Vállalkozások esetében az egyik legfontosabb kérdés, hogy a beszerzés során felszámított áfa levonható-e. Vagyis a költségekkel nettó vagy bruttó értéken kell-e számolni, illetve alkalmazható-e részleges levonás, például nyíltvégű pénzügyi lízing esetén.
Alapvetően a személygépkocsi vásárlásakor a számlán szereplő áfa nem vonható le. Ez a főszabály, és attól függetlenül érvényes, hogy a jármű teljes mértékben adóköteles tevékenységhez kapcsolódik.
Van azonban három kivétel:
- Ha az autót autókereskedőként készletre vásároljuk (a bemutató járműveket ez nem érinti).
- Ha bérbeadás céljából szerezzük be, és a futott kilométerek legalább 90%-a bérbeadáshoz kapcsolódik.
- Ha a jármű taxiként üzemel, és a futásteljesítmény legalább 90%-a ehhez a tevékenységhez köthető.
E három esetet kivéve – például ügyvezetői autó, munkába járás vagy családi használat esetén – az áfa nem vonható le. Ha például egy cég személyautót vásárol értékesítőinek, az áfa levonásáról le kell mondania. Ha viszont ugyanez a vállalkozás autókölcsönzőként működik, a 90%-os bérbeadási arány teljesülése mellett jogosult az áfa levonására.
Belföldi vásárlás
Új autó kereskedőtől történő beszerzésekor a számlán mindig szerepel áfa, amelyet a vevő fizet meg. Ha viszont a kereskedő bemutató- vagy tesztautót értékesít, a számla áfa nélkül készül, mivel az ilyen értékesítés adómentes. Ettől azonban az ár nem lesz kedvezőbb, hiszen a kereskedő korábban nem vonhatta le a beszerzéskor fizetett áfát, vagyis azt beépíti az értékesítési árba.
Amennyiben magánszemélytől vásárolunk használt autót, számlát nem kapunk, és áfa sem terheli az ügyletet, mivel az eladó nem adóalany.
Ha vállalkozástól vásároljuk meg a járművet, amelyet a cég saját használatra tartott nyilván, az értékesítés szintén áfa-mentes. Kivételt képez, ha a járművet bérbeadáshoz vagy taxis tevékenységhez használták, mert ekkor a korábban levont áfa miatt az eladás áfaköteles.
Használtautó-kereskedőtől történő vásárláskor gyakran úgynevezett „árrés-adós” számlát kapunk. Ez azt jelenti, hogy az áfa csak a kereskedő hasznán van, de annak összegét nem tüntetik fel a számlán. A kereskedő akkor nem alkalmazhatja az árrés-adózást, ha a járművet harmadik országból vásárolta, vagy olyan adóalanytól, aki azt korábban bérbeadáshoz vagy taxizásra használta. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha a járművet másik uniós tagállamból olyan eladótól szerezte be, aki nem alkalmazta az árrés-adózást. Ezekben az esetekben az ügylet teljes egészében áfaköteles.
Külföldről történő beszerzés
Ha személygépkocsit harmadik országból – például Svájcból – vásárolunk, vámot és áfát is kell fizetni. Ez a legköltségesebb beszerzési forma, mivel a közterhek mind cégek, mind magánszemélyek esetében jelentősek. Például egy 5 millió forintos autó Svájcból való behozatala a forgalomba helyezésig könnyen meghaladhatja a 7 millió forintot.
Magánszemélyként, ha az Európai Unió területéről vásárolunk használt autót, belföldön nem kell áfát fizetni, mert nem minősülünk adóalanynak. Ugyanakkor új vagy újszerű jármű (6000 km-nél kevesebbet futott, illetve 6 hónapnál fiatalabb) esetén a szabályok mások: ekkor a magánszemélynek is áfát kell fizetnie Magyarországon. Az adót a forgalomba helyezés előtt a NAV veti ki.
Vállalkozások esetében a közösségen belüli beszerzések során két fő esetben merül fel áfafizetési kötelezettség:
-
ha a jármű új vagy újszerű,
-
illetve ha a számlán nem szerepel, hogy az eladó a használttermék-árrés adózást alkalmazta.
A cégek ilyen esetben önadózással állapítják meg az áfát bevallásukban. Ezért már a beszerzés előtt tisztázni kell, kapunk-e számlát, és azon milyen adózási megjegyzés szerepel. Ha az eladó nem adóalany, vagy ha a számlán feltüntetik az árrés-adózás alkalmazását, akkor nem kell belföldön áfát fizetni. Minden más esetben viszont a beszerzést 27%-os áfa terheli, amelyet főszabály szerint nem lehet levonni (kivéve bérbeadás vagy taxiszolgáltatás esetén). Fontos tanács: a jármű vételárát csak a számla kézhezvételét követően érdemes kifizetni, hiszen a fizetendő áfa akár 27%-kal is megdrágíthatja a beszerzést.
Tartós bérlet és nyíltvégű pénzügyi lízing
A tartós bérlet és a nyíltvégű pénzügyi lízing nem minősül termékértékesítésnek, így ezekre nem vonatkozik a személygépkocsi-beszerzésekre előírt levonási tilalom. E konstrukciók lényege éppen az, hogy lehetőséget adjanak az áfa részleges levonására, ezért a lízingcégek ezeket magánszemélyek számára nem is kínálják.
Tartós bérlet vagy nyíltvégű lízing esetén az áfa olyan arányban vonható le, amilyen mértékben a járművet adóköteles tevékenységhez használjuk. Ezt a használati arányt útnyilvántartással kell igazolni. Amennyiben nem vezetünk útnyilvántartást, a törvény 50%-os levonási hányadot enged meg, feltéve, hogy a járművet legalább havi egy alkalommal igazolhatóan üzleti célra használjuk. Az arány hónapról hónapra változtatható: ha egy adott hónapban szinte csak üzleti célra használjuk a járművet, levonható akár a teljes áfatartalom 95%-a is, míg más hónapban választható az 50%-os általány.
Az első lízingdíj általában a vételár 20–40%-át teszi ki, és áfa szempontból ugyanolyan elbírálás alá esik, mint a későbbi díjak. Célszerű azonban következetesnek maradni, vagyis az első számlánál alkalmazott levonási arányt a továbbiakban is legalább ugyanilyen mértékben érvényesíteni. Az adóhatóság gyakorlata e téren időről időre változhat, így érdemes az óvatosság.
Egy európai bírósági ítélet alapján a hatóság akár zártvégű lízingnek is minősítheti az olyan nyíltvégű szerződéseket, ahol a maradványérték annyira alacsony, hogy a vételi opció gyakorlása az egyetlen ésszerű választás a futamidő végén. Ilyen esetben az áfa levonás nem engedélyezett – még részben sem. Bár a magyar gyakorlat eddig nem alkalmazta szigorúan ezt az elvet, óvatosság ajánlott.
Fenntartási költségek
A személygépkocsik fenntartásával kapcsolatos költségek áfatartalma főszabály szerint nem vonható le, különösen az üzemanyag esetében, függetlenül annak típusától. Néhány kivétel azonban van:
-
Az autóbérbeadással foglalkozó vállalkozások az alkatrész- és szolgáltatásbeszerzések áfáját teljes mértékben levonhatják.
-
Minden más adóalany esetében a jármű fenntartásához kapcsolódó szolgáltatások áfájának 50%-a vonható le, az anyaghányadtól függetlenül.
-
Ha a jármű a vállalkozásnál készletként szerepel, vagyis nem használják, hanem értékesítésre vár, az ilyen járművekhez kapcsolódó javítási költségek áfája teljes egészében levonható.
Az elektromos autók esetében ugyanezek a szabályok érvényesek. A telephelyi töltőállomás kiépítésének költségei az általános levonási szabályok szerint bírálhatók el, ahogy például egy garázsépítés költségei is. Ha ugyanazon töltőről különböző típusú járműveket töltenek – például teherautót, céges személyautót és dolgozói magánautót –, akkor az áramfogyasztás mennyiség szerinti elkülönítése szükséges ahhoz, hogy az adólevonás jogszerű legyen. Ez csak műszaki megoldással biztosítható, adminisztratív úton nem váltható ki.
Használtautó-kereskedők és az áfa
A használtautó-kereskedők esetében két gyakori kérdés merül fel: mikor alkalmazható az árrés-adózás, és levonható-e a készleten lévő járművek javítási költségeinek áfája.
Az árrés-adózás csak meghatározott beszerzések esetén engedélyezett. A kereskedő akkor értékesíthet árrés-adósan, ha a járművet:
-
belföldi vagy más uniós tagállambeli magánszemélytől vásárolta,
-
belföldi vállalkozástól szerezte be, amely adómentesen adta el,
-
másik kereskedőtől vette, aki az árrés-adózást alkalmazta és ezt a számlán feltüntette.
Közösségi beszerzés esetén csak akkor lehet árrés-adósan továbbértékesíteni a járművet, ha az eladó az adott tagállamban valóban alkalmazta az árrés-adózást, és ezt egyértelműen jelezte a számlán. Sok külföldi eladó azonban pontatlan megjegyzéseket ír, így célszerű utánajárni, milyen szabályok vonatkoznak az adott országban az árrés-adózásra. Harmadik országból történő beszerzés esetén az árrés-adózás kizárt.
A másik gyakori vita az alkatrész- és javítási költségek áfájának levonhatósága. Az adóhatóság gyakorlata szerint ezek az összegek sok esetben nem vonhatók le, mert úgy értelmezik, hogy az autó fenntartásához kapcsolódnak. Ugyanakkor a jármű, amely a kereskedőnél áruként szerepel, nem tekinthető üzemeltetett vagy fenntartott járműnek, így az ilyen beszerzések áfájának levonása jogszerű. A gyakorlatban azonban az állásfoglalások sokszor ellentmondásosak, ami jól mutatja, milyen körültekintően kell minden egyes esetet vizsgálni.
Az autóvásárlás áfa vonatkozásai korántsem egyszerűek, és az, hogy mikor vonható le az adó, nagymértékben függ attól, kitől, milyen célra és milyen formában szerezzük be a járművet. Egyetlen rossz döntés is jelentős pluszköltséget eredményezhet, ezért mindig célszerű előzetesen ellenőrizni a számla adatait, az eladó adózási státuszát és a jármű használati célját. Egy apró részlet is akár 27%-os különbséget okozhat a végső árban.
Összegzés
Az autóvásárlás áfa vonatkozásai korántsem egyszerűek, és az, hogy mikor vonható le az adó, nagymértékben függ attól, kitől, milyen célra és milyen formában szerezzük be a járművet. Egyetlen rossz döntés is jelentős pluszköltséget eredményezhet, ezért mindig célszerű előzetesen ellenőrizni a számla adatait, az eladó adózási státuszát és a jármű használati célját. Egy apró részlet is akár 27%-os különbséget okozhat a végső árban.
Három gyakorlati tanács autóvásárlás előtt
-
Ne fizessünk, amíg nem látjuk a számlát.
Az áfa-fizetési kötelezettség csak a számla alapján ítélhető meg pontosan – különösen külföldi beszerzéseknél. -
Mindig tisztázzuk az eladó adózási státuszát.
Az, hogy magánszemélyről, vállalkozásról vagy kereskedőről van szó, alapvetően meghatározza az áfa-kezelést. -
Vállalkozások esetében vezessünk útnyilvántartást.
Az áfa-levonási arány jogszerű alkalmazásához nélkülözhetetlen az üzleti használat dokumentálása. - Vásárlás előtt egyeztessünk a könyvelőnkkel, de érdemes adótanácsadó véleményét is kikérni
Könyvelő segít felmérni, hogy az autó beszerzésének költségvonzatai mikor és milyen mértékben fog látszódni a vállalkozás könyveiben.
Adótanácsadó viszont biztosan választ tud adni arra, hogy az autóval kapcsolatos ÁFA-t hogyan kell kezelni, illetve később az autónak a vállalkozásból való kikerülésekor kell-e korábban levont adót visszafizetni.