A családi kedvezmény mértékének növekedése

Az összevont adóalapot csökkentő családi kedvezmény összege jelentős mértékben emelkedik, mely változás két lépésben valósul meg. Az első emelésre 2025. július 1-jén kerül sor, ekkor az összeg 50%-kal növekszik, majd 2026. január 1-jétől további 50%-os emelés történik.

2025 július 1-jétől a családok által igénybe vehető kedvezmény mértéke kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként a következőképpen változik:

  • Egy eltartott esetén 66 670 forintról 100 000 forintra,
  • Két eltartott esetén 133 330 forintról 200 000 forintra,
  • Három vagy több eltartott esetén 220 000 forintról 330 000 forintra nő.

2026 január 1-jétől a kedvezmény havi összege az alábbiak szerint alakul:

  • Egy eltartott esetén 100 000 forintról 133 340 forintra,
  • Két eltartott esetén 200 000 forintról 266 660 forintra,
  • Három vagy több eltartott esetén 330 000 forintról 440 000 forintra növekszik.

Ezzel egyidejűleg a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos kedvezményezett eltartott után igénybe vehető kedvezmény összege szintén két lépcsőben emelkedik. Az első emelés 2025. július 1-jén történik, amikor az összeg 66 670 forintról 100 000 forintra nő kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként. A második lépcsőben, 2026. január 1-jétől a kedvezmény összege 100 000 forintról 133 340 forintra emelkedik (Szja törvény 29/A. § (2) és (2a) bekezdés).

Külföldiek családi kedvezményre való jogosultsága

2025 január 1-jétől szűkül azon külföldi magánszemélyek köre, akik családi kedvezményt érvényesíthetnek. Jelenleg a kedvezményre jogosult minden olyan személy, aki bármely külföldi állam jogszabálya szerint családi pótlékra, rokkantsági járadékra vagy más hasonló ellátásra jogosult, feltéve, hogy az adott időszakra azonos vagy hasonló kedvezmény a másik államban nem illeti meg.

2025-től azonban kizárólag az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagállamai, valamint a Magyarországgal határos nem EGT-államok (Szerbia és Ukrajna) jogszabályai alapján jogosult személyek érvényesíthetik a kedvezményt (Szja törvény 29/B. § (5) bekezdés). A kedvezmény igénybevételének feltétele továbbra is az, hogy az érintett személy azonos vagy hasonló kedvezményt ugyanarra az időszakra ne vegyen igénybe másik államban. Ezen felül a kedvezményt csak akkor lehet érvényesíteni Magyarországon, ha az adóévben megszerzett összes jövedelem legalább 75%-a Magyarországon adózik.

Az első házasok és a 25 év alatti fiatalok kedvezménye

Hasonló szigorítások érintik az első házasok kedvezményét és a 25 év alatti fiatalok kedvezményét is. 2025. január 1-jétől ezeket a kedvezményeket kizárólag az EGT-államok és a Magyarországgal szomszédos nem EGT-államok (Szerbia és Ukrajna) állampolgárai vehetik igénybe (Szja törvény 29/C. § (7) bekezdés, 29/F. § (6) bekezdés).

A jogosultság feltétele itt is az, hogy az érintett személy azonos vagy hasonló kedvezményt másik államban ne vegyen igénybe. Továbbá, a kedvezmény igénybevételéhez az adóévben megszerzett jövedelem legalább 75%-ának Magyarországon kell adóznia.

A béren kívüli juttatások új szabályai – SZÉP Kártya Aktív Magyarok alszámlája

2025 január 1-jétől új szabályozás lép életbe a béren kívüli juttatások terén, amelynek keretében a munkáltatók lehetőséget kapnak arra, hogy a Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP Kártya) Aktív Magyarok alszámlájára külön támogatást utaljanak. Ez az új típusú juttatás az Szja törvény 71. § (1a) bekezdése szerint béren kívüli juttatásnak minősül, és célja az aktív életmód elősegítése. A támogatás mértéke nem függ a SZÉP Kártya hagyományos juttatási elemeitől.

Az Aktív Magyarok alszámlára nyújtható juttatás önálló keretösszeggel rendelkezik, amelyet nem kell beszámítani a rekreációs keretösszegbe. A legfontosabb szabályok a következők:

  • Éves keretösszeg: Az Aktív Magyarok keretösszeg maximális összege 120 000 forint, ha a munkavállaló munkaviszonya az adóév teljes időtartamára kiterjed (Szja törvény 70. § (8a) bekezdés a) pont).
  • Arányosítás részmunkaidő esetén: Ha a munkavállaló munkaviszonya nem az év egészében áll fenn, az éves keretösszeg a munkaviszony fennállásának időtartamával arányosan csökken (Szja törvény 70. § (8a) bekezdés b) pont).
  • Speciális esetek: Ha a munkavállaló munkaviszonya a halála miatt szűnik meg, a keretösszeg nem arányosodik, hanem az éves 120 000 forint teljes összegében rendelkezésre áll (Szja törvény 70. § (8a) bekezdés c) pont).

Amennyiben a munkáltató az Aktív Magyarok keretösszegét meghaladó támogatást nyújt, az a meghaladó rész már egyes meghatározott juttatásnak minősül, és ennek megfelelően adózik (Szja törvény 70. § (7) bekezdés b) pont).

A Széchenyi Pihenő Kártya szabályairól szóló kormányrendelet 2025. január 1-jétől hatályba lépő új rendelkezései (5. § (1a) bekezdés) pontosítják, hogy az alszámla terhére milyen típusú szolgáltatások vehetők igénybe. Az aktív életmód elősegítésére kizárólag az alábbi belföldi szolgáltatások finanszírozhatók, amelyeknek a Széchenyi Pihenő Kártyával történő fizetés során meg kell felelniük:

  1. Személyszállítás kötélpályán, sífelvonóval (TEÁOR’25 49.34., a drótkötélpályás teherszállítás kivételével),
  2. Szabadidős és sporteszköz kölcsönzése (TEÁOR’25 77.21.),
  3. Sport és szabadidős képzés (TEÁOR’25 85.51.),
  4. Sportlétesítmény működtetése (TEÁOR’25 93.11. – sportpályák bérlése, uszodabelépő és -bérlet értékesítése),
  5. Sportegyesületi tevékenység (TEÁOR’25 93.12.),
  6. Testedzési szolgáltatás (TEÁOR’25 93.13.),
  7. Máshová nem sorolt sporttevékenység (TEÁOR’25 93.19.),
  8. Máshová nem sorolt egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység (TEÁOR’25 93.29. – szabadidős és szórakoztató eszközök bérbeadása, airsoft és paintball pályák üzemeltetése, piknikező helyek működtetése).

Fontos megjegyezni, hogy kizárólag a szolgáltató tevékenységi körébe tartozó, jogszerűen nyújtott szolgáltatások támogathatók az alszámláról, és a szolgáltatás közvetítése nem tartozik ebbe a körbe.

Lakhatási támogatás munkavállaló általi igénybe vétele

2025 január 1-jétől béren kívüli juttatásnak minősül a munkáltató által a 35. életévét be nem töltött munkavállalónak lakhatási támogatás címén nyújtott támogatás, amely a következő célokra használható fel:

  • Lakás bérleti díjának megfizetésére, vagy
  • Lakáscélú hitel törlesztésére.

A támogatás mértéke nem haladhatja meg az ún. lakáscélú keretösszeget, amelynek szabályai a következők szerint alakulnak (Szja törvény 71. § (1b) bekezdés):

Lakáscélú keretösszeg meghatározása

  1. Éves keretösszeg:
    • Ha a munkavállaló munkaviszonya az adóév teljes időszakára kiterjed, a lakáscélú keretösszeg évi 1 millió 800 ezer forint, ami havi juttatás esetén 150 ezer forintot jelent.
  2. Részleges foglalkoztatás:
    • Ha a munkaviszony csak az év egy részében áll fenn, a keretösszeget a munkaviszony fennállásának időtartamával arányosan kell kiszámítani (napi arányosítás).
  3. Életkorból adódó arányosítás:
    • Ha a munkavállaló az adóév során tölti be a 35. életévét, a keretösszeget annyiszor egytizenketted részben kell figyelembe venni, ahány hónapban még 35 év alatti. Az utolsó hónap az, amelyben betölti a 35. életévét (havi arányosítás).
  4. Haláleset miatti munkaviszony megszűnése:
    • Amennyiben a munkavállaló az év közben elhalálozik, a keretösszeg évi 1 millió 800 ezer forint, függetlenül a munkaviszony időtartamától.

A támogatás igénylésekor a munkavállalónak be kell mutatnia A lakásbérleti szerződést vagy a lakáscélú hitelszerződést.

  • Túllépés és bírság: Ha a tárgyévben igénybe vett lakhatási támogatás meghaladja a bérleti díj vagy hiteltörlesztés igazoltan megfizetett összegét, a túllépett összeg 50%-át a munkavállalónak az adóbevallásában különbözeti bírságként kell feltüntetnie, és annak összegét személyi jövedelemadóként meg kell fizetnie (Szja törvény 70. § (8c) bekezdés).
  • Adatszolgáltatás a munkáltató részéről: A munkáltatónak az adóévet követő év január 31-éig adatot kell szolgáltatnia az állami adó- és vámhatóság részére a támogatással érintett ingatlan azonosító adatairól és a támogatás céljáról (Szja törvény 70. § (8d) bekezdés).

Adózási szabályok túllépés esetén Ha a lakhatási támogatás éves összege meghaladja a lakáscélú keretösszeget (az évi 1 millió 800 ezer forintot), a túllépett rész egyes meghatározott juttatásként adóköteles (Szja törvény 70. § (7) bekezdés c) pont).

SZÉP Kártya egyenlegének felhasználása lakásfelújításra

2025-ben átmeneti jelleggel bővül a Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP Kártya) felhasználási köre, amely lehetővé teszi, hogy a kártyán lévő összegek egy részét lakásfelújítási célokra fordítsák. Az új szabályozás értelmében:

  • Felhasználható összeg: A 2025. január 1-jén a SZÉP Kártyán nyilvántartott támogatás, valamint a 2025. év során a számlára érkező támogatások összegének 50%-a használható fel lakásfelújítási kiadásokra (Szja törvény 71. § (1) bekezdés).

Lakásfelújítási célú felhasználás részletei

A lakásfelújítási kiadások körét a 76/2018. (IV. 20.) Korm. rendelet 2025. január 1-jén hatályba lépő módosítása határozza meg. Az alábbi kiadási típusok tartoznak ide:

  1. Vasáru-, építőanyag-, festék-, üveg-kiskereskedelem
    • TEÁOR’25 47.52. (kivéve szaunák, úszó- és masszázsmedencék kiskereskedelme).
  2. Bútor, világítási eszköz és háztartási cikk kiskereskedelem
    • TEÁOR’25 47.55. (csak bútorok és világítástechnikai eszközök).
  3. Iparcikk jellegű vegyes kiskereskedelem
    • TEÁOR’25 47.12. (kivéve ruházati cikkek, kozmetikumok, ékszerek, játékok, sportcikkek).

Korlátozások és kizárások

Az új szabályozás szigorúan meghatározza, hogy a SZÉP Kártya lakásfelújítási célú felhasználása során milyen termékek vásárolhatók meg, illetve milyen termékekre és szolgáltatásokra nem használható fel az összeg:

  • Támogatott termékek: Az egyes szakágazatokban (47.52, 47.55, 47.12) forgalmazott, lakásfelújítás során felhasználható termékek, mint például építőanyagok, festékek, bútorok vagy világítástechnikai eszközök.
  • Nem vásárolhatók meg:
    • Szaunák, úszó- és masszázsmedencék.
    • Ruházati cikkek, kozmetikumok, ékszerek, játékok és sportcikkek.
    • Szolgáltatások sem finanszírozhatók a SZÉP Kártya keretéből, függetlenül attól, hogy azok lakásfelújításhoz kapcsolódnak-e.

Adómentes lakáscélú felhasználás az önkéntes nyugdíjpénztárból

2025-ben az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló törvény (Öpt.) átmeneti szabályozása lehetőséget biztosít arra, hogy az önkéntes nyugdíjpénztár tagjai az egyéni számlájukon felhalmozott összeget lakáscélú kiadásokra fordítsák, amelyekhez kapcsolódóan az új Szja törvényben bevezetett adómentesség is alkalmazható (Szja törvény 1. sz. melléklet 6. pont 6.9. alpont).

Lakáscélú felhasználás részletei

1. Felhasználási célok

A pénztártagi egyenlegből az alábbi lakáscélokra kérhető támogatás:

  • Jelzáloghitel törlesztése vagy előtörlesztése:
    • Magánszemélyek jelzáloghitelének támogatása a pénzügyi intézmény által igazolt törlesztési kötelezettség alapján.
  • Lakáscélú hitel/kölcsön önrészének finanszírozása:
    • Az ingatlanvásárláshoz kapcsolódó önrész fedezése.
  • Lakás korszerűsítése, felújítása, bővítése:
    • Magyarország területén fekvő, lakóingatlan célú építmények (lakás, ház, tanya) korszerűsítési, felújítási munkáinak támogatása.
  • Lakás vagy építési telek vásárlása:
    • Ingatlan vagy építési telek megvásárlása, amely a pénztártag, házastársa vagy gyermeke tulajdonába kerül.

2. Jogosultsági feltételek

  • A támogatásra jogosult:
    • Pénztártag,
    • Pénztártag házastársa, vagy
    • Pénztártag gyermeke, amennyiben az ingatlan teljes vagy részleges tulajdonjogát igazolják az ingatlan-nyilvántartás alapján.
  • A támogatás feltétele, hogy a 2024. szeptember 30-án fennálló pénztártagi egyenleget ne haladja meg az igényelt összeg.

3. Igénylés és elszámolás menete

  • Igénylési korlát: A pénztártag egy naptári évben (2025-ben) legfeljebb három alkalommal kérhet támogatást.
  • Határidők:
    • Az igényelt támogatást a nyugdíjpénztár legfeljebb 60 napon belül utalja ki a benyújtott számlák alapján.
  • Számlák kibocsátási időpontja:
    • Csak 2024. október 1. után kiállított számlák fogadhatók el.
    • A számlákat legkorábban 2025. január 1-jétől lehet benyújtani.
  • Elszámolás sorrendje:
    • A pénztár először a tőkerészt, majd a hozamrészt használja fel a támogatás kifizetésére.

4. Támogatható kiadások igazolása

A támogatás felhasználásához az alábbi dokumentumok szükségesek:

  1. Hitel törlesztése/előtörlesztése esetén:
    • A pénzügyi intézmény által kiállított igazolás a törlesztési kötelezettségről.
  2. Lakásfelújítás/korszerűsítés esetén:
    • Az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti termékértékesítésről vagy szolgáltatásról szóló számlák.
    • A vállalkozói szerződések alapján kiállított számlák.
  3. Ingatlan vásárlása esetén:
    • Az adásvételi szerződés, amely igazolja, hogy az ingatlan a pénztártag vagy hozzátartozója tulajdonába kerül.

Ellenőrzés és adatszolgáltatás

  • A Magyar Államkincstár jogosult ellenőrizni, hogy a támogatás során benyújtott számlák és dokumentumok más jogszabályok alapján támogatásként nem kerülnek kétszeresen felhasználásra.
  • Az önkéntes nyugdíjpénztár köteles a kért adatszolgáltatást teljesíteni a Magyar Államkincstár részére.

A fizetővendéglátó tevékenységet folytatók tételes átalányadójának változásai

2025-től jelentős változások lépnek életbe a fizetővendéglátó tevékenységet folytatók tételes átalányadózásával kapcsolatban. A módosítások érintik a tevékenységre vonatkozó szabályozást, az adómértéket, valamint az adó alapját képező fogalmak meghatározását.

A magánszálláshely fogalmának bővítése

2024 június 26-tól a kereskedelemről szóló törvény módosítása alapján magánszálláshelynek minősülnek:

  • Lakások,
  • Üdülők,
  • Emberi tartózkodásra alkalmas gazdasági épületek.

2025 január 1-jétől a tételes átalányadózás már ezen bővített körre is alkalmazható, így az emberi tartózkodásra alkalmas gazdasági épületben folytatott fizetővendéglátó tevékenység esetén is választható.

Tételes átalányadózás választásának feltételei

Tételes átalányadózásra az jogosult, aki:

  • Tevékenységét legfeljebb három magánszálláshelynek minősülő ingatlanban folytatja, amelyek:
    • A tulajdonában vannak, vagy
    • Haszonélvezeti joggal rendelkezik felettük. (Szja törvény 57/A. § (2) bekezdés)

Tételes átalányadó mértékének változása – Települések alapján differenciált adómérték

  • 150 000 forint lakószobánként: Azokon a településeken, ahol a vendégéjszakák száma az adott évet megelőző második évben meghaladta a 2 milliót.
    • 2025-ben ez a szabály egyelőre kizárólag Budapestre vonatkozik (a 2023. évi vendégéjszaka-adatok alapján).
  • 38 400 forint lakószobánként: Az összes többi településen a tételes átalányadó összege nem változik.

Közzététel kötelezettség

Az állami adó- és vámhatóság (NAV) minden év január 31-ig közzéteszi azon települések listáját, ahol a vendégéjszakák száma meghaladta a 2 milliót. Az első közzétételi határidő 2025. január 15. (Szja törvény 57/A. § (4c) bekezdés, 108. § (3) bekezdés).

Lakószoba fogalmának meghatározása

A törvény új rendelkezésként rögzíti, hogy tételes átalányadózás szempontjából lakószobának minősül:

  • Méretétől függetlenül: Bármely olyan helyiség, amely megfelel a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó szabályok szerinti lakóhelyiség definíciónak.
  • Legalább egy fekhely elhelyezhető benne (ágy vagy más alvásra alkalmas bútor).
  • Az adót ingatlanonként legalább egy lakószoba után meg kell fizetni, függetlenül attól, hogy a helyiség fizikailag lakószobának tekinthető-e (Szja törvény 57/A. § (4b) bekezdés).

Az adókötelezettség teljesítésére vonatkozó szabályok

  • Az adó megfizetésére és az adókötelezettség teljesítésére vonatkozó eljárási szabályok nem változnak.
  • Az adómérték megállapítása továbbra is szobánként történik, és a tételes átalányadó választása esetén az érintettek a fizetendő adót függetlenül attól kötelesek megfizetni, hogy az ingatlan egész évben működött-e magánszálláshelyként.