Minden vállalkozás – így a KATA (kisadózó vállalkozás tételes adójának) alanyai is – azon Önkormányzat területén, ahol a bejelentett székhelyük vagy a telephelyük által vállalkozói tevékenységet végeznek a helyi iparűzési adó (röviden HIPA) alanyaivá válnak.
Fontos tudni, hogy bizonyos adózási elemekben az Önkormányzatok eltérhetnek egymástól, ilyenek például az adó, valamint a különböző kedvezmények mértéke. Ezért a cikk csak az egységesen kötelező érvényű jogszabályi kötelezettségeket tudja csak bemutatni a teljesség igénye nélkül.
Önkormányzati bejelentkezéssel kapcsolatos tudnivalók
A vállalkozói tevékenység megkezdésétől számított 15 napon belül kell bejelentkezni elektronikusan a székhely/telephely szerinti Önkormányzathoz.
2018.01.01-től a cégbíróságon jegyzett vállalkozások (pl. betéti társaságok) mentesülnek a bejelentkezési kötelezettség alól, mivel a NAV automatikusan elküldi a vállalkozói adatokat az illetékes Önkormányzatoknak.
FONTOS! A KATA adóalanyok fix iparűzési adó választásáról (röviden tételes iparűzési adófizetés) a bejelentkezés során is lehet nyilatkozni, viszont törvény szerint 45 nap áll erre rendelkezésre induló vállalkozásoknak, vagy évközben KATA adózást választók számára.
A választható 3 féle adóalap számítási mód
- Főszabály szerinti adóalap
KATA adóalanyoknak a bevételi nyilvántartás szerinti nettó árbevétel lesz iparűzési adó alapja, ami csökkenthető a vállalkozás érdekében felmerült anyagköltségekkel, eladott áruk beszerzési értékével, eladott közvetített szolgáltatások beszerzési értékével valamint alvállalkozói teljesítésekkel. Az így kiszámolt adóalap és Önkormányzat szerinti adókulcs szorzata lesz az adókötelezettség.
Ez az adózási mód KATA alanyoknál akkor alkalmazható, ha nem nyilatkoznak a tételes iparűzési adófizetésről az adót adóévre vonatkozóan.
- Egyszerűsített adóalap
Ez akkor választható a KATA adóalanyoknak, ha a bevételi nyilvántartás szerinti nettó árbevétel nem haladja meg az évi 8 millió forintot, valamint nem lett a tételes iparűzési adófizetésről nyilatkozat téve az adóévre vonatkozóan.
Ilyenkor az adóalap a bevételi nyilvántartás szerinti bevétel 80 százaléka.
Tudni érdemes, hogy a fenti két adóalap számítási mód az éves bevallásban szabadon választható, tehát érdemes mindkét módra kalkulációt végezni, és a kisebbet választani.
- KATA szerinti tételes adóalap
Ebben az esetben a vállalkozó nyilatkozik, hogy az adott adóévre az adóalapját 2,5 millió forintra állapítja meg (évközben kezdő vagy KATA adózást választó vállalkozóknál ez az adóalap nap arányosan lesz megállapítva).
Ezt a választását a vállalkozás indítást követő 45 napon belül, vagy az adóévben 02.15-ig tudja megtenni, utána automatikusan a következő évekre csak akkor kell újra nyilatkoznia, ha módosítani akarja a választását.
A 3 féle adó megállapítási módot ismerve kitűnik, hogy ha meg tudjuk becsülni az éves bevételt és a lehetséges adóalapot csökkentő költségeket, akkor a helyes adózási mód kiválasztásával optimalizálható az adófizetés.
Határidők, bevallás készítés és előlegfizetés
A főszabály szerinti, valamint az egyszerűsített adóalapot választó vállalkozásoknak a bevallás készítési határidő alapesetben tárgyévet követő év ötödik hónapjának utolsó napja, azaz május 31.
A KATA tételes adóalapot választó kisadózó vállalkozásoknak nem kell erre az időpontra bevallást készíteniük, mivel az adóalapjuk és így az adófizetésük előre meghatározott.
Viszont abban az esetben, ha a KATA tételes adóalapot választó kisadózó vállalkozás olyan Önkormányzat területén végzi a tevékenységét, ahol helyi rendelet alapján adómentességre vagy kedvezményre jogosult, azoknak január 15-ig bevallást kell készíteniük, hogy ezeket érvényesíthetőek legyenek. A kedvezményekről érdemes információt szerezni már a bejelentkezés során!
Iparűzési adó tekintetében minden vállalkozásnak adóelőleg kell fizetnie évi két részletben, ezeknek az időpontja március 15. és szeptember 15.
Az adóelőleg mértéke a főszabály szerinti, valamint az egyszerűsített adóalapot választó vállalkozások esetében az előző év adófizetési kötelezettségéből számolja ki az Önkormányzat.
A KATA tételes adóalapot választó kisadózó adóelőlege alapesetben az éves adófizetési kötelezettség, amelyet fele-fele arányban fizet meg a két adóelőleg fizetési időszakban.
Speciális tudnivalók a KATA tételes adófizetéssel kapcsolatosan
Ahogy korábban írtuk, évközben kezdő vagy ezt az adózási módot választó adózók esetében az éves 2,5 millió forintos adóalap nap arányos az éves működés viszonylatában pl. egy július 1-én kezdő kisadózó vállalkozás adóalapja csak 1,25 millió forint.
A tételes adóalap akkor is naparányosan csökken, ha a kisadózó vállalkozásnak valamilyen oknál fogva a NAV felé fizetendő tételes adófizetés alól mentesül pl. szüneteltetés, táppénz, CSED vagy GYED miatt. Viszont ezt a tényt változásbejelentőn jelezni kell az Önkormányzat felé elektronikus formában
Végül gyakran előfordul, hogy egy vállalkozás több Önkormányzat területén is végez vállalkozási tevékenységet. Ilyenkor ha a kisadózó vállalkozás a KATA tételes adófizetést választja az iparűzési adó tekintetében, akkor a választása minden Önkormányzatnak fizetendő iparűzési adóra érvényes, és az adóalap Önkormányzatonként 2,5-2,5 millió Ft.
A leírtak terjedelméből és sokrétűségéből adódóan bátran elmondhatjuk, a KATA kisadózó vállalkozásoknak az iparűzési adó tekintetében elég sok mindenre kell odafigyelni, hogy betartsák a jogszabályokat vagy hogy a legoptimálisabb adófizetést válasszák ki maguknak.
Tisztelt Szakértő!
A törvényben hol van lefektetve az, hogy amennyiben a vállalkozó több önkormányzat területén is végez tevékenységet, akkor tételes adó választásakor választása mindegyik önkormányzatra érvényes?
Minden önkormányzathoz külön-külön be kell jelentkezni HIPA alá (jelölve, hogy székhely illetve telephely), így minden önkormányzatnál van választási lehetőség is. Nem jól gondolom?
Kedves Andi,
Idézném a helyi adók törvényből:
„(3) * A kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alá tartozó vállalkozó (a továbbiakban e § alkalmazásában: kisadózó vállalkozás) (9) bekezdés szerint bejelentett döntése esetén, az adó adóévi alapja – a 39. § (1) bekezdésében, vagy a 39/A. §-ban foglalt előírásoktól eltérően – székhelye és telephelye szerinti önkormányzatonként 2,5-2,5 millió forint.”
valamint
„(5) * A (3) bekezdés szerinti adóalap-megállapítást választó kisadózó vállalkozást e minőségére tekintettel – a 41. §-ban és az adózás rendjéről szóló törvényben foglaltaktól eltérően, a (6)-(7) bekezdésekben foglaltak kivételével – adóelőleg-bejelentési, -bevallási, és -fizetési kötelezettség, valamint adóbevallás-benyújtási kötelezettség, továbbá a 39. § (2) bekezdése szerinti adóalap-megosztási kötelezettség nem terheli.”
továbbá
„(2) * Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén vagy külföldön végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját – a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően – a vállalkozónak kell a 3. számú mellékletben meghatározottak szerint megosztania.”
Ezeket a törvényi hivatkozásokat összeolvasva, nem értelmezhető az adóalap megosztás, mivel az csak akkor alkalmazható, ha minden önkormányzatnál ugyanazon módon van megállapítva az adóalap. Tehát ha az egyik Önkormányzatnál választva lett a tételes adóalap megállapítás, a másikra is érvényes ez a nyilatkozat.
Tisztelt Szakértö!
Én a KATA tételes adóalapja szerint fogok adózni, viszont a vállakozásom Junius, tehát a 6. honapban fog indulni. Kérdésem, hogy ez esetben a 2,5 millo forintos éves adoalap, ez esetben nekem hogy fog változni? Ez esetben milyen adó alappal számolhatok?
Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelettel
Tisztelt Kiss Péter,
Ebben az esetben ha a KATA tételes adóalapot választja az Önkormányzatnál, akkor időarányosan (napokkal számolva) fogják megállapítani az iparűzési alapját a 2,5 millió Forintból, tehát ha 06.01-én akkor ez kb 1458 ezer Forint adóalapot jelent. Az adó két részletben, az indulást követő hónap 15-én, és következő év január 15 napjára lesz elő írva két egyenlő részletben.
Tisztelt Szakértő Úr!
Tehát az 1.458.333 Ft adóalap, 2%-a: 29.166ft. És ezt két részletben tehát 14.583 Ft az indulást követő hónapban és 14.583 Ft a követő év Januári hónapjában. Kérem javítson ki, ha rosszul értelmezem.
Mély tisztelettel.
Kérdésem lenne, mert számomra nem egyértelmü:
KATA-s BT iparűzési adó „Egyszerüsített meghatározási mód: nettó árbevétel 80%…” módszer választásakor pontosan hogyan számítódik a „nettó árbevétel”?
a. a tárgyéveben pénzügyileg realizálódott árbevételt kell figyelembe venni(függetlenül a vonatkozó számlák teljesítési dátumától)
b. a tárgyévi teljesítési dátummal rendelkező számlák által keletkezett árbevételt kell figyelembe venni(függetlenül a pénzügyi realizálási dátumtól)
Kedves Vass Ágnes,
A helyi adók tv. szerint a Kisadózó vállalkozások tételes adóalanyának a bevétel meghatározásakor a KATA tv. szerinti bevételt kell alapul vennie, tehát amit bevallást a NAV-nak a KATA bevallás (a. meghatározás).
Tehát az adóalap egyszerűsített meghatározásakor a KATA tv. szerinti bevétel 80% lesz az éves iparáűzési adó alapja.
Tisztelt Lestyán Péter!
Mi történik akkor, ha a KATA adóalany a vállalkozást nem jelenti be az Önkormányzathoz?
Ezt később is lehet pótólni?
Milyen szankciója van, ha nem jelentkezett be határidőre?
Köszönöm válaszát!
Tisztelt Miklós,
Természetesen pótolható a bejelentést, viszont a KATA szerinti tételes adózás választása az iparűzési adóban utólag nem válaszható, ha ennek lejárt a határideje, csak már a következő évre február 15-ig.
Kérdésem lenne, KATÁS egyéni vállalkozó, táppénzen van több mint 2 hónapig, iparűzési adó tekintetében akkor is meg kell fizetni az 50e ft-ot éves szinten.
Köszönettel:
Kedves Varsányi Ferencné,
A Helyi adó tv. szerint arra napokra, amikor a kisadózó tételes adó fizetése szünetel (tehát azokra a hónapokra, amikor a KATA-s minden nap táppénzen volt) a helyi Önkormányzatnak sem kell adót fizetni, de ezt be kell jelentenie az Önkormányzathoz.
Tisztelt Lestyán Péter!
08.01-től a KATA adózásból visszatérnék a normál ev. szerinti szja adózásra.
Eddig a KATA szerinti tételes adót fizetettem az Önkormányzatnak. Mi a teendőm, ill. mi a fizetendőm ebben az esetben?
Köszönettel Kovács Mónika
Kedves Mónika,
08.01-től már nem választhatja a KATA szerinti adó megállapítást, ezért ezt jelenteni kell az Önkormányzatnak, és bevallást kell majd benyújtatni erről a tört évről.
Tisztelt Lestyán Péter!
Abban az esetben, ha 2016-ban megkezdett EV-at fél év után szüneteltettem (IPA tételes adója alá bejelentés majd szüneteltetés bejelentés és adóbevallás megtörtént az Önkormányzat felé), majd 2018-ban újra indítottam vállalkozásom, de erről, nem tájékoztattam az Önkormányzatot, utólag, az aktív katás időszakra vonatkozóan milyen IPA adóalap számításra számíthatok?
Jól tudom, hogy egyszer a vállalkozás megkezdésekor elegendő nyilatkozni az Önkormányzat felé az adóalap számításról, még ha szüneteltetés is történik?
Üdv.,
Kiss Attila
Kedves Kis Attila,
A Tv. szerint a KATA-s tételes adóalap választásról tett nyilatkozat mindaddig érvényes, amit nem nyilatkozik az áttérésről, vagy nem kerül ki a KATA alól.
Lányom Katás, gyeden van, kata fizetése alól mentesül.
Cikk szerint:
„A tételes adóalap akkor is naparányosan csökken, ha a kisadózó vállalkozásnak valamilyen oknál fogva a NAV felé fizetendő tételes adófizetés alól mentesül pl. szüneteltetés, táppénz, CSED vagy GYED miatt. Viszont ezt a tényt változásbejelentőn jelezni kell az Önkormányzat felé elektronikus formában.
Hol keressük a szükséges változásbejelentőt?
Ami rendelkezésre áll, abban nen találtunk megfelelő sort hozzá.
https://ssl.budapest.hu/web_hair/ufo.do?_ID=2020-01&f
Az Adó Főosztálytól kapott info szerit befizette a szokásos adóelőleget, azzal, hogy 2021-ben a bevalláskor érvényesítheti a mentességet időarányosan.
Kedves Judit,
Ebben az esetben a mentesült időszakra a „nem adóköteles KATA-s” jogcímet kell bejelenteni.
Tisztelt Szakértő,
Ha én a tételes adót választottam, és fizetem az Önkormányzatnak, azonban az éves árbevételem jóval meg fogja haladni a 2,5 millió forintot, akkor is csak az 50e forintnyi iparűzési adót kell fizetnem? jól értelmezem?
Köszönöm!
Kedves Zsolt,
Igen a tétele HIPA választás esetén bevétel függetlenül az adó 2,5 millió Ft alapján lesz megállapítva, tehát ha eléri akkor konkrétan megérte ezt az adót választani a bevétel arányossal szemben, ha nem lett volna adóalapot csökkentő tétel amit el tudna számolni.
Tisztelt Szakértő!
Nyugdíj mellett KATA-s vállalkozó vagyok.25.000 Ft.- adót fizetek. Bevételem az év folyamán 500.000.Ft – 800.000.Ft között várható.Kérdésem Önhöz az hogy milyen lehetőségem van az évi 50.000.Ft iparűzési adót mérsékeltebbre kérni a polgármesteri hivataltól.
Válaszát köszönöm
Kedves Kovács Tivadarné:
A körülmények ismeretének hiányában az alábbi két eshetőséget tudom javasolni:
– A 2021-es évre 2021.02.15-ig tudja módosítani az adófizetési kötelezettségét az általános szabályok szerintire (bevétel 2% legfeljebb az iparűzési adó, de ez csökkenthető még anyagköltséggel is pl., illetve 20% költséghányad elszámolható számla nélkül is évi 8M Ft bevétel alatt).
– Ha van az önkormányzatnál kedvezményes adóalap, akkor 2021.01.15-ig bevallás benyújtásával erre hivatkozva csökkenthető az adó.
Tisztelt Szakértő!
Egy KATA alá tartozó egyéni vállalkozás, mely az iparűzési adóban tételes adófizetést választott, 2019-ben szünetelt, majd 2019. december 31-én megszűnt. A szüneteltetés tényét azonban késve jelentette be az önkormányzathoz (2020. szeptember hónapban). Az önkormányzat jogosult-e 2019. évre előírni az 50 ezer forint iparűzési adót, vagy pedig utólagosan elengedheti-e?
Köszönettel: Kántás Tibor
Kedves Kántás Tibor,
A törvényt úgy értelmezem, hogy szünetelés esetén az időarányos KATAs tételes iparűzési adót nem kell megfizetni, és nem jogvesztő abban az esetben sem, ha a bejelentés vagy az adott időszaki bevallás nem lett időben beküldve. Kérjen állásfoglalást a NAV-tól, ezzel is lehet érvelni az Önkormányzatnál.
Tisztelt Szakértő!
KATA-s egyéni vállalkozásomat 2020. június 25-től szüneteltettem, majd 2020. november 25-től újraindítottam. Az első félévi iparűzési adót (25.000,-) márciusban szokás szerint megfizettem. Szeptemberben a szüneteltetés miatt nem fizettem. Kérdésem, hogy most hogy újraindítottam a vállalkozásomat, november és december hónapra mekkora összegű iparűzési adót kell majd megfizetnem és mikor? Hogyan tudom ezt kiszámolni?
Segítségét előre is köszönöm!
Üdvözlettel: Laczó Dorottya
Kedves Laczó Dorottya,
Az iparűzési adót nap arányosan kell megfizetni a működés napjára vetítve. Az Önkormányzatot mindenképpen értesíteni kell a szünetelés tényéről, hogy ne írják elő az adót a szünetelés időszakára. Ha ez nem történt meg akkor a 2021.01.15-ig bevallást kell benyújtani a csökkentett adóteherről.
Kedves Lestyán Péter!
Köszönöm szépen a válaszát! Az Önkormányzatot értesítettem a szüneteltetlésről még júniusban, így ezzel nincs gond. Az online elérhető adószámla kivonatomat sikerült letöltenem a napokban, ami szerint az Önkormányzat törölte a 2020. szeptemberében esedékes iparűzési adómat, ami rendben is van. Érdekes módon a 2020. márciusban befizetett adómat is törölte, tehát most a kivonat szerint túlfizetésben vagyok. Ez hogyan lehetséges?
Jól értelmezem, hogy a 2020. márciusában befizetett iparűzési adó már az év második felére vonatkozott, így ezért került törlésre az is? Mivel túlfizetésben vagyok, így most nem kell semmilyen összeget befizetnem az újraindítás utáni hónap 15-ig?
Üdvözlettel: Laczó Dorottya
Ha átszeretnék térni tételes IPA fizetésre, azt E-Önkormányzaton keresztül megtehetem? Ha igen, milyen nyomtatvánnyal?
Köszönöm!
Kedves Péter
Igen, változásbejelentőt kell beküldeni 02.15-ig 2021-re vonatkozóan.
Tisztelt Szakértő!
2020.11.01-én indult -36 órát meghaladó munkaviszony mellett- a KATA-s vállalkozásom, melyből az elért jövedelmem 400.000.- Ft volt. Szeretném megérdeklődni, hogy mikor és milyen összegben kell HIPA előleget fizetnem? Az egyszerűsített adóalap számítási módszert választottam. A bevallásban (20HIPA) nekem is 2021.09.15 lesz az első előlegfizetési részlet és 2022.03.15 a második?
Kell-e 2021. március 15-én előleget fizetnem? (Az önkormányzati adóhatósági ügyintéző szerint kell, amit azért nem értek, mert a bevallási határidő 2021.05.31.)
A 21NYHIPA nyomtatvány hogyan fogja befolyásolni az előlegfizetési kötelezettségemet? A 80 % 1%-át vagy az adóalap 1 %-át kell HIPA-ként megfizetni? A 20HIPA nyomtatványon már a módosított összeget kell szerepeltetni?
Köszönöm segítő válaszát!
Kedves Kincses Anita,
Mivel az első adóéve 2020.11.01-2020.12.31, ezért első ízben 2021.05.31-kell erre az időszakra iparűzési adót fizetnie.
Törvényi értelmezés szerint az induló vállalkozásnak is van előleg fizetési kötelezettsége amit becsült adatok alapján kellene megtennie az Önkormányzat felé, de az Önkormányzatok erről nem vesznek tudomást. Javaslom az iparűzési bevallás minél hamarabbi megküldését, mert így a fizetett adó egyben lefedi az előleget is. 2021-es év előleg fizetési időszaka 2021.09.15 és 2022.03.15. A 21NYHIPA az adókulcsot felezi, nem az adóalapot, tehát a bevétel 80% adóalapnál 1% lesz az adó.
Tisztelt Péter,
Olyan kérdésem lenne, hogy 2018.01.01-től KATÁ-s vállalkozó voltam, amit a könyvelőm be is jelentett a NAV-hoz, de utólag derült ki hogy az Önkormányzathoz nem. A bevallásaim rendre sorra Katás-ként történtek, iparűzési adót és építményadót is fizettem, 2019. 09.30-án megszűnt a vállalkozásom. Most viszont kaptam egy mulasztási bírságot tartalmazó levelet az Önkormányzattól, hogy küldjem meg a 2019. évi záró helyi iparűzési bevallást. Jeleztem a könyvelőnek, aki azt mondta nem kell bevallást készítenem, mert KATÁs voltam. Mi az igazság? Az önkormányzat adóosztálya pedig arra hivatkozik, hogy nem KATÁs-ként vagyok nyilvántartva ezért küldték kia levelet. Adjon tanácsot, milyen jogszabályokkal tudok érvelni, vagy mit tudok tenni,
Köszönettel
Kedves Svecz Mónika,
A leírtak alapján a félreértés tárgyi az lehet, hogy az EV-nek az önkormányzathoz való bejelentése nem egyenlő a KATA-sok által választható tételes (fix) adózási mód választásával.
Ha nem történt meg a KATA-s tételes (fix) adó választása, akkor főszabály szerint kell adózni, és bevallást kell benyújtani. (sajnos visszamenőleg ez nem választható).
Tisztelt Péter,
Az előző adóévben nem jelentkeztem be tételes iparűzési adó fizetése alá, ezért egyszerűsített adóalap szerint szeretnék adót fizetni 2020-ra. Ha jól tudom, ennek bevallási határideje május 31. A KATA adóbevallásomat már elkészítettem a számlázóprogramom segítségével, és ezt be is küldtem.
A kérdésem az lenne, hogy pontosan mi a teendő az egyszerűsített adóalap szerinti helyi iparűzési adó befizetésénél? Milyen nyomtatványt kell ehhez kitöltenem, és milyen módon tudom befizetni a kiszámításra kerülő összeget?
Előre is köszönöm a válaszát.
Tisztelt Adorján Imola,
Ebben az esetben a NAV honlapján rendszeresített 20HIPA nyomtatványt kell kitöltenie és beküldenie, ez alapján fogják elő írni Önnek az adót.
Arra figyelni kell hogy emiatt 2021.09.15-én adóelőleget kel majd fizetnie.
Tisztelt Péter,
Kérem segítsen, hogy abban az esetben mi történik, ha év közben kijelentkezem a KATA alól, és a továbbiakban normál SZJA szerinti elszámolást végzek? 2021-re még él a tételes (kedvezményes) iparűzési adó fizetési kötelezettségem? Vagy köteles vagyok valahogyan (hogyan?) jelezni az Önkormányzatnak a változást és ők állapítják meg az új adófizetési kötelezettséget?
Köszönöm válaszát!
Kedves Polyák Zoltán,
Ha kilép a KATA alól, akkor nem lesz jogosult az Önkormányzatnál a KATA szerinti adózásra, ezért záró bevallást kell készítenie a KATA-s időszakra, és jeleznie kell az Önkormányzat felé, hogy már nem tudja alkalmazni a KATA-s adózási módot.
Tisztelt Péter!
Érdeklődni szeretnék, hogy Katás Bt. választhatja-e a tételes 25-25.000 Ft-os adózási módot?
Vagy nekik nem lehet és a bevétel után kell adózni?
Kedves Spéder Anita,
A KATA adózást alkalmazó Betéti társaság is élhet az Iparűzési adóban a tételes adózással (évi 2,5 millió Ft adóalap után teljes évre).
Kedves Péter!
Év közben induló KATA vállalkozás.
Egyszerűsített adóalap választása (bevétel 80%-a)
Ez esetben kell adóelőleget fizetni az indulás évében?
Ha igen, mi alapján? Hisz nem tudható előre a várható árbevétel és nincs előző évi sem.
Vagy ez esetben majd jövőre kell megfizetni a bevallással együtt (akkor már a konkrét bevétel ismeretében)
Ez SEHOL nincs a neten leírva, SEHOL!
Kedves Arnold,
Mivel az adóelőleg az első év bevallása során kerül megállapításra, ezért az első évben nem kell adóelőleg fizetni.
Valamint az egyszerűsített adóalap a bevallás benyújtási határidejéig választható.
Kedves Péter!
2020-ban szüneteltettem a katás egyéni vállalkozásomat, amely eddig tételes adó szerinti iparűzési adót fizettett, amit jelentettem is a Nav és az önkormányzat felé. Újraindításnál viszont nem jelöltem meg az önkormányzat felé a változásbejelentőn hogy a tételes adót választom csak az újraindítás dátumát jelöltem be. Most így akkor mi szerint fogom fizetni az iparűzésiadót?
Kedves Ildikó,
A tv. szerint a szünetelés nem befolyásolja az iparűzési adóban a KATA adózók által választható tételes adózást, lényegében a szünetelés időszakára mentesülhet az arányos tételes adófizetés alól a vállalkozó.
Tehát ugyanúgy az újraindításkor is a szüneteléskori állapotnak kellene lennie. Érdemes egyeztetni az Önkormányzattal ezügyben, hogy ők hogy adminisztrálták ezt.
Kedves Péter!
Katásként másik faluba költöztem. Az új önkörmányzaton is be kell jelentenem az egyszerűsített adóalap-megállapítást?
Köszönettel:
Zsolt
Kedves Zsolt,
Igen meg kell tenni oda is a székhelyváltozást követő 45 napon belül.
Tisztelt Lestyán Péter!
KATA alany egyéni vállalkozó 2021. szeptemberéig Budapesten, 2021. júniustól Dorogon is adóalany (átfedésben vannak). Budapesten a tételes adót választotta. Dorogra elmulasztotta határidőben bejelenteni a tételes adó választását, ezért a Dorogi Önk. álláspontja szerint Budapesten tételes, míg Dorogon ‘normál’ adózó. Az önkormányzatnak azzal érveltem, hogy a KATA alany bp-i döntése a teljes évre, tehát Dorogra is vonatkozik, és iparűzési adóalapját tételes összegben, időarányosan kell meghatároznia. Az észrevételemet egy sima levélben utasították el, tehát fellebbezni sem tudok. Mire hivatkozhatok? Köszönöm szépen!
Kedves Selymes Éva,
Sajnos a törvényből is az olvasható ki, hogy a KATA adózásnál minden Önkormányzatnál nyilatkozni kell külön-külön a tételes adófizetésről.
Ebben az esetben a köztes megoldás az, hogy az éves adóalapot meg kell osztani a két önkormányzat között, úgy hogy a Budapesti tételes adóalapot már nem veszi figyelembe Dorogon. Így az egész adóalap bár nem teljesen szabályosan, de adózásra kerül.
A törvény nem tér ki minden eshetőségre, viszont törekedne kell arra hogy véletlenül sem keletkezzen adóhiány.