A magyar kormány a T/13110. számú törvényjavaslattal egy olyan, több területre kiterjedő adó- és adminisztrációcsökkentő intézkedéscsomagot terjesztett az Országgyűlés elé, amely a hazai vállalkozások működési feltételeinek érdemi egyszerűsítésére és a vállalkozói környezet kiszámíthatóbbá tételére irányul. A javaslat 11 eleme különböző adónemeket, számviteli kötelezettségeket és adóadminisztrációs szabályokat érint, és egyaránt tartalmaz azonnali hatású módosításokat, valamint olyan változtatásokat, amelyek több éven át, fokozatos bevezetéssel valósulnak meg.

A következőkben részletesen bemutatásra kerülnek a csomag főbb elemei, különös tekintettel azokra a rendelkezésekre, amelyek a mikro-, kis- és középvállalkozások széles körét érintik.

 

(a bejelentés még szerepel a kiskereskedelmi és jövedéki adó is, a cikkben ezekkel nem foglalkozunk, véleményünk szerint nem tipikusan KKV-t érintő, hanem fogyasztáshoz köthető adóváltozások)

1. Az alanyi áfamentesség értékhatárának lépcsőzetes emelése

A törvényjavaslat 2026-tól kezdődően három ütemben emeli az alanyi áfamentesség éves értékhatárát:

• 2026: 20 millió Ft,

• 2027: 22 millió Ft,

• 2028: 24 millió Ft.

A változás lehetővé teszi, hogy a kisebb árbevételű vállalkozások szélesebb köre mentesüljön az áfabevallási és áfafizetési kötelezettségek alól, ami jelentős adminisztrációcsökkentést eredményez. A lépcsőzetes emelés egyben tervezhető átmenetet biztosít, hiszen a vállalkozások előre láthatják, mikor kell áfaalannyá válniuk.

2. Az átalányadózók elszámolható költséghányadának növelése

A 80% és 90% költséghányadott nem alkalmazó átalányadózó egyéni vállalkozók (2025-ben 40%) a jövőben magasabb vélelmezett költséghányadot alkalmazhatnak:

• 2026-ban 45%,

• 2027-től 50%.

A módosítás miatt az átalányadózók a szerzett bevételeiknek kisebb része kerül adóztatás alá, tehát összegésében csökkenti a bevételből megállapított adóköteles jövedelem után fizetendő adókat is. Továbbá az adómentes bevételi szint is megnövekszik ezeknél az átalányadózóknál, mivel a törvény 6 havi minimálbérrel megegyező jövedelemhez köti a adómentességet. Természetesen az adóköteles átalányban megállapított jövedelmek után negyedévente ugyanúgy meg kell fizetni a 15% SZJA/13% SZOCHO/18,5% TB járulékot, de ezen adók alapja lesz kevesebb ennek a módosításnak a hatására.

3. A szocho-alapszorzó megszüntetése a főállású egyéni vállalkozóknál

A javaslat megszünteti azt a korábbi szabályt, amely a szociális hozzájárulási adó alapját szorzóval növelte. A főállású egyéni vállalkozók esetében a szocho alapja a továbbiakban megegyezik a járulékalappal, vagyis a minimálbér vagy a garantált bérminimum 100%-ával. A módosítás csökkenti a vállalkozók fix havi terheit, és a járulékalapot átláthatóbbá, kiszámíthatóbbá teszi.

4. A kisvállalati adó (KIVA) belépési és megszűnési értékhatárainak megduplázása

A törvényjavaslat a kiva választására és fenntartására vonatkozó értékhatárokat jelentősen emeli. Ennek eredményeként:

• a belépési árbevételi limit 3 milliárd forintról 6 milliárd forintra,

• a kilépési árbevételi limit 6 milliárd forintról 12 milliárd forintra nő.

A módosítás lehetővé teszi, hogy a jelenleg középvállalati méretű cégek is a kiva egyszerűbb és pénzforgalmi szemléletű adózási rendszerét alkalmazzák, illetve azt továbbra is fenntarthassák növekedésük mellett.

5. Új társaságiadó-kedvezmény kármentesítési és barnamezős beruházásokra

A javaslat új társaságiadó-kedvezményt vezet be a legalább 100 millió forint értékű kármentesítési és barnamezős beruházások támogatására. A kedvezmény hat adóéven keresztül vehető igénybe, és olyan környezeti vagy területfejlesztési célokat szolgáló projekteket érint, amelyek hozzájárulnak az elhagyott iparterületek megújításához vagy a környezeti károk felszámolásához.

6. Fejlesztési adókedvezmények bővítése az energia- és ipari dekarbonizáció támogatására

A fejlesztési adókedvezmény rendszerébe bekerülnek a 2026-ban megkezdett, energetikai infrastruktúra korszerűsítését és az energiaellátási lánc modernizációját szolgáló beruházások. Az energiaellátók – különösen az elosztóhálózat-üzemeltetők – 2027-től vehetnek igénybe kedvezményt ezen fejlesztések után.

7. A társasági adóelőleg fizetési gyakoriságának könnyítése

A törvényjavaslat módosítja a társasági adóelőleg fizetésének rendjét. Az előző adóévi fizetendő társasági adó alapján:

• a havi adóelőlegfizetés értékhatára 5 millió forintról 20 millió forintra emelkedik.

Ennek következtében a korábbinál lényegesen több társaság térhet át a negyedéves előlegfizetésre, ami egyszerűbb adminisztrációs és likviditástervezési környezetet biztosít.

8. A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló értékhatárának 20%-os emelése

A számviteli törvény szerinti mikrogazdálkodói minősítés értékhatárai 20%-kal nőnek. Az új határértékek:

• 360 millió forint éves nettó árbevétel (a korábbi 300 millió Ft helyett),

• 360 millió forint mérlegfőösszeg (a korábbi 300 millió Ft helyett),

• 10 fő átlagos statisztikai létszám (változatlanul).

Az értékhatárok emelése további vállalkozások számára teszi elérhetővé az egyszerűsített beszámolási formát, amely alacsonyabb adminisztrációs terhet jelent.

9. Az egyéni vállalkozói bevallási gyakoriság csökkentése

A javaslat alapján vállalkozó jövedelemadózást (tehát nem átalányadózást) alkalmazó egyéni vállalkozók havi bevallási kötelezettsége negyedévesre módosul. A rendszeres bevallási teher csökken, a vállalkozók ügyvitele egyszerűsödik, és a bevallási határidők száma jelentősen mérséklődik.

Összefoglaló

A T/13110. számú törvényjavaslatban szereplő adó- és adminisztrációcsökkentő intézkedések átfogóan érintik a hazai vállalkozói szektort, kiemelten a mikro- és kisvállalkozásokat. A módosítások olyan területeken hoznak érdemi könnyítést, amelyek eddig jelentős idő-, költség- vagy adminisztrációs terhet róttak a cégekre: egyszerűsödik az áfamentesség választásának feltételrendszere, csökkennek az egyéni vállalkozói közterhek, bővülnek az egyszerűsített számviteli lehetőségek, valamint könnyebbé válik a kiva fenntartása és választása a növekedésben lévő társaságok számára is.

A társasági adóelőleg fizetésének módosítása, a fejlesztési adókedvezmények bővítése, illetve a kármentesítést és barnamezős fejlesztéseket támogató új kedvezmény egyaránt arra irányul, hogy a vállalkozások pénzügyi és beruházási mozgástere szélesedjen. A csomag több elemét úgy alakították ki, hogy a vállalkozások ne csak adminisztratív, hanem stratégiai szinten is hosszabb távra tervezhetőbb, stabilabb környezetben működhessenek.

A változások összességében egy olyan, több évre előretekintő szabályozási irányt jelölnek ki, amely egyszerre támogatja a napi működés egyszerűsítését és a vállalkozások növekedési lehetőségeinek bővítését.