2025 év közben, illetve most 2026-ban jelentősen bővült az összevont adóalapból érvényesíthető adóalap-kedvezmények köre: új kedvezmények jelennek meg, a meglévők egy része pedig módosul (a kedvezmény mértéke, illetve a jogosultsági feltételek változnak). Mivel az érintett kedvezmények többsége gyermekvállaláshoz kapcsolódik, a változások elsősorban a gyermeket vállaló, illetve gyermeket nevelő családokat érintik. Jelen cikk részletesen bemutatja, hogy a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerinti kedvezmények év közbeni érvényesítéséhez, továbbá a költségek figyelembevételéhez a munkavállalóknak milyen nyilatkozatokat és milyen módon kell megtenniük, valamint kitér arra is, hogy az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (EKHO) szerinti adózási mód választása esetén milyen nyilatkozattétel szükséges a kifizető felé.

Az Szja tv. szerinti nyilatkozatok

A munkáltató/kifizető a havi bérszámfejtés során csak akkor tudja figyelembe venni a magánszemélyt megillető, az összevont adóalapból érvényesíthető kedvezményeket, illetve az adóköteles tevékenységgel összefüggésben előreláthatóan felmerülő költségeket, ha a magánszemély a jogosultságról és a várható kiadásokról nyilatkozatot tesz.

Az Szja tv. főszabálya szerint az összevont adóalap adóját, valamint a vállalkozói személyi jövedelemadót adóelőlegként kell megfizetni, és az év közben megfizetett adóelőleggel az adóbevallásban kell utólagosan elszámolni. Amennyiben az összevont adóalapba tartozó jövedelmet megalapozó bevétel kifizetőtől származik, az adóelőleget a kifizető állapítja meg (adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizető).

Ugyanakkor az Szja tv. bizonyos bevételek esetén nem ír elő a kifizető számára adóelőleg-megállapítási, -levonási és -fizetési kötelezettséget. Ennek megfelelően nem kell adóelőleget megállapítani:

• őstermelői tevékenységből származó bevételből, ha az őstermelő a jogállását igazolja;

• vállalkozói bevételből, ha az egyéni vállalkozó a bizonylatán feltünteti az egyéni vállalkozói jogállását igazoló közokirat számát;

• lakás bérbeadásából származó bevételből, ha a bérbeadó nyilatkozik az Szja tv. 17. § (5) bekezdésének alkalmazásáról.

Az adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizetőnek az adóelőleget a magánszemély adóelőleg-nyilatkozatának figyelembevételével kell megállapítania, ha a magánszemély a nyilatkozatot a kifizető felszólítására vagy önként a kifizetést megelőzően a kifizető rendelkezésére bocsátja. A kifizető köteles a kifizetést megelőzően tájékoztatni a magánszemélyt a nyilatkozattétel lehetőségéről, valamint a nyilatkozat megtételének vagy elmaradásának következményeiről.

A nyilatkozattétel módja

A magánszemély a nyilatkozattételt az alábbi módok egyikén teljesítheti:

• írásban: papír alapú nyomtatvány kitöltésével és aláírásával;

• elektronikusan: a digitális azonosítási szolgáltatás alkalmazásával, az erre a célra kialakított elektronikus felületen az adóhatóság felé megtett, majd az adóhatóság által a kifizetőnek továbbított nyilatkozattal.

Elektronikus kitöltésre az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazás (ONYA) szolgál. A folyamat jellemzően gyorsabb, mert elektronikus azonosítást követően az alkalmazás automatikusan betölti az adóhatóság által ismert adatokat, így a nyilatkozónak jellemzően csak a tartalmi elemeket kell megadnia. Az ONYA-n kitöltött nyomtatványt nem kell kinyomtatni és aláírni: az adóhatóság elektronikusan továbbítja a munkáltató/kifizető részére, és visszaigazolást küld a magánszemélynek.

Ha a magánszemély írásban és elektronikusan is nyilatkozik, a kifizetőnek az írásbeli nyilatkozatot kell figyelembe vennie [Szja tv. 48. § (1)]. A nyilatkozat egyik példányát a kifizetőnek, a másikat a magánszemélynek kell az adóbevalláshoz szükséges bizonylatokkal együtt, az elévülési időn belül megőriznie.

Tekintettel arra, hogy az elektronikus nyilatkozati felület technikailag nem minden esetben kezeli a közös nyilatkozattételt, továbbá a nyilatkozatok esetében nincs szükség a munkáltató/kifizető tudomásulvételére, a munkáltató/kifizető cégszerű aláírása nem kötelező [Szja tv. 48. § (3)].

Ha a kifizető az államháztartási szabályok alapján kincstári számfejtési körbe tartozik, az adóhatóság a nyilatkozatot a Magyar Államkincstár részére is továbbítja.

Az adóelőleg-nyilatkozat adható:

• eseti jelleggel, vagy

• visszavonásig az adóéven belül, illetve

• folytatólagos nyilatkozatként.

A korábbi nyilatkozat visszavonásának minősül, ha a magánszemély új nyilatkozatot tesz. Bármely, a nyilatkozat tartalmát érintő változás esetén a magánszemély köteles haladéktalanul új nyilatkozatot tenni.

Az Szja tv. alapján a magánszemély adóelőleg-nyilatkozatot tehet az év közben felmerülő költségek, illetve az alábbi kedvezmények év közbeni érvényesítése érdekében:

• költség, költséghányad levonása az adóelőleg-alap megállapításához,

• két gyermeket nevelő anyák kedvezménye,

• három gyermeket nevelő anyák kedvezménye,

• négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye,

• 30 év alatti anyák kedvezménye,

• első házasok kedvezménye,

• személyi kedvezmény,

• családi kedvezmény

A 25 év alatti fiatalok kedvezménye annyiban eltér, hogy nyilatkozatot jellemzően akkor kell tenni, ha a magánszemély nem kéri a kedvezmény érvényesítését, vagy csak részben kívánja igénybe venni.

A 2025. július 1-jétől bevezetett csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj és örökbefogadói díj kedvezménye szintén sajátos: ehhez nem szükséges adóelőleg-nyilatkozat, mert az ellátást folyósító szerv a kedvezményt a kifizetés során veszi figyelembe a vonatkozó szabályok szerint.

Kinek kell benyújtani az adóelőleg-nyilatkozatot?

Munkaviszony esetén az adóelőleg-nyilatkozatot a munkáltató részére kell átadni. A fogalom e körben tág: a bért fizetőn túl ide tartozhat a társas vállalkozás is a személyesen közreműködő tag tekintetében.

Adóelőleg-nyilatkozat nem kizárólag munkáltató részére adható, hanem olyan kifizetőnek is, amely rendszeres, összevonás alá eső jövedelmet juttat (például rendszeres megbízási díj, tiszteletdíj, személyes közreműködés ellenértéke, egyéb rendszeres juttatás).

A személyi kedvezmény, a családi kedvezmény, a 30 év alatti anyák kedvezménye és az első házasok kedvezménye érvényesítéséhez nyilatkozat kizárólag az adóelőleget megállapító munkáltató és a rendszeres bevételt juttató kifizető részére adható. Ezzel szemben a többgyermekes anyák kedvezményei, illetve a 25 év alatti fiatalok kedvezménye mellőzésére vonatkozó nyilatkozat nem rendszeres összevont adóalapba tartozó bevételt juttató kifizetőnek is megadható.

Folytatólagos nyilatkozat

Folytatólagos nyilatkozat esetén a kifizető a nyilatkozat tartalmát mindaddig változatlanul alkalmazza, amíg a magánszemély:

• új nyilatkozatot nem tesz, vagy

• nem kéri a korábbi nyilatkozat mellőzését.

A lényeg: az azonos adatok mellett nem szükséges évente ismét nyilatkozni [Szja tv. 48. § (2b)].

Jelenleg folytatólagos nyilatkozat tehető:

• a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményére,

• az első házasok kedvezményére,

• a személyi kedvezményre.

A három gyermeket nevelő anyák kedvezménye 2025. október 1-jétől érvényesíthető, a két gyermeket nevelő anyák kedvezménye pedig 2026. január 1-jétől. A szabályozási logika alapján e kedvezményeknél is megjelenik a folytatólagosság lehetősége. A háromgyermekes kedvezménynél átmeneti szabály alapján a 2025-ben tett nyilatkozatot a kifizetőnek folytatólagosként kell kezelnie mindaddig, amíg az anya új nyilatkozatot nem ad [Szja tv. 111. § (1)].

Fontos korlát: ha a magánszemély nem jelzi időben a jogosultsági feltételek változását, és emiatt adóhiány keletkezik, a jogkövetkezmények nem mérsékelhetők [Szja tv. 48. § (2a)].

1. Első házasok kedvezménye

Az első házasok kedvezményére a házaspár akkor jogosult, ha legalább az egyik félnek ez az első házassága. Életkori feltétel nincs. A bejegyzett élettársak a házastársakra vonatkozó szabályok alapján ugyanezt a kedvezményt érvényesíthetik.

A kedvezmény az összevont adóalapot csökkenti:

• 33 335 Ft/hó/házaspár (adóban: 5 000 Ft/hó)

• legfeljebb 24 hónapon át,

• az első jogosultsági hónap a házasságkötést követő hónap.

Ha a házasság a 24 hónapon belül felbomlik, a kedvezmény a továbbiakban nem érvényesíthető, és a változásról új adóelőleg-nyilatkozatban tájékoztatni kell az érintett munkáltatót/kifizetőt.

A kedvezmény a házastársak döntése szerint megosztható, közös érvényesítés esetén közös nyilatkozat szükséges akkor is, ha ténylegesen csak egyikük veszi igénybe.

A nyilatkozatnak legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:

• a nyilatkozó neve és adóazonosító jele,

• közös érvényesítésről szóló döntés, a házastárs neve és adóazonosító jele, a házasságkötés napja,

• az adott kifizetőnél érvényesítendő kedvezmény összege,

• a nyilatkozó munkáltatója/kifizetője neve és adószáma,

• közös érvényesítésnél a házastárs munkáltatója/kifizetője neve és adószáma.

Külföldiek kedvezményre való jogosultsága

2025. január 1-jétől a kedvezmény érvényesítésére az EGT-államok, illetve a Magyarországgal határos nem EGT-államok (kiemelten: Szerbia, Ukrajna) állampolgárai jogosultak, a kettős igénybevétel kizárásának feltételével.

Folytatólagos nyilatkozat

Az első házasok kedvezménye esetén folytatólagos nyilatkozat választható: amíg a jogosultság feltételei változatlanok, nincs új teendő.

2. Több gyermeket nevelő anyák kedvezményei

2026-ban a többgyermekes anyák három jogcímen vehetnek igénybe kedvezményt:

• három gyermeket nevelő anyák kedvezménye: 2025. október 1-től,

• két gyermeket nevelő anyák kedvezménye: 2026. január 1-től, több lépcsőben,

• négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye: változatlanul az Szja tv. szerint.

A kétgyermekes kedvezmény bevezetése négy lépcsőben történik:

• 2026-tól: a 40. életévüket még be nem töltött anyák,

• 2027-től: az 50. életévüket még be nem töltött anyák,

• 2028-tól: a 60. életévüket még be nem töltött anyák,

• 2029-től: életkortól függetlenül minden két gyermeket nevelő (vagy felnevelt) anya.

A pontosítás értelmében a korhatár-vizsgálatnál az is jogosult lehet, aki az adott életkort január 1-jén már betöltötte; 2026-ban így azok érintettek, akik 2026. január 1-jén vagy azt követően töltik be a 40. életévüket.

A három- és kétgyermekes kedvezmények főbb szabályai külön törvényben szerepelnek, ugyanakkor a fogalmi és eljárási kereteket az Szja tv., illetve az Art. rendezi.

A kedvezmények érvényesítésének alapfeltétele a gyermekek száma (2/3/4+), továbbá a családi pótlékhoz kapcsolódó jogosultság (jelenlegi vagy – bizonyos esetekben – korábbi, legalább 12 év). A gyermek halála miatt megszűnt családi pótlék-jogosultságot is figyelembe kell venni, és ilyen esetben a 12 éves feltétel nem vizsgálandó.

A kedvezmény az adóalapot (és közvetetten az szja-t) csökkenti, és kizárólag az anya munkával szerzett jövedelmei tekintetében érvényesíthető. A jogszabály a munkával szerzett jövedelmek körét tételesen rögzíti a nem önálló és az önálló tevékenységből származó jövedelmek meghatározott eseteire.

Nyilatkozattétel szabályai

Az évközi érvényesítéshez az anyának adóelőleg-nyilatkozatot kell tennie, amely tartalmazza:

• az anya nevét és adóazonosító jelét,

• a kifizető/munkáltató nevét és adószámát,

• a kedvezményre jogosító gyermek(ek) nevét és adóazonosító jelét (vagy azonosító adatait).

A kedvezményre tekintettel adómentessé tett jövedelem további adóalap-kedvezménnyel már nem csökkenthető, ugyanakkor a családi járulékkedvezmény érvényesítése a tb-járulék terhére ettől függetlenül felmerülhet.

A jogosultság jellemzően attól a hónaptól él, amelynek bármely napján az anya a kedvezmény szempontjából többgyermekes anyának minősül, és addig a hónapig tart, amelynek egészében utoljára minősül annak.

A többgyermekes kedvezményeknél folytatólagos nyilatkozat is tehető.

A kedvezmény jogcímének változása

Ha év közben a jogosultság jogcíme változik, a kedvezmény érvényesíthetősége az Szja tv. szerinti szabályok mentén történik, és jellemzően nem szükséges új adóelőleg-nyilatkozatot tenni pusztán a jogcímváltás miatt.

A többgyermekes nyilatkozat beépítése a családi kedvezmény nyilatkozatába

2026-tól egyszerűsödik a rendszer: a családi kedvezményről szóló nyilatkozatban az anya megjelölheti, hogy kéri a többgyermekes anyák kedvezményének figyelembevételét is. E körben a nyilatkozat folytatólagos jelleggel kezelhető, ugyanakkor a családi kedvezményről szóló nyilatkozat éves megújítása továbbra is releváns marad a szabályok logikája szerint.

3. Személyi kedvezmény

A súlyosan fogyatékos magánszemélyeket megillető személyi kedvezmény az összevont adóalapot havi szinten a minimálbér 1/3-ával csökkenti (száz forintra kerekítve). 2025-ben a kedvezmény összege:

• 96 900 Ft/hó (adóban: 14 535 Ft/hó).
  A 2026-os összeg a cikk időpontjában még nem ismert.

A jogosultság a vonatkozó kormányrendeletben felsorolt betegségek, illetve a rokkantsági járadék vagy fogyatékossági támogatás alapján állhat fenn. Az igazolásokat nem kell a nyilatkozathoz csatolni, de az elévülési időn belül meg kell őrizni.

A kedvezményt kizárólag az érintett magánszemély érvényesítheti, más személyre nem ruházható át. Végleges állapot esetén folytatólagos nyilatkozattal elegendő egyszer nyilatkozni az adott kifizető felé.

4. Családi adó- és járulékkedvezmény

A családi kedvezmény az összevont adóalapot, illetve az adóelőleg-alapot csökkenti. A kedvezmény összege két lépcsőben a korábbi mérték kétszeresére emelkedik:

• 2025. július 1-től, majd

• 2026. január 1-től.

A kedvezmény mértéke (kedvezményezett eltartottanként, jogosultsági hónaponként):

Egy eltartott esetén

• 2025.01.01–06.30: 66 670 Ft (adóban 10 000 Ft)

• 2025.07.01-től: 100 000 Ft (adóban 15 000 Ft)

• 2026.01.01-től: 133 340 Ft (adóban 20 000 Ft)

Kettő eltartott esetén

• 2025.01.01–06.30: 133 330 Ft (adóban 20 000 Ft)

• 2025.07.01-től: 200 000 Ft (adóban 30 000 Ft)

• 2026.01.01-től: 266 660 Ft (adóban 40 000 Ft)

Három és minden további eltartott esetén

• 2025.01.01–06.30: 220 000 Ft (adóban 33 000 Ft)

• 2025.07.01-től: 330 000 Ft (adóban 49 500 Ft)

• 2026.01.01-től: 440 000 Ft (adóban 66 000 Ft)

Az emelt összegű kedvezmény először a megfelelő időpontot követően megszerzett/elszámolt jövedelmeknél alkalmazható.

A kedvezmény ugyanazon kedvezményezett eltartott után csak egyszeresen vehető igénybe. Lehetőség van közös érvényesítésre, illetve bizonyos esetekben megosztásra is. Ha a családi kedvezmény teljes összege az szja-alap terhére nem használható fel, a fennmaradó rész családi járulékkedvezményként érvényesíthető a vonatkozó feltételek szerint.

Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után járó többletkedvezmény

A többletkedvezmény összege is két lépcsőben emelkedik:

• 2025.01.01–06.30: 66 670 Ft/hó (adóban 10 000 Ft)

• 2025.07.01-től: 100 000 Ft/hó (adóban 15 000 Ft)

• 2026.01.01-től: 133 340 Ft/hó (adóban 20 000 Ft)

A jogosultság a családtámogatási szabályok szerinti minősítéshez kötődik.

Külföldiek családi kedvezményre való jogosultsága

2025. január 1-jétől a családi kedvezményt csak az EGT-államok, illetve a Magyarországgal határos nem EGT-államok jogszabályai szerinti jogosultság alapján lehet érvényesíteni a meghatározott feltételekkel.

A nyilatkozat tartalma és módosítása

A családi kedvezmény évközi érvényesítéséhez írásbeli nyilatkozat szükséges, amely többek között tartalmazza az eltartottak adóazonosító jelét, eltartotti minőségét, a jogosultság jogcímét, valamint közös érvényesítés/megosztás esetén a másik fél releváns adatait is.

A nyilatkozat bármikor módosítható, azonban a módosítás szerinti kedvezmény legkorábban a nyilatkozat keltét követő bérszámfejtésnél vehető figyelembe; a változás időpontjának feltüntetése elsősorban az adatszolgáltatások pontosságát szolgálja.

5. 25 év alatti fiatalok kedvezménye

A kedvezmény a 25. életévüket be nem töltött fiatalokat illeti meg, és a munkával szerzett jövedelmek meghatározott körére érvényesíthető. A kedvezmény éves plafonját a jogosultsági hónapok száma és a KSH által közzétett, meghatározott időszakra vonatkozó bruttó átlagkereset szorzata adja.

2026-ban a havi értékhatár:

• 715 765 Ft/hó, az éves összeg (12 hónappal számolva): 8 589 180 Ft/év.

Nyilatkozat főszabály szerint akkor szükséges, ha a fiatal a kedvezményt nem kéri, vagy csak részben kívánja érvényesíteni. Ha nem nyilatkozik, a munkáltató/kifizető a kedvezményt a keretösszegig automatikusan érvényesíti.

A külföldiekre vonatkozó jogosultsági feltételek 2025. január 1-jétől szűkültek az EGT-államokra és a Magyarországgal határos nem EGT-államokra.

6. 30 év alatti anyák kedvezménye

A 30 év alatti anyák kedvezménye 2026. január 1-jétől újraszabályozott keretek között működik: a vonatkozó külön törvény hatálybalépésével az Szja tv. korábbi rendelkezései e körben hatályukat vesztik.

A változások lényege:

• 2026-tól megszűnik a kedvezményt korlátozó jövedelemhatár, vagyis a jogosult anya a munkával szerzett jövedelmei teljes összege után érvényesítheti a kedvezményt;

• megszűnik a gyermek születési időpontjához kötött korlátozás, így a jogosultság a gyermek születésének időpontjától függetlenül értékelhető a szabályok szerint.

A kedvezmény továbbra is csak tevékenység-alapú, munkával szerzett jövedelmekre alkalmazható, passzív jövedelmekre nem.

A nyilatkozatot az adóelőleget megállapító kifizető részére kell megtenni, a nyilatkozat jellemző tartalma:

• a nyilatkozó neve, adóazonosító jele,

• a kifizető/munkáltató neve és adószáma,

• a gyermek adatai, magzat esetén a várandósságra vonatkozó kijelentés.

A kedvezmény értékbeli korlátjának megszüntetésével gyakrabban előfordulhat, hogy az anya szja-alapja nullára csökken, és a családi kedvezmény ténylegesen csak járulékkedvezményként érvényesíthető.

Kedvezmények érvényesítési sorrendje

Az új kedvezmények miatt szükségessé vált az érvényesítési sorrend rögzítése. 2026. január 1-től az adóalap-csökkentő kedvezmények sorrendje:

a) 30 év alatti anyák kedvezménye
b) négy vagy több / három / két gyermeket nevelő anyák kedvezménye
c) csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj és örökbefogadói díj kedvezménye
d) 25 év alatti fiatalok kedvezménye
e) személyi kedvezmény
f) első házasok kedvezménye
g) családi kedvezmény

Ha a magánszemély több jogcímen jogosult kedvezményre, az érvényesítés a fenti sorrend szerint történik. Ennek gyakorlati következménye, hogy bizonyos helyzetekben az összevont adóalap kedvezményekkel teljesen „lenullázódhat”, és a családi kedvezmény ténylegesen járulékkedvezményként válik érvényesíthetővé.