A jelen cikk bemutatja érintőlegesen egyes értékesítést ösztönző tevékenységekkel összefüggő általános forgalmi adó (ÁFA) kezelési lehetőségeket és szabályokat. Külön hangsúlyozandó azonban, hogy minden konkrét konstrukció bevezetését megelőzően szükséges annak alapos elemzése, hiszen a részletek függvényében az adott vásárlást ösztönző eljárás eltérő áfa megítélés alá eshet. A promóció fogalma alatt alapvetően eladásösztönzést értünk. A mindennapi üzleti gyakorlatban az értékesítések volumenének növelése rendkívül sokféle módon történhet, gyakorlatilag csupán a kreativitás szabhat határt annak, milyen formában valósul meg az ösztönző tevékenység.
Ingyenes termékátadások
Az ingyenes termékátadások során általában a gyártók és a kereskedők arra törekednek, hogy a vevőkkel megismertessék a terméket, illetve magát a márkát. Ezeket a megoldásokat alkalmazhatják világszinten tevékenykedő óriásvállalatok ugyanúgy, mint kisebb, helyi szinten működő cégek. Bár egyértelmű, hogy az ingyenesen történő termékátadás célja a későbbi értékesítések volumenének növelése, mindez jelenleg nem kezelhető pusztán áfa veszteség nélkül. Ennek következtében az ingyenesen átadott termék esetében a beszerzéskor vagy előállításkor felmerült ÁFA általában nem vonható le, vagy ha mégis levonásra került, akkor az ingyenes átadást ellenérték fejében történő értékesítésként kell kezelni, ami maga után vonja az ÁFA megfizetésének kötelezettségét. Elsődleges szabály tehát, hogy ilyen esetekben az adólevonási jog nem gyakorolható.
ÁFA veszteség nélkül kizárólag a kis értékű ajándék vállalkozási célú ingyenes átadása alkalmazható. (A közcélú adományok átadását itt most nem tárgyalom, mivel azok nem promóciós célokat, hanem közösségi, jótékonysági célokat szolgálnak.) A kis értékű ajándék beszerzésekor a kapcsolódó ÁFA levonható, az átadás pedig nem minősül adóköteles ügyletnek, így ÁFA fizetési kötelezettség nem keletkezik. Akkor sem lesz az ilyen átadás áfa köteles, ha az adott ajándékot akár több ezer példányban osztjuk ki, ugyanakkor lényeges az 5.000 forintos egyedi értékhatár, amely szerint egy személy egy alkalommal egy darab ajándékot kaphat.
Kiterjesztett garancia
Amennyiben a kiterjesztett időtartamú garanciát maga a gyártó vagy a kereskedő nyújtja a vásárló részére mint többletszolgáltatást, úgy annak díja a termék értékébe beépül, amennyiben a garanciáért külön díjat számítanak fel. Ilyenkor elegendő csupán a termék értékesítését számlázni, amelynek adóalapjába beletartozik a kiterjesztett garancia díja is. Ha a garanciának önálló ellenértéke nincsen, mert annak biztosítása csupán az eladó kockázatvállalásának növekedésével jár, abban az esetben szintén elegendő csupán a termék értékesítését számlázni a vevő felé.
Abban az esetben, ha a kiterjesztett garanciát egy biztosító társaság nyújtja a vevőnek, biztosítási szerződés keretében, ellenérték fejében, úgy a szerződés a vevő és a biztosító között jön létre. A biztosítási szerződés nyomán nyújtott szolgáltatás ÁFA mentes. Általánosságban elmondható, hogy ha az eladó közreműködik a biztosítási szolgáltatás megkötésében és ezért jutalékot kap a biztosítótól, akkor ezt a jutalékot szintén adómentesen kell a biztosító felé számláznia.
„Egyet fizet kettőt kap” típusú akciók
Az „egyet fizet kettőt kap” vagy például a „vegyen hármat, és a negyediket ingyen kapja” típusú promóciók esetében jellemzően az eladó vagy a gyártó célja a felesleges készletek csökkentése. Ezeknél az akcióknál kizárólag a vevő által ténylegesen megfizetett ellenérték képez adóalapot. A számlázás során célszerű az ingyen átadott termék egységárát nulla forintban feltüntetni. Lehetőség van azonban egy másik, látványosabb számlázási megoldás alkalmazására is: ilyenkor minden terméket a teljes értéken számláznak, majd az ingyen adott termék árát a számlán árengedményként visszaveszik.
Hasonló módon kell eljárni abban az esetben is, ha az új termékekhez mintaterméket adnak. Azonban ha a minta nem haladja meg az 5.000 forintos egyedi értéket, úgy azt kis értékű ajándékként is lehet kezelni, amely esetben az átadás nem jár ÁFA fizetési kötelezettséggel.
Személyhez kötött kedvezmények
A személyhez kötött kedvezmények klasszikus példái közé sorolhatók az első vásárlóknak járó kedvezmények, a születésnaphoz kapcsolódó árengedmények, a tagsági program keretében adott kedvezmények, vagy éppen az ügyfélajánlási kedvezmények. Ezekben az esetekben is kizárólag a ténylegesen átvett pénzösszeg képez adóalapot. Ilyenkor a számlát ki lehet állítani már eleve a csökkentett egységárral, vagy pedig a kedvezményt külön tételként, levonás formájában is lehet szerepeltetni a bizonylaton.
Kuponok
A kuponok esetében olyan kézzel fogható vagy digitális dokumentumokról beszélhetünk, amelyeket a vevő részére ingyenesen adnak át egy adott kereskedelmi eseményhez kötötten, vagy akár általánosan meghirdetve. Az ilyen kuponok révén biztosított kedvezmények csökkentik az ügylet adóalapját, így a kuponnal csökkentett ár az, amely után a számlát ki kell állítani. Ugyanakkor körültekintően kell eljárni a kupon kifejezés használata során, mert ha a kupont ellenérték fejében adják át, akkor az már egycélú vagy többcélú utalványnak minősül, amelyekre más ÁFA szabályok vonatkoznak.
Egycélú és többcélú utalványok
Az ellenérték fejében átadott utalványok jelentős előnyt kínálnak a vevők számára kényelmi szempontból, ezáltal ösztönözve a vásárlást. Ezeket gyakran továbbajándékozási céllal vásárolják meg. Az egycélú utalvány kibocsátása és továbbértékesítése ÁFA köteles ügyletnek minősül, míg a többcélú utalvány értékesítése nem tartozik az ÁFA hatálya alá.
Pénzvisszatérítési kedvezmények
A pénz visszatérítési kedvezmények rendszerint valamely vásárlási értékhatár eléréséhez kötődnek, vagyis a vevő akkor kap vissza pénzt, ha egy meghatározott időszakon belül bizonyos összeg felett vásárol. Az eladó dönthet úgy, hogy a korábbi értékesítések adóalapját csökkenti, amely esetben a korábbi számlákat helyesbíteni kell. Amennyiben nem csökkenti az adóalapot, úgy nem szükséges a korábbi számlák módosítása sem, és a visszafizetett összeget teljes egészében ráfordításként kell elszámolni.
Ajándék termék adott vásárlási volumen elérésekor
Gyakran találkozunk olyan promóciós megoldásokkal is, amikor a feltételek úgy kerülnek meghatározásra, hogy a vevő egy adott vásárlási volumen elérése esetén valamilyen terméket vagy akár szolgáltatást kap ajándékba. Ebben az esetben a történteket úgy kell megfogalmazni áfa szempontból, hogy a korábban megvásárolt mennyiségre való tekintettel az ajándékba adott termékre a vevő száz százalékos árengedményt kap. Ennek következtében az átadott termék beszerzésekor az ÁFA levonható, és az átadás során a teljes körű árengedmény miatt nem keletkezik áfa fizetési kötelezettség. Ez a konstrukció a számlán is tükröződik, vagyis a terméket a normál áron kell feltüntetni, majd a számlán szerepeltetni kell a száz százalékos árengedményt is.
Kereskedő és gyártó, illetve importőr együttműködése a promóció során
Egy adott termék értékesítési volumene egyaránt érzékenyen érinti a gyártót és a kereskedőt is, hiszen a növekvő értékesítési számok mindkét fél gazdálkodására pozitív hatást gyakorolnak. Ennek megfelelően az ellátási láncban részt vevő szereplők közös érdeke a hatékony promóció kialakítása. A közös érdekből fakadóan előfordul, hogy az értéklánc tagjai közösen dolgoznak ki promóciót, vagy az is lehet, hogy csak az egyik fél tervezi meg a promóciót, a többi pedig anyagi hozzájárulással támogatja azt.
A legegyszerűbb példája az ilyen együttműködésnek, amikor egy importőr marketing kampányt indít az egyik általa forgalmazott termékre a médiában és a közösségi felületeken, azonban a kampány költségeinek egy részét szeretné megtéríttetni a vele szerződéses viszonyban álló hazai kereskedőkkel, viszonteladókkal. Ebben az esetben az importőr reklámszolgáltatást nyújt a kereskedőknek, mivel közvetlenül az általuk forgalmazott terméket reklámozza. Ennek megfelelően a megtéríteni kívánt költségeket reklámszolgáltatásként, áfa felszámításával számlázza ki a kereskedők felé.
Egy másik jellemző példa az együttműködésre, amikor például egy gépjármű-abroncs importőr megállapodik a gépjármű-kereskedőkkel, hogy az általa forgalmazott gumiabroncs márkára „hármat fizet, négyet kap” akciót hirdetnek. A promóció egyaránt szolgálja az importőr gazdálkodását, valamint a kereskedő piaci pozíciójának erősítését is, hiszen a vevők ilyen feltételek mellett előnyben részesítik őket a konkurenciával szemben. Ebben az esetben az importőrnek fedezetet kell biztosítania a kereskedő promócióból fakadó veszteségének részbeni vagy teljes megtérítésére. A kereskedő ezt az összeget marketing szolgáltatásként, áfa-val növelt összegben számlázza ki az importőr felé. Természetesen az ügylet áfa szerinti minősítése más módon is történhetne, azonban a fenti eljárás pontosan tükrözi a valós gazdasági eseményeket.
Találkozhatunk azonban olyan együttműködési konstrukciókkal is, ahol a felek nem fordítanak kellő figyelmet az ÁFA veszteség elkerülésére. Például ha egy szerszámgép-importőr olyan akciót hirdet, amelynek értelmében a viszonteladóknál vásárolt akkumulátoros szerszámgéphez a vásárlást követően ingyenesen biztosít plusz akkumulátort, akkor az importőr, amikor ezt az akkumulátort ingyenesen átadja a végfelhasználónak, áfa fizetési kötelezettséggel szembesül, vagy nem vonhatja le azoknak az akkumulátoroknak az áfa tartalmát, amelyeket ingyenesen ad át.
Látható, hogy rendkívül sokféle módon lehet promóciókat meghirdetni, azonban minden esetben elengedhetetlen a bevezetést megelőzően az események áfa szerinti modellezése, továbbá szükséges a promóció pontos megfogalmazása, illetve az együttműködési szerződések áfa szempontú egyértelműsítése annak érdekében, hogy az ÁFA veszteség elkerülhető legyen.