A kormány rendeleti úton módosította a személyi jövedelemadóról és a szociális hozzájárulási adóról szóló szabályozást az egyes meghatározott juttatások tekintetében: meghatározott értékhatárig adómentessé váltak az éttermi vendéglátás (étel- és italfogyasztás) formájában biztosított reprezentációs juttatások. Az intézkedés célja az éttermi szektor forgalmának élénkítése. A Magyar Közlöny 12. számában megjelent 10/2026. számú kormányrendelet 2026. február 1-jén lépett hatályba, ugyanakkor rendelkezései a teljes 2026-os adóévre alkalmazhatók.

Elsőként kiemelendő, hogy az éttermi fogyasztás kizárólag akkor minősül adómentesnek, ha azt reprezentációs juttatás keretében nyújtják. Reprezentációnak számít a juttató tevékenységéhez kapcsolódó üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvényen, eseményen biztosított vendéglátás (étel, ital), valamint az adott eseményhez kötődő szolgáltatás (például utazás, szállás, szabadidős program). Nem tekinthető azonban reprezentációnak a juttatás, ha a kapcsolódó dokumentumok és körülmények – ideértve a szervezést, reklámot, meghirdetést, útvonalat, úti célt, tartózkodási helyet és időtartamot, illetve a szakmai vagy hitéleti program és a szabadidős elemek arányát – alapján akár közvetetten is megállapítható a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme (szja-törvény 3. § 26. pont).

A meghatározás alapján reprezentációs eseménynek minősül például egy üzleti tárgyaláshoz kapcsolódó vacsora vagy egy szakmai konferenciát követő éttermi vendéglátás. A vállalati karácsonyi rendezvény keretében igénybe vett éttermi fogyasztás szintén reprezentációnak számít, ezért ezek a juttatások adómentesek. Nem minősül viszont adómentesnek az a csapatépítő program során biztosított éttermi fogyasztás, amely nem hordoz szakmai jelleget; ilyen esetben ugyanis nem beszélhetünk reprezentációs juttatásról.

Nem tekinthető éttermi fogyasztásnak – és így nem esik az adómentesség alá – a büfékben, cukrászdákban, kávézókban, bárokban vagy kocsmákban történő vendéglátás.

Szintén nem adómentes a vállalkozás irodájában megszervezett céges vacsora, mivel azt nem éttermi környezetben nyújtják. Az adómentesség további alapfeltétele ugyanis, hogy a fogyasztás étteremben valósuljon meg. A 10/2026. számú kormányrendelet 2. § (2) bekezdés a) pontja szerint étteremnek a 210/2009. számú kormányrendelet 4. számú mellékletének 1. pontjában meghatározott üzlettípus minősül. Ennek értelmében az étterem lehet egész évben vagy idényjelleggel működő, önkiszolgáló vagy hagyományos rendszerű, de alapkövetelmény, hogy az ételek helyben készüljenek.

A rendelet az adómentesen biztosítható juttatásra további két korlátozást is meghatároz. Egyrészt az ilyen címen elszámolható adómentes éttermi fogyasztás összege legfeljebb az éves összes bevétel 1 százalékáig terjedhet. Másrészt az adómentesen figyelembe vehető összeg felső határa 100 millió forint. Azoknál a vállalkozásoknál, amelyek tevékenységüket év közben kezdik meg vagy szüntetik meg, a keretösszeget a működési napok arányában kell meghatározni.

A juttatóknak az értékhatár számításakor a teljes elszámolt bevételt kell alapul venniük, tehát nemcsak az értékesítés nettó árbevételét, hanem az egyéb és a pénzügyi műveletekből származó bevételeket is. Egyéni vállalkozók esetében az adómentes éttermi reprezentáció a teljes vállalkozói bevétel 1 százalékáig biztosítható.

Azok a vállalkozások, amelyek az adóév során 100 millió forintot meghaladó összeget fordítanak éttermi reprezentációs juttatásokra, a határ feletti rész után adóelőleg fizetésére kötelezettek. A 100 millió forintot meghaladó juttatás adóterhe és számítási módja megegyezik az egyéb reprezentációs juttatások adózásával. Ennek megfelelően a juttatás szokásos piaci értékének 1,18-szorosa után 15 százalék szja-t és 13 százalék szochót kell fizetni. Kivaalany vállalkozás esetén a piaci érték után 10 százalék kiva terheli a juttatást.

Az adókötelezettséget abban a negyedévben kell megállapítani, amelyben az éttermi juttatások összege átlépi a 100 millió forintos küszöböt. A bevallást és a befizetést az értékhatár túllépését követő negyedévet követő hónap 12. napjáig kell teljesíteni. Az év közben induló vállalkozások mentesülnek az adóelőleg-fizetési kötelezettség alól. Akkor sem merül fel ilyen kötelezettség, ha az éttermi juttatások értéke nem haladja meg a 100 millió forintot.

Lényeges előírás, hogy a megfizetett adóelőleg beszámít az összes bevétel alapján számított végleges adóba. Minden vállalkozásnak külön vizsgálnia kell, hogy az adott adóévben az éttermi reprezentációs juttatások összege nem lépte-e túl az összes bevétel 1 százalékát.

A bevétel végleges összegének megállapítására előírt határidőt követően kell ellenőrizni az 1 százalékos korlát túllépését. A számviteli törvény hatálya alá tartozó gazdálkodók esetében ez az időpont az adóévet követő ötödik hónap utolsó napja. A legtöbb társaság esetében a 2026. évi esetleges éttermi reprezentációs adókötelezettséget a 2027. május 31-ét követő negyedév 12. napjáig kell megállapítani, bevallani és megfizetni, ami ténylegesen 2027. július 12-i határidőt jelent. Az szja hatálya alá tartozó egyéni vállalkozóknál ugyanez a szabály érvényesül, náluk a bevételmegállapítás határideje a következő év május 20-a.

Például, ha egy vállalkozás teljes 2026. évi bevétele 80 millió forint, és reprezentációs éttermi juttatásként 1,3 millió forintot számol el, akkor az 1 százalékos korlát 800 ezer forint.

A fennmaradó 500 ezer forint után 2027. július 12-éig kell az adókat megállapítani, bevallani és megfizetni: a 500 000 forint 1,18-szorosa után 15 százalék szja-t és 13 százalék szochót, kivaalany vállalkozásnál pedig a 1,18-szoros érték után 15 százalék szja-t és a juttatás alapértéke után 10 százalék kisvállalati adót.