 8–8d. pontok].

4.2. Az adókedvezmény igénylése

Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó a beruházás, felújítás tervezett megkezdése előtt bejelentést nyújtson be az adópolitikáért felelős miniszterhez. Késedelmes bejelentés esetén igazolási kérelemnek nincs helye. Az adókedvezmény a bejelentés benyújtásakor hatályos rendelkezéseknek megfelelően vehető igénybe.

4.3. Az érvényesítési időszak és feltételei

Az adókedvezmény 1+5 adóévben vehető igénybe. A kezdő adóév a beruházás, felújítás üzembe helyezését követő adóév, vagy az adózó döntése szerint az üzembe helyezés adóéve.

Környezeti kár felszámolása, illetve leromlott állapotú természetes élőhely és ökoszisztéma rehabilitációja esetén további feltétel, hogy a kedvezményt a környezetkárosodás okozója nem veheti igénybe. E beruházásoknál a kedvezmény feltétele, hogy a károkozó kiléte nem állapítható meg, vagy megállapítható ugyan, de nem kötelezhető a kárelhárítás költségeinek viselésére.

4.4. Az adókedvezmény mértéke

Az adókedvezmény mértéke az elszámolható költségek törvényben meghatározott hányada. Az elszámolható költség meghatározásának módja, illetve a kedvezmény mértéke attól függ, hogy milyen típusú beruházás, felújítás valósul meg. Az elszámolható költséget szokásos piaci áron kell figyelembe venni, különösen kapcsolt vállalkozási viszonyban álló felek eltérő árazása esetén.

Környezeti kár felszámolása és rehabilitáció esetén az elszámolható költségeket különbözeti módszerrel kell megállapítani: a bekerülési értéket (a földterület és egyéb ingatlan bekerülési értéke nélkül) csökkenteni kell a beruházás eredményeképpen bekövetkező, független szakértő által meghatározott értéknövekedéssel.

Ilyen esetben a kedvezmény felső korlátja (adózónként és beruházásonként/felújításonként, az összes állami támogatással együtt, jelenértéken):

• az elszámolható költségek 100%-a,

• de legfeljebb 30 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

Az alátámasztás feltétele, hogy az adózó az első igénybevételi adóévben a társasági adóbevallás benyújtásáig rendelkezzen a független szakértői igazolással az értéknövekedésről.

Ha a beruházás/felújítás a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma védelmére vagy visszaállítására, illetve az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó természetalapú megoldás megvalósítására irányul, akkor az elszámolható költség a teljes bekerülési érték. Ebben az esetben a kedvezmény felső korlátja:

• az elszámolható költségek 70%-a,

• de legfeljebb 30 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

Kkv-bónusz alkalmazható:

• kisvállalkozásoknál +20 százalékpont,

• középvállalkozásoknál +10 százalékpont.

4.5. „Tilalmak”

A jogszabály több olyan esetet nevesít, amikor az adókedvezmény nem vehető igénybe. Ilyen helyzet különösen, ha az adózó nehéz helyzetben lévő társaság, jogerősen elrendelt felszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt áll, vagy végelszámolását bejelentette, továbbá ha a beruházás/felújítás természeti katasztrófa okozta kár helyreállítására irányul, illetve ha erőmű bezárását, bányászati vagy kitermelési tevékenység megszüntetését követő kárfelszámolást vagy rehabilitációt szolgál.

Abszolút tiltás, hogy ugyanazon beruházás, felújítás tekintetében a környezetvédelmi célú adókedvezmény nem alkalmazható a Tao. tv. szerinti más adókedvezménnyel együtt.

További korlát, hogy ugyanazon adóévben a környezetvédelmi célú adókedvezmény nem alkalmazható együttesen a jelenértéken legalább 100 millió forint értékű önálló környezetvédelmi beruházásokra igényelhető fejlesztési adókedvezménnyel. Ez a tiltás több beruházás esetén is kizárja az együttes alkalmazást: ugyanazon adóévben csak az egyik jogcím szerinti kedvezmény érvényesíthető.

4.6. Egyéb szabályok

Az adózót adatszolgáltatási kötelezettség terheli, amelynek tartalmát a miniszteri rendelet fogja meghatározni; ezt beruházásonként, felújításonként a társasági adóbevallásban kell teljesíteni. A feltételek teljesítését az állami adó- és vámhatóság az első igénybevételt követő harmadik adóév végéig legalább egyszer ellenőrzi.

Az adókedvezmény összege állami támogatásnak minősül, amelyet a 651/2014/EU bizottsági rendelet I–II. fejezete, valamint 45. cikke szerinti általános csoportmentességi támogatásként kell figyelembe venni.

5. A sportakadémiák részére történő adó-felajánlás

2025. július 1-jei hatállyal – a nyári változások keretében – már több ponton módosult a Tao. tv. 22/C. §-a a sportakadémiák részére nyújtott támogatások kapcsán, valamint a Tao. tv. 24/A. §-a a sportakadémiák részére történő adó-felajánlás vonatkozásában.

A jelenlegi módosítások alapján a Tao. tv. 24/A. § (25) bekezdése kiegészül azzal, hogy sportakadémiák részére történő adó-felajánlás esetén az ún. 1% ellenőrzési költség jogosultja teljes egészében a sportpolitikáért felelős miniszter.

E rendelkezést a 2025. július 23. napját követően kiállított igazolásokra kell alkalmazni [Tao. tv. 29/A. § új (137) bekezdés].

6. Az adóelőleg gyakoriságára vonatkozó szabályok változása

A Tao rendszerében az adóelőleg-fizetési gyakoriság az előző adóévi fizetendő adó nagyságától függ: ha az meghaladja az 5 millió forintot, akkor havi adóelőleg-fizetésre kötelezett az adózó, ellenkező esetben negyedéves gyakoriság alkalmazandó. A Tao. tv. 26. § (7)–(8) bekezdései e tárgyban hosszú ideje változatlanok voltak.

2026. január 1-jei hatállyal az 5 millió forintos értékhatár 20 millió forintra emelkedik. Ennek megfelelően:

• ha az előző adóévi fizetendő adó meghaladja a 20 millió forintot, akkor havi adóelőleg-fizetési kötelezettség áll fenn,

• ha az előző adóévi fizetendő adó nem haladja meg a 20 millió forintot, akkor negyedéves gyakoriság irányadó.

A változás valamennyi adóelőleg-fizetésre köteles társasági adóalanyt érint, és vonatkozik a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási ágazatba, továbbá a halászati ágba tartozó adóalanyokra is. E körben továbbra is irányadó, hogy az előlegek nem azonos részletekben kerülnek megfizetésre, hanem negyedévenként eltérő – a szezonalitást figyelembe vevő – mértékben.

A Tao. tv. 29/A. § új (140) bekezdése szerint az új szabályokat első alkalommal a 2025. adóévi fizetendő adó alapján meghatározott adóelőlegre kell alkalmazni, feltéve, hogy annak bevallása 2025. december 31-ét követően esedékes. A naptári éves, folyamatosan működő adózóknál a változás elsőként a 2026. július 1-jétől 2027. június 30-áig tartó időszakra megállapított adóelőleget érinti.

Habár nem a Tao. tv. előírásait módosítja, de kapcsolódóan rögzítendő, hogy 2026. január 1-jétől változik az adózás rendjéről szóló 2018. évi CL. törvény 3. számú mellékletének a társasági adóelőleg megfizetési határidejére vonatkozó szabálya. A negyedéves előlegfizetőknél a IV. negyedévi adóelőleg határideje a negyedévet követő hónap 20. napjáról a negyedév harmadik hónapjának 20. napjára kerül előre, így a naptári éves adózóknál a IV. negyedévi adóelőleg esedékessége 2027. január 20. helyett 2026. december 20.

A Kisvállalati adót érintő változások

A kisvállalati adót érintő módosításokat szintén a 2025. évi LXXXIII. törvény és a 2025. évi LXXXIV. törvény tartalmazza. A változások 2025. december 1-jén, illetve 2026. január 1-jén lépnek hatályba.

1. A belépési értékhatárok növekedése

A kisvállalati adó szerinti adózás – további feltételek teljesítése esetén – akkor választható, ha a meghatározott szervezeti formában működő adózó átlagos statisztikai állományi létszáma, bevétele, mérlegfőösszege a választás adóévében várhatóan nem haladja meg az előírt maximális mértékeket.

A Katv. 16. § (2) bekezdésében meghatározott értékhatárok a 2025. december 1-jétől hatályos módosításokkal mindhárom mutató tekintetében emelkednek. A kiva az adóévre akkor választható, ha:

• az átlagos statisztikai állományi létszám az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg a 100 főt (korábban 50 fő),

• az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétel várhatóan nem haladja meg a 6 milliárd forintot (korábban 3 milliárd forint), 12 hónapnál rövidebb adóév esetén időarányosan,

• az adóévet megelőző adóévről készítendő beszámolóban a mérlegfőösszeg várhatóan nem haladja meg a 6 milliárd forintot (korábban 3 milliárd forint).

Összességében mindhárom mutatószám tekintetében duplájára nő az értékhatár. Változatlan, hogy évközi választás esetén a bevételi értékhatárt arányosítani kell, míg a mérlegfőösszeg tekintetében arányosításra nincs szükség. Továbbra is irányadó a Katv. 16. § (3) bekezdése, amely szerint a létszám- és bevételi határok számítása során a kapcsolt vállalkozások létszámát és bevételét együttesen kell figyelembe venni az utolsó beszámolóval lezárt üzleti év adatai alapján.

2. A kiva-alanyiság megszűnési okainak változása

A belépési értékhatárok emelésével összhangban módosulnak az adóalanyiság megszűnési okai is. A kiva-alanyiság megszűnik a 12 milliárd forintos bevételi értékhatár negyedév első napján történő meghaladása esetén, a túllépést megelőző nappal [Katv. 19. § (5) bekezdés a) pont]. Korábban a megszűnési értékhatár 6 milliárd forint volt.

A Katv. 19. § (5) bekezdés módosított h) pontja szerint a kiva hatálya alá legfeljebb 200 fő átlagos statisztikai állományi létszámmal rendelkező adózók tartozhatnak; az adóalanyiság megszűnik a létszámváltozás hónapjának utolsó napjával, ha a létszámnövekedés miatt az adóalany átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladta a 200 főt (korábban 100 főt). A mérlegfőösszeghez továbbra sem kapcsolódik megszűnési ok. A módosítások 2026. január 1-jén lépnek hatályba.

3. A 112,5%-os szabály eltörlése

A kisvállalati adó alapja a tőke- és osztalékműveletek korrigált eredménye növelve a személyi jellegű kifizetések összegével; ez utóbbi minimum-adóalapot is képez. A személyi jellegű kifizetések körébe az adóévben személyi jellegű ráfordításként elszámolt, járulékalapot képező jövedelem, továbbá a béren kívüli juttatások és az egyes meghatározott juttatások értéke tartozik.

A Katv. 20. § (2) bekezdés b) pontja korábban előírta, hogy főfoglalkozású társas vállalkozók esetén – ha a rájuk jutó kifizetés ennél alacsonyabb – a garantált bérminimum 112,5%-át kell személyi jellegű kifizetésként figyelembe venni.

Ez a 112,5%-os szabály 2026. január 1-jével kivezetésre kerül. A módosított szabály alapján személyi jellegű kifizetésnek tag esetén a Tbj. szerinti minimálbér 100%-a minősül, ha a tagra jutó személyi jellegű ráfordítás ennél alacsonyabb. Változatlan, hogy nem kell figyelembe venni a minimálbér 100%-át arra az időszakra, amelyre a tagnak nem keletkezik járulékfizetési kötelezettsége. Változatlanul irányadó az is, hogy főállású társas vállalkozó tagoknál a garantált bérminimum szolgál alapul, 2026-tól azonban már 100%-os mértékben.

4. Az elektronikus pénzeszközök kezelése a pénztár értékénél

A kisvállalati adóban kiemelt fogalom a pénztár mentesített értéke, mivel a mentesített érték feletti állományváltozáshoz növelő és csökkentő tétel is kapcsolódhat. A Katv. 2. § 23. pontja szerint a pénztár mentesített értéke a tárgyévi összes bevétel 5%-a, de legalább 1 millió forint, vagy az adóalanyiság első évének nyitó mérlegében kimutatott pénztárérték (a korábban áttértekre vonatkozó sajátos átmeneti szabályok megtartásával).

A pénztárérték meghatározásakor rendezőelvként a számviteli törvény alkalmazandó. Az Szt. 66. § (2) bekezdése alapján a mérlegben a pénztár értékeként a forintpénzkészletet, a valutakészlet forintértékét, az elektronikus pénzeszközök értékét és a kapott csekkek értékét kell kimutatni.

A Katv. 2. § 23. pontját érintő, 2026. január 1-jétől hatályos módosítás alapján a pénztár értékéből figyelmen kívül kell hagyni az elektronikus pénzt. Ennek megfelelően a pénztár mentesített értékének meghatározásakor az Szt. szerinti tételek közül ki kell hagyni az elektronikus pénzeszközök értékét.

Ezzel összhangban a Katv. pénztárállomány-változáshoz kapcsolódó korrekciós szabályai is kiegészülnek: a pénztár tárgyévi és előző évi mérlegben kimutatott értékének meghatározásakor nem kell figyelembe venni az elektronikus pénzeszközök értékét.