Az ellenőrzésre vonatkozó szabályokat részletesen az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (Air.) külön fejezetben határozza meg, számos specifikus rendelkezéssel együtt. A részletező szabályok nem magában a törvényben, hanem a 465/2017. (XII. 28.) Kormányrendeletben találhatók. A jelen cikk célja, hogy bemutassa az ellenőrzési típusokra vonatkozó előírásokat. Az adóhatósági ellenőrzés célja annak feltárása, hogy az adótörvényekben és egyéb jogszabályokban előírt kötelezettségek betartásra kerültek-e, illetve a kötelezettségek teljesítésének előmozdítása.
Két fő típusú ellenőrzést különböztetünk meg: – az adóellenőrzést, amely ellenőrzéssel lezárt időszakot hoz létre, valamint – a jogkövetési vizsgálatot, amely bizonyos adókötelezettségek teljesítésére, adatgyűjtésre vagy egyéb okokból indul, de nem teremt lezárt időszakot. Speciális esetként ismételt ellenőrzésről beszélhetünk, ha az adóhatósági vizsgálat már egy ellenőrzéssel lezárt időszakra vonatkozik.
Az adóellenőrzés általános szabályai alapján az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény (Air.) részletesen tárgyalja az egyes ellenőrzési típusok sajátosságait. Az adóellenőrzés az egyik legjelentősebb ellenőrzési forma, melynek célja az adózókat érintő legfontosabb kötelezettségek vizsgálata, különféle tagoltságban és komplexitásban. Az önadózás rendszere azt a sajátosságot hordozza magában, hogy az adóhatóság az adózó adómegállapítási és bevallási kötelezettségeit utólagosan, meghatározott adókra és időszakokra vonatkozóan ellenőrzi, ezt nevezzük adóellenőrzésnek.
Az adóellenőrzés lehet egyes adókra, támogatásokra, vagy egyes időszakokra vonatkozó, illetve kiterjedhet egy meghatározott időszakra vonatkozóan több adó és támogatás együttes vizsgálatára is. Az adóhatóság a költségvetési támogatások, adó-visszatérítések, és adó-visszaigénylések esetében a bevallási időszak ellenőrzéssel lezárása előtt is vizsgálhatja a kiutalásokat.
Az adóellenőrzés körében ellenőrzéssel lezárt időszakot eredményez:
a) az utólagos adóellenőrzés, amely egy lezárt bevallási időszakra vonatkozik,
b) a kiutalás előtti ellenőrzés, amennyiben az adóhatóság az adó vagy költségvetési támogatás alapját és összegét is vizsgálja,
c) az egyszerűsített adóellenőrzés, amely során az adóhatóság az ún. kontrolladatok és a beadott bevallás tartalmának összevetésével állapítja meg az adókötelezettséget.
Fontos megjegyezni, hogy a kiutalás előtti ellenőrzés során az adóhatóság jogkövetési vizsgálatot is lefolytathat, azonban ez nem hoz létre ellenőrzéssel lezárt időszakot. Ha viszont a kiutalás előtti ellenőrzés keretében az adóhatóság az adó vagy támogatás alapjának és összegének meghatározását is vizsgálja, ez az ellenőrzés már ellenőrzéssel lezárt időszakot eredményez.
A jogkövetési vizsgálat az egyik alapvető ellenőrzési típus, amely az adóellenőrzés mellett külön szerepel az adóhatóság által végezhető vizsgálatok között. A jogkövetési vizsgálat célja, hogy az adóhatóság még a bevallási időszak lezárása előtt ellenőrizze, hogy az adózók eleget tettek-e az adókötelezettségeiknek.
E vizsgálat keretében az adóhatóság adatokat gyűjthet a saját nyilvántartásában, valamint az adózó nyilvántartásában és bevallásában szereplő tények és körülmények valóságtartalmának, hitelességének megállapítása érdekében.
A jogkövetési vizsgálat további céljai lehetnek:
- A gazdasági események valódiságának vizsgálata.
- Adatok gyűjtése az ellenőrzési tevékenység támogatásához, például becslési adatbázis létrehozásához és karbantartásához.
- Nyomozó hatósági hatáskörrel felruházott szerv által feltárt bizonyítékok és adatok alapján bűncselekmények felderítése és elkövetési értékének megállapítása.
Jogkövetési vizsgálatra nemcsak külön vizsgálati eljárás keretében, hanem adóellenőrzés során is lehetőség van. Ha a jogkövetési vizsgálat hibákat vagy hiányosságokat tár fel, az adóhatóság ezek megszüntetését határozatban írja elő, amely tartalmazhat mulasztási bírságot is. Azonban más szankció, például adóbírság vagy kamat, nem alkalmazható ebben az eljárásban.
Az adóztatásban a fő kötelezettségek – mint az adóbevallás és befizetés – mellett az adózókra vonatkoznak további adminisztratív kötelezettségek is, mint például a bizonylat kiállítása, megőrzése, könyvvezetés, bejelentkezés, adatszolgáltatás és bankszámlanyitás. Ezeket a kötelezettségeket az adózóknak folyamatosan, határidőben és hiánytalanul kell teljesíteniük, mivel ezek alapot szolgáltatnak az adóhatóság számára a gazdasági folyamatok és az adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzéséhez.
A jogkövetési vizsgálat tehát fontos szerepet játszik az adóhatóság ellenőrzési tevékenységében, és általános megbízólevéllel is lefolytatható. Az adóhatóság számára fontos, hogy az adminisztratív kötelezettségek teljesítése lehetővé tegye a valós gazdasági folyamatok és esetleges mulasztások megállapítását, és ezáltal biztosítsa az adóztatás helyes működését.
A jogkövetési vizsgálat egyik fő célja az adózók adminisztrációs kötelezettségeinek ellenőrzése, amely kulcsfontosságú a fő adókötelezettségek teljesítéséhez. Amennyiben az adóhatóság hiányosságokat talál a részkötelezettségek teljesítése során, határidőt szab az adózónak ezek pótlására, és mulasztási bírságot is kiszabhat. E vizsgálat keretében az adóhatóság a bevallási időszak lezárása előtt adatokat gyűjthet az adózó nyilvántartásában és bevallásában szereplő adatok valóságtartalmának, hitelességének megállapítása érdekében, valamint helyszíni ellenőrzéseket végezhet.
Az adatgyűjtés és helyszíni ellenőrzés célja lehet többek között:
- A becslési adatbázis létrehozása, bővítése, illetve frissítése.
- Próbavásárlással vagy fel nem fedett próbavásárlással a számla- és nyugtakibocsátási kötelezettség ellenőrzése.
- Leltározás az árukészletek, alapanyagok, félkész termékek eredetének vizsgálatához.
- Jegyzőkönyv készítése a vállalkozás tevékenységéről, forgalmi viszonyairól, tárgyi eszközeiről és alkalmazottairól.
- A foglalkoztatás jogszerűségének, különösen a társadalombiztosítási bejelentések teljesítésének vizsgálata.
Ha az adatgyűjtés során feltárt információk ellentmondanak az adózó nyilvántartásaiban szereplő adatoknak, az adóhatóság a bevallási időszak lezárásával adóellenőrzést rendelhet el. Az adóhatóság jogosult az adózó által használt szoftvereket, informatikai rendszereket és az ezek által kezelt adatokat is vizsgálni, különös tekintettel a könyvvezetésre és a bizonylatok feldolgozására.
Amennyiben az adóhatóság ismételten jogsértéseket talál, például nyugtakibocsátási kötelezettség elmulasztását, igazolatlan eredetű áruk forgalmazását vagy be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatását, további ellenőrzésekre is sor kerülhet. Az adóhatóság továbbá a vizsgált gazdasági eseményekkel kapcsolatos iratok valódiságát is ellenőrizheti, beleértve a beszerzések és értékesítések körülményeit, valamint a gazdasági események személyi és tárgyi feltételeit.
A jogkövetési vizsgálat eredményeit és a feltárt adatokat az adóhatóság a szerződéses kapcsolatban álló más adózók ellenőrzésére is felhasználhatja, annak érdekében, hogy a tényállás teljes körűen tisztázásra kerüljön. Ha a vizsgálat során bűncselekmény gyanúja merül fel, az adóhatóság nyomozóhatósági hatáskörrel felruházott szerve számára átadja a releváns adatokat és bizonyítékokat.
A jogkövetési vizsgálat második fordulata az adóhatósági ellenőrzés egy olyan sajátos formája, amely során az adóhatóság a helyszínen gyűjt előzetes információkat a valós gazdasági folyamatokról. Ez az ellenőrzés főként arra irányul, hogy megvizsgálja, az adózó nyilvántartásaiban és bevallásaiban szereplő adatok, tények és körülmények összhangban vannak-e a helyszíni ellenőrzés során tapasztaltakkal. Az ilyen jellegű adatgyűjtés akár a bevallási időszak lezárása előtt, akár azt követően is végezhető, és az adóhatóság általános megbízólevéllel is lefolytathatja.
Az ellenőrzés eredményeit az adóhatóság későbbi adóellenőrzés során bizonyítékként használhatja fel. Példák erre az ellenőrzési formára a próbavásárlás, a leltározás, a megrendelői kör, forgalmi viszonyok, valamint a vállalkozásban résztvevő személyek vizsgálata. Az ellenőrzés célja annak megállapítása, hogy az adózó iratanyaga és a bevallás között van-e ok-okozati összefüggés. Az ellenőrzés végén jegyzőkönyv készül, amely dokumentálja a megállapításokat.
Speciális ellenőrzési formák:
- Próbavásárlás: A próbavásárlás egy speciális ellenőrzési módszer, amelyet az adóhatóság jogkövetési vizsgálat keretében alkalmaz. A próbavásárlás során az ellenőrzési jogosultságot a vásárlás befejezésekor kell igazolni, és az eladónak kötelessége a vételárat visszatéríteni az áru visszavétele mellett. Elektronikus kereskedelmi szolgáltatásoknál, ha a termékhez nem mellékelnek számlát, az adóhatóság jogosult a csomagolást megbontani, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a bizonylat benne van-e. A megrendelt termék kiszállításában közreműködő személy hatósági tanúként vesz részt.
- Fel nem fedett próbavásárlás: Ez esetben az ellenőrzési jogosultságot csak akkor kell igazolni, ha jogsértést állapítanak meg. Amennyiben jogsértés nem történik, az adóhatóság az ellenőrzés megállapításait a jelen lévő alkalmazottal vagy más közreműködő személlyel nem ismerteti, csak a jegyzőkönyvet kézbesítik az adózónak.
Ha a próbavásárlás során jogsértést állapítanak meg, az eladó a vételárat vissza kell, hogy térítse. Ha az eladó nem hajlandó visszavenni a terméket vagy visszafizetni az összeget, a vételár eljárási költségnek minősül, amelyet az eladónak kell viselnie. Ilyen esetekben a terméket az adóhatóság értékesítheti az adóvégrehajtás szabályai szerint, vagy ha az értékesítés meghiúsul, a termék megsemmisíthető.
Jegyzőkönyv készítése: Az ellenőrzés végén készült jegyzőkönyvet az adóhatóság az érintett adózóval, illetve a jelen lévő alkalmazottakkal ismerteti. Ha az ellenőrzés során nem találnak jogsértést, a jegyzőkönyvet át lehet adni a jelen lévő alkalmazottaknak. Ha az adózó vagy képviselője nem vesz részt az ismertetésen, vagy nem veszi át a jegyzőkönyvet, azt postai úton kell kézbesíteni számára.
Ez a fajta jogkövetési vizsgálat különösen hasznos lehet előzetes információgyűjtésre és az adóellenőrzés későbbi szakaszában felhasználható bizonyítékok összegyűjtésére.