A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2026-ban részletes vitaanyagot készített a KATA lehetséges újraszabályozásáról.
A dokumentum nem egyetlen konkrét új KATA-modellt javasol, hanem öt fő alternatívát és ezeken belül több változatot mutat be.

A javaslatok közös kiindulópontja, hogy a jelenlegi KATA túlságosan szűk vállalkozói kör számára használható, ugyanakkor a 2022 előtti rendszer egyszerű visszaállítása ismét megnyithatná azokat a visszaélési lehetőségeket, amelyek miatt annak idején szükségessé vált a szabályozás átalakítása.

A vitaanyag ezért elsősorban arra keresi a választ, hogyan lehetne ismét szélesebb körben elérhetővé tenni a KATA-t – különösen a vállalkozások felé történő számlázást –, miközben az adónem nem válik újra a munkabér, az osztalék vagy más jövedelmek kedvezményes adózású kiváltásának eszközévé.

Miért nem tartja megfelelőnek az MKIK a régi KATA egyszerű visszaállítását?

A dokumentum szerint a 2013 és 2022 között működő KATA eredetileg az alacsony adminisztrációval működő, elsősorban saját munkájukból élő mikrovállalkozók számára készült. Idővel azonban az adónem és más jövedelmek adóterhelése között jelentős különbség alakult ki.

Az MKIK több olyan kockázatot azonosít, amelyet egy új rendszer kialakításánál szerinte mindenképpen kezelni kell. Ezek közé tartozik a munkaviszony vállalkozói jogviszonnyá alakítása, az osztalék- és nyereségkivétel katás számlákkal történő helyettesítése, a fel nem használt KATA-keretek „értékesítése”, a fiktív vagy túlértékelt szolgáltatási számlák alkalmazása, valamint a különböző adózási formák közötti versenysemlegesség sérülése.

Külön problémaként jelenik meg az alacsony társadalombiztosítási ellátási alap is. A kamara szerint a KATA hosszú távú szabályozásánál nemcsak az aktuális adóterhelést, hanem a későbbi nyugdíj- és egyéb TB-jogosultságokat is figyelembe kell venni.

A vitaanyag ugyanakkor azt is elismeri, hogy a kamara nem rendelkezik olyan adatokkal, amelyek alapján pontosan meg tudná határozni a korábbi KATA-rendszerhez kapcsolódó visszaélések tényleges mértékét. Emiatt az MKIK szerint ezt a kérdést adatalapon kellene elemezni.

I. javaslat: maradna a jelenlegi KATA, de korlátozottan lehetne cégeknek is számlázni

Az első és egyben legóvatosabb megoldás lényegében a jelenlegi KATA továbbfejlesztése lenne.

Megmaradna a lakossági ügyfélkörre épülő rendszer és a havi 50 ezer forintos tételes adó, ugyanakkor lehetőség nyílna magasabb, például havi 75 vagy 100 ezer forintos tétel választására is, amelyhez magasabb TB-ellátási alap kapcsolódhatna.

Az éves bevételi keret 18 millió forint maradna, illetve felmerül annak az áfa alanyi adómentesség éves értékhatárához történő igazítása is.

A legfontosabb változás azonban a B2B számlázás részleges visszaengedése lenne. A javaslat szerint a katás vállalkozó az éves keretének például 10, 15 vagy 20 százalékáig vállalkozásoknak is számlázhatna.

Ez tehát továbbra is alapvetően lakossági KATA lenne, de egy-egy vállalkozói megrendelés már nem eredményezné automatikusan a KATA-alanyiság elvesztését.

II. javaslat: visszatérne a régi KATA, de havi 100 ezer forintos adóval

A második lehetőség lényegében az eredeti KATA modernizált változata.

Az MKIK számítása szerint a forint 2013 és 2027 közötti értékvesztését figyelembe véve a korábbi havi 50 ezer forintos tételes adó nagyságrendileg 100 ezer forintos havi adónak felelne meg.

Ebben a rendszerben:

• havi 100 ezer forint lenne a KATA,
• az éves bevételi keret 12 millió forint lenne,
• ismét lehetne magánszemélyeknek és vállalkozásoknak egyaránt számlázni.

A vállalkozások felé történő számlázás visszaengedésével azonban ismét előkerülne a bújtatott munkaviszony problémája.

Az MKIK szerint a régi, egy megrendelőhöz kapcsolódó 3 millió forintos szabály helyett érdemesebb lehet a megrendelői koncentrációt vizsgálni. Ha például a katás éves bevételének több mint 50 vagy 75 százaléka egyetlen megrendelőtől származik, az automatikusan többletközterhet vagy NAV-kockázati jelzést eredményezhetne.

III. javaslat: sávos KATA a bevétel és az ügyfélkör alapján

A harmadik modell egy korábban a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara és a Music Hungary szakértői által kidolgozott rendszerre épül.

Ebben már nem lenne minden katás számára azonos a havi tételes adó. A fizetendő összeg függne a vállalkozás bevételétől, attól, hogy fő- vagy mellékállású vállalkozóról van-e szó, illetve attól is, mennyire koncentrált az ügyfélköre.

A lakossági vagy sok ügyféllel dolgozó katások esetében 9 millió forintos éves bevételig a főállású vállalkozó havi 75 ezer, a mellékállású havi 50 ezer forintot fizetne. 9 és 18 millió forint között ez havi 150, illetve 125 ezer forintra emelkedne.

A koncentrált ügyfélkörrel rendelkező – például egy vagy néhány jelentős megrendelővel dolgozó – vállalkozóknál magasabb lenne a közteher. 9 millió forintig főállásban havi 100 ezer, mellékállásban 75 ezer forint, 9 és 18 millió között pedig havi 200 ezer, illetve 150 ezer forint lenne a tételes adó.

Ennek a rendszernek a logikája tehát az lenne, hogy a klasszikus, sok ügyféllel rendelkező mikrovállalkozó kedvezőbb adózást kapjon, míg az egy-két nagy megrendelőtől függő vállalkozó magasabb közterhet viseljen.

IV. javaslat: szabadabb céges számlázás, de különadóval

A vitaanyag egyik legrészletesebben kidolgozott iránya szerint ismét lehetővé válna a vállalkozások felé történő számlázás, azonban a B2B bevételre százalékos többletadó kerülne.

A Magyar Könyvelők Országos Egyesületének javaslata szerint megmaradna a havi 50 ezer forintos KATA, visszatérhetne a magasabb összegű, 75 vagy akár 100 ezer forintos tétel választása, az éves keret pedig 18 millió forint lenne.

A vállalkozásoknak kiállított számlák után azonban a katás vállalkozó 15 százalék különadót fizetne.

Az MKIK alternatívája szerint ezt az adót nem a katás vállalkozó, hanem a számlát befogadó vállalkozás fizetné meg. Ebben az esetben a javasolt adómérték körülbelül 18 százalék lenne.

Ennek egyik fontos előnye az lenne, hogy a katás vállalkozó adminisztrációja nem növekedne jelentősen.

Az MKIK ennél tovább is megy, és olyan konstrukciókat is bemutat, amelyekben a B2B számlák után fizetett többletteher nem egyszerű különadó lenne, hanem növelné a katás vállalkozó társadalombiztosítási ellátási alapját.

Az egyik változat szerint havi 100 ezer forintos tételes KATA mellett a vállalkozásoknak kiállított számlák után 18,5 százalék TB-járulékot fizetne a katás vállalkozó. A befizetett összegért cserébe azonban a B2B bevétel növelné a TB-ellátások alapját.

Egy másik verzióban a B2B számlák után 22 százalékot a megrendelő vállalkozás fizetne, miközben ez szintén a katás vállalkozó TB-jogosultságát növelné.

A kamara számításai szerint általánosságban 20–25 százalék körüli B2B többletteher mellett lehetne megközelíteni azt az adóterhelést, amely már nem biztosítana túlzott adóelőnyt más jövedelemkivételi formákhoz képest.

V. javaslat: „szociális KATA” az alacsony bevételű vállalkozóknak

Az ötödik javaslat teljesen más problémát próbál kezelni.

Az MKIK szerint létezik egy olyan vállalkozói réteg, amely élethelyzetéből adódóan nem tud teljes állásban dolgozni, vállalkozásából pedig csak viszonylag alacsony bevételt képes elérni. Számukra a normál egyéni vállalkozói minimum járulékterhek túl magasak lehetnek.

Erre szolgálna az úgynevezett szociális KATA, legfeljebb évi 6 millió forintos bevételig.

A javaslat szerint:

• évi 0–3 millió forint bevételig havi 50 ezer forint lenne az adó,
• 3–6 millió forint között minden számlát további 15 százalékos adó terhelne,
• a többletadó ebben az esetben a B2B és B2C bevételekre egyaránt vonatkozna.

A konstrukció célja elsősorban az lenne, hogy az alacsony bevételű önfoglalkoztatók számára a legális vállalkozás reális alternatíva maradjon.

Visszatérhetne a mellékállású KATA is

A vitaanyag egyik lényeges felvetése, hogy érdemes újragondolni azt a jelenlegi korlátozást is, amely miatt főállás vagy nyugdíj mellett nem választható a KATA.

Az MKIK szerint ez a szűkítés akár meg is szüntethető lenne, amennyiben a főállás vagy nyugdíj mellett vállalkozók is olyan adóterhelés mellett katázhatnának, amely nem teremt indokolatlanul kedvező jövedelemkivételi lehetőséget.

A dokumentum ugyanakkor nem támogatja a KATA visszavezetését a betéti társaságokra. A kamara álláspontja szerint a KATA alapvetően a magánszemély saját munkájához kötődő, nem pedig társas vállalkozási adózási forma.

Nem biztos, hogy csak egyetlen új KATA lenne

Érdekes felvetés, hogy az MKIK szerint a bemutatott modellek közül akár több konstrukció párhuzamosan is választható lehetne.

Így elképzelhető lenne például egy egyszerű, elsősorban lakossági KATA, mellette pedig egy magasabb adóterhelésű, de vállalkozások felé is szabadabban számlázó változat.

A vitaanyag emellett külön foglalkozik az online szabadúszók, platformmunkások, digitális nomádok és külföldi megrendelőknek szolgáltató vállalkozók helyzetével is. Az MKIK szerint ezekre a tevékenységekre hosszabb távon külön kutatás és szabályozási koncepció kidolgozása indokolt. Felmerül még az egyéni vállalkozók tételes adózásának ÖVTJ szerinti differenciálása is.

Mikor változhat a KATA?

Fontos hangsúlyozni, hogy az MKIK dokumentuma vitaanyag, az abban szereplő konstrukciók nem elfogadott jogszabályok.

A kamara álláspontja szerint az egyéni vállalkozók teljes adózási rendszerének átfogó, adatalapú újragondolására lenne szükség. Egy végleges rendszer bevezetésének reális időpontjaként 2028. január 1-jét jelölik meg.

A 2027-es év átmeneti időszak lehetne, amikor a bemutatott KATA-változatok valamelyike ideiglenes megoldásként bevezethető, és közben a tényleges működésből származó adatok alapján előkészíthető lenne a végleges rendszer.

Összegzés

Az MKIK javaslataiból egyértelműen kirajzolódik, hogy a KATA esetleges reformjának egyik legfontosabb kérdése a vállalkozások felé történő számlázás újbóli lehetővé tétele.

A vitaanyagban ennek több módja is megjelenik: korlátozott B2B keret, magasabb havi KATA, sávos adózás, a B2B bevételekre kivetett 15–22 százalékos többletteher, illetve olyan megoldás is, amelyben a céges számlák után fizetett többlet közvetlenül növelné a vállalkozó TB-ellátási alapját.

Szintén jelentős változás lenne a mellékállású vállalkozók visszaengedése a KATA rendszerébe, miközben az alacsony bevételű vállalkozók számára egy külön szociális KATA is létrejöhetne.

A jelenlegi elképzelések tehát nem egyszerűen a 2022 előtti KATA visszaállításáról szólnak. A cél egy olyan új rendszer kialakítása lenne, amely ismét szélesebb vállalkozói kör számára használható, de közben megpróbálja korlátozni a korábbi rendszerben azonosított adóelkerülési és jövedelemkivételi lehetőségeket.