Magánszemély a hatályos törvények alapján adószám birtokában kétféleképpen végezhet gazdasági tevékenységet, ez az adószámos magánszemély illetve az egyéni vállalkozói státusz. Ezek közül egyedül az egyéni vállalkozásra van definíció, tehát úgy lehet kezelni a kérdést, hogy minden olyan tevékenység, amit nem kötelező egyéni vállalkozóként végezni az végezhető adószámos magánszemélyként is.
Egyéni vállalkozás meghatározása Ev. tv-ben: „Magyarországon természetes személy üzletszerű, rendszeres, nyereség- és vagyonszerzési célú, saját gazdasági kockázatvállalás melletti gazdasági tevékenységet egyéni vállalkozóként végezhet.”
Nyelvtanilag úgy értelmezhető, hogy a 3 feltétel egyszerre történő megvalósulása hozza létre az az állapotot, hogy a tevékenységet csakis egyéni vállalkozóként lehet végezni. Sajnos további magyarázat vagy hivatalos részletszabály nincs további jogszabályban vagy hatósági magyarázatok között, tehát a magánszemélyen áll a döntés (és a felelősség!), hogy ha nem egyéni vállalkozóként kezd el végezni egy tevékenységet.
Egyedül az alábbi tevékenységet vannak úgy nevesítve az Ev tv-ben, hogy nem egyéni vállalkozóként kell végezni az alábbi tevékenységeket a magánszemélyeknek:
- a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti mezőgazdasági őstermelői tevékenység,
- a szolgáltató állatorvosi tevékenység,
- az ügyvédi tevékenység,
- az egyéni szabadalmi ügyvivői tevékenység,
- a közjegyzői tevékenység,
- az önálló bírósági végrehajtói tevékenység.
Tovább vizsgálva a törvényeket, az Személyi Jövedelemadóról szóló tv. (SZJA tv.) van még két nevesített tevékenység, amely tipikusan leadózható tehát végezhető magánszemélyként is egyéni vállalkozás nélkül (de akár egyéni vállalkozóként is leadózható tehát végezhető):
- az ingatlan-bérbeadás
- az egyéb szálláshely-szolgáltatás (fizető vendéglátás/szobakiadás rövidtávra)
Tehát a fenti meghatározásokat figyelembe véve nagyon ritka az az eset, amikor egy gazdasági tevékenységet – ami nincs külön nevesítve a törvényekben – teljesen adókockázat nélkül végezhető adószámos magánszemélyként, mivel a legrosszabb esetben egy vizsgálat során a NAV átminősítheti a tevékenységet vállalkozói tevékenységgé, aminek a legtöbb esetben magasabb az adóköltsége is, így adóhiány és adóbírság kockázata mindenképpen fennállhat.
Adószámos magánszemély önálló tevékenységből származó jövedelmének meghatározása
Adószámos magánszemély gazdasági tevékenysége az SZJA tv. alapján önálló tevékenységből származó jövedelemként az összevont adóalap részeként adózózik, tehát az erre vonatkozó szabályok vonatkoznak rá.
Az önálló tevékenységből származó jövedelem után fizetendő adó mértéke 15 százalék, aminek tevékenységből származó bevételek és tv. által elszámolható költségek különbözete.
A fizetendő személyi jövedelemadót naptári évenként kell megállapítani, de az összevont adóalapba tartozó jövedelem után év közben adóelőleget kell fizetni.
Alapesetben Önálló tevékenységből származó bevételnek számít a tevékenységgel összefüggésben, megszerzett valamennyi bevétel. Önálló tevékenységből származó bevétel például a megbízásért kapott díjazás és. a tevékenységgel összefüggésben kapott költségtérítés összege is, viszont nem bevétel a megbízó alapján a saját gépjármű a tv. által adómentesen kifizethető kiküldetési rendelvény által igazolt hivatali, üzleti utazás ellentételezése.
A bevételekkel szemben 2 féle költség-elszámolási mód használható:
- Tételes költségelszámolás:
Ezen módszer választása esetén valamennyi költséget – a kormányrendeletben vagy törvényben meghatározott mértékű (igazolás nélkül elszámolható) költségek kivételével – számlával, bizonylattal kell igazolni. A tevékenység folytatása érdekében igazoltan felmerült kiadás, és az igazolás nélkül elszámolható költség, költséghányad az Szja tv-ben meghatározott módon és mértékben a bevételből levonható. A tárgyévi bevételből csak a tárgyévi költségek vonhatók le. Ha a magánszemély többféle önálló tevékenységet folytat, a bevételeket és a bevételek megszerzése érdekében felmerült kiadásokat tevékenységenként külön-külön kell figyelembe venni, tehát az egyik tevékenység veszteségével a másik tevékenység nyereségét nem lehet csökkenteni.
Költségként csak az önálló tevékenységgel összefüggésben, a bevétel megszerzése érdekében a naptári évben felmerült (kifizetett), szabályszerűen igazolt kiadást lehet elszámolni. Kivétel ez alól az olyan átalány (vélelmezett) költség, amelyet a Szja tv. a kiadás tényleges felmerülésétől függetlenül elismer. (Ilyen költség például a 15 Ft/km általános személygépkocsi normaköltség.)
Azokat a kiadásokat, amelyek nem kizárólag az önálló tevékenységgel kapcsolatban merültek fel, arányosan lehet elszámolni. Ilyen kiadás például a fűtés és a világítás, ha a magánszemély a lakásában végzi az önálló tevékenységet. A költségelszámolásnál a költségre jellemző felhasználási mértéket kell alapul venni. Közüzemi számlák esetében a házastárs, bejegyzett élettárs nevére szóló számlák alapján is lehet költséget elszámolni.
A kizárólag az önálló tevékenységhez használt 200 ezer forint alatti tárgyi eszközök (gépek, berendezések, felszerelések) beszerzési, előállítási költsége egy összegben elszámolható.
A 200 ezer forintot meghaladó beszerzési értékű eszközök, és a 200 ezer forint alatti egyedi értékű és személyes célra is használt gépek, berendezések stb. beszerzésére, előállítására fordított kiadást nem lehet teljes egészében elszámolni, az SZJA tv. által amortizációs kulcsok használhatóak az adott évi elszámoláshoz.
- 10%-os költséghányad használata:
Tehát a tv. szerint elszámolt bevétel 90%-a lesz a jövedelem. A 10 százalék költséghányad alkalmazása esetén a magánszemély az adóévben megszerzett – nem egyéni vállalkozás keretében folytatott – önálló tevékenységből származó bevételeinek egyikére sem, továbbá az önálló tevékenységével összefüggésben kapott költségtérítésre sem alkalmazhatja a tételes költségelszámolást. Ez azt jelenti, hogy a költségtérítés 90 százaléka is jövedelemnek számít, mivel ebből a bevételből is csak a 10 százalék költséghányadot lehet levonni.
Az adószámos magánszemély önálló tevékenységének módjai és kapcsolódó adókötelezettségei
Az adószámos magánszemély adókötelezettségei a legtöbb esetben azon múlik, hogy a bevételt a tv. által meghatározott kifizetőtől (pl. Magyarországon adószámmal rendelkező egyéni és társas vállalkozások, szervezetek), vagy nem kifizető (pl. magánszemélyektől, Magyarországon adószámmal nem rendelkező külföldi adóalanyoktól) szerzi
- Kifizetőtől származó jövedelemszerzéssel kapcsolatos adókötelezettségek
Ha a magánszemély összevont adóalapba tartozó bevétele kifizetőtől származik, akkor – fő szabály szerint – az adóelőleget a kifizető köteles megállapítani és levonni akkor is, ha a kifizetés számla alapján történik. A kifizető a magánszemély költségnyilatkozata szerint állapítja meg az adóelőleg alapjául szolgáló jövedelmet. Fontos szabály, hogy az adóévben valamennyi önálló tevékenységből származó bevétel (az önálló tevékenységre tekintettel kapott költségtérítést is beleértve) adóelőleg alapjának megállapításánál azonos (vagy a 10 százalék költséghányad szerinti vagy a tételes) költségelszámolást kell alkalmazni.
Ha az adószámos magánszemély foglalkoztatása biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében (megbízási, vállalkozási, felhasználási szerződésen alapuló munkavégzési tevékenység) történik, a foglalkoztató kötelezettsége a biztosítási jogviszony és az ezzel összefüggő járulékalap megállapítása, a társadalombiztosítási járulék levonása, megfizetése és bevallása. Tehát a foglalkoztatói kötelezettségeket teljes körűen teljesíteni kell.
A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztatott magánszemélyek akkor lesznek biztosítottak, ha tárgyhavi járulékalapot képező jövedelmük eléri a minimálbér összegének harminc százalékát, illetve naptári napokra annak harmincad részét.
2023. január 1-jétől a minimálbér összege 232.000 forint, ennek 30 százaléka 69.600 forint, naptári napi 2.320 forint (havi összeg 30-ad része tb. szerint). Minimálbér a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb havi összege.
Tehát az adószámos magánszemély, ha kifizetőnek végez tevékenységet, elsődleges kötelezettsége a nyilatkozattétel a választott költségelszámolásával kapcsolatosan, illetve a tételes költségelszámolás választása esetén a költségeinek nyilvántartása. Az adóelőleget és járulékfizetést létrehozó jogviszony létrejötte esetén a járulékok megállapítását és levonását a kifizető végzi el, az adókat is kifizető fizeti meg, erről év végén igazolást az adószámos magánszemélynek, amelyről az éves bevallásában is szerepeltetnie kell.
- Magánszemélytől vagy külföldi kifizetőtől származó jövedelem után keletkező adókötelezettségek
Az önálló tevékenységet folytató magánszemélynek kell az adóelőleget megállapítani és megfizetni, ha nem kifizetőtől (hanem például magánszemélytől, vagy Magyarországon adószámmal nem rendelkező külföldi vállalkozástól) szerez bevételt. Az adóelőleget negyedévente, a negyedévet követő hónap 12. napjáig kell megfizetni
Az adóelőleg alapot terhelő személyi jövedelemadó mértéke 15 százalék.
Az adóelőleg alapjának kiszámításánál a bevételből a magánszemély döntése szerinti költség, de legfeljebb az Szja tv. szerint elismert igazolható vagy igazolás nélkül elszámolható költség levonásával kell megállapítani a jövedelmet Az adóelőleg megállapítása során a magánszemély figyelembe veheti az őt megillető (más jövedelménél nem érvényesített, illetve a házastársa, bejegyzett élettársa/ élettársa által igénybe nem vett) családi kedvezményt és az első házasok kedvezményét, továbbá jogosultsága esetén a súlyos fogyatékosságra tekintettel járó kedvezményt.
Nem kell az adóelőleget megfizetni, ha a megállapított adóelőleg összege az adóév elejétől összesítve, vagy az adott negyedévben nem haladja meg a 10 ezer forintot. Az adóelőleg fizetésére kötelezett magánszemély az általa megállapított és megfizetett adóelőleget az szja bevallásában (a bevallási tervezet felhasználásával elkészített bevallásában) – negyedéves bontásban – köteles bevallani.
Az önálló tevékenységből származó, az adó (adóelőleg) alap számításnál figyelembe vett jövedelem után a magánszemélynek is szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség áll fenn. Ha az Szja tv. szerinti önálló tevékenységből származó jövedelem nem kifizetőtől származik, az adó fizetésére kötelezett személy a természetes személy. Ha a természetes személy külföldi kifizetőtől a Tbj. szerint járulékalapot nem képező jövedelmet szerez, az adó fizetésére kötelezett személy a természetes személy
Az adó mértéke az adóalap 13 százaléka, az adó alapja megegyezik az SZJA kötelezettség alapjával, tehát a bevételek és a költségek különbözetével.
Az adó fizetésére kötelezett természetes személy az adót (adóelőleget) a személyi jövedelemadó, a személyi jövedelemadó-előleg megfizetésével egyidejűleg állapítja meg és fizeti meg. Az adót az állami adó- és vámhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallásban vagy az állami adó- és vámhatóság által összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített személyi jövedelemadó bevallásban vallja be
Tehát az Személyi jövedelemadó és Szociális hozzájárulási adóelőlegről sem kell bevallást benyújtani évközben, csak nyilvántartást kell vezetni a megállapított és befizetett adóelőlegekről, amit majd az éves SZJA bevallásban kell bevallani, és ha van adókülönbözet, akkor megfizetni (vagy a többletről nyilatkozni).
Járulék fizetés, mint a hiányos szabályozásból eredő probléma
Ha az adószámos magánszemély csak olyan személytől szerez bevételt, amely nem tv. által megjelölt kifizetőtől származik, akkor nem válik biztosítottá, azaz saját maga után a bevételének függvényében nem kell TB járulékot fizetnie saját maga után.
Itt is van az egyik fő eltérés az egyéni vállalkozói státuszban végzett tevékenységgel szemben, mivel ott a főállású egyéni vállalkozó biztosítottá válik, és legalább a minimálbér után meg kell fizetnie a járulékokat saját maga után minden hónapban.
Tehát ha az adószámos magánszemélynek máshol nem biztosított (pl. kifizetőnek végzett tevékenység, munkavégzés, nappali tagozatos hallgató, nyugdíjas, TB jogosultságot adó ellátás), akkor a havi egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett lesz, függetlenül hogy a bevétele után Szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettsége keletkezik.
Adószám kiváltása:
Magánszemély a tevékenység végzéséhez szükséges adószámát a NAV által rendszeresített T101-es nyomtatványon kell megtennie, személyesen valamelyik NAV ügyfélszolgálaton, vagy elektronikusan Ügyfélkapun keresztül.
Ezen az űrlapon kell megadni kötelezően az alábbi adatokat:
- adószámmal (nem egyéni vállalkozóként) végzett tevékenységek
- választott székhely
- a munkavégzés jellege (pl. mellékállásban, nyugdíjas, nappali tagozatos tanulmányok mellett)
- ÁFA nyilatkozat (ÁFA mentesség erősen javasolt az egyszerűsített adminisztráció miatt, tehát évi 12 millió Ft bevételig nem kell ÁFA-t fizetni a bevétel után).
SZJA bevallás (29-es nyomtatvány) kitöltése 05.20-ig:
- SZJA adóalap meghatározása: Önálló tevékenységből származó bevétel, költség és jövedelem (A lap)
- SZJA megfizetett adóelőlegek (C lap)
- Szociális hozzájárulási adóelőlegek és éves adó megállapítása (09 lap)