Az egyéni vállalkozások átalányadózánál több összeghatár is a minimálbérhez van kötve, amelynak 2025.01.01 napjára eső összege 290.800 Ft.
A bevételi értékhatárokra vonatkozó szabályok nem változtak, tehát az SZJA törvény alapján ilyen módon alkalmazható az egyéni vállalkozás átalányadózása:
- Alapesetben az átalányadó alkalmazhatóságának felső határa az éves minimálbér tízszerese.
- Kiskereskedelmi tevékenység esetén az átalányadó az éves minimálbér ötvenszereséig alkalmazható.
Az átalányadó szabályai alapján az egyéni vállalkozó addig élhet ezzel az adózási móddal, amíg az adóév során:
- Általános esetben a vállalkozói bevétele nem haladja meg az éves minimálbér tízszeresét.
2025-ben az éves minimálbér várhatóan 290.800 forint, így a felső értékhatár 290.800×12×10= - Kiskereskedelmi tevékenység esetén (90% költséghányad) a vállalkozói bevétel felső határa az éves minimálbér ötvenszerese. 2025-ben ez az érték:
Adómentes jövedelem és bevételi értékhatárok
Az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozók számára a tevékenységükből származó jövedelem adómentessége az éves minimálbér feléig terjed. Ez 2025-ben:
290.800×12÷2=1.744.800 Ft
Fontos hangsúlyozni, hogy az adómentes összeget nem a bevételből, hanem a jövedelemből kell levonni, amelyet a bevételből a költséghányad levonásával kapunk meg. Továbbá az adómentesség teljes összege érvényes az év közben átalányadózást kezdő vállalkozók esetében is, arányosítás nélkül.
Az adómentes bevétel 2025-ben költséghányadok szerint:
- 40%-os költséghányad esetén:
A jövedelem az összes bevétel 60%-a, ezért az adómentes bevétel:1.744.8000.60=2.908.000 Ft
- 80%-os költséghányad esetén:
A jövedelem az összes bevétel 20%-a, így az adómentes bevétel:1.744.8000.20=8.724.000 Ft
- 90%-os költséghányad esetén:
A jövedelem az összes bevétel 10%-a, ezért az adómentes bevétel:1.744.8000.10=17.448.000 Ft
Ezek az összegek megmutatják, hogy a költséghányad nagysága jelentősen befolyásolja az adómentes bevétel mértékét, mivel a magasabb költséghányad alacsonyabb jövedelmet eredményez azonos bevétel mellett.
Az átalányadózás szabályai szerint fizetendő minimum adók és járulékok 2025-ben:
Fontos kiemelni, hogy a biztosított főfoglalkozású egyéni vállalkozó az átalányadózás választása esetén is köteles legalább a mindenkori minimálbér vagy garantált bérminimum szerinti járulékokat megfizetni. Az a vállalkozó, aki olyan tevékenységeket végez, amelyek középfokú képesítést vagy végzettséget követelnek meg, a garantált bérminimum szerinti adó- és járulékalapot köteles figyelembe venni.
1. Társadalombiztosítási járulék (18,5%):
- Minimálbér esetén:
290.800 Ft×18,5%=53.798 Ft - Garantált bérminimum esetén:
348.800 Ft×18,5%=64.528 Ft
2. Szociális hozzájárulási adó (13% az adóalap 112,5%-a):
- Minimálbér esetén:
290.800 Ft×112,5%×13%=42.350 Ft - Garantált bérminimum esetén:
348.800 Ft×112,5%×13%=51.012 Ft
Összefoglalva
A minimálbér alapú járulék- és adófizetési kötelezettség 2025-ben havi szinten 96.148 Ft, míg a garantált bérminimum alapján fizetendő összegek 115.540 Ft-ra rúgnak. Ezek az összegek az átalányadózást választó főfoglalkozású egyéni vállalkozók minimum járulékkötelezettségei.
Kedvezményes költséghányad alkalmazhatóságának a megállapítása:
Az 1995. évi CXVII. törvény, amely a személyi jövedelemadóról rendelkezik, 2025. január 1-jétől hatályos 53. § (2) bekezdése új szabályozást vezet be a 80 százalékos költséghányaddal csökkenthető bevételek azonosítására. Ennek értelmében az érintett tevékenységek már nem TESZOR-számok alapján kerülnek meghatározásra, hanem az ÖVTJ-kódok (önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke) alapján kerülnek felsorolásra.
A kódok besorolása az ÖVTJ’24 2024. október 31-én hatályos rendje szerint történik, amelynek részletei a Központi Statisztikai Hivatal honlapján érhetők el. Például egy olyan átalányadózó egyéni vállalkozó, aki az adóévben kizárólag fodrászat és szépségápolás (ÖVTJ’24 9602), számítógép és kommunikációs eszköz javítása (ÖVTJ’24 951), vagy taxis személyszállítás (ÖVTJ’24 4932) tevékenységből származó bevételt realizál, a jövedelmét a vállalkozói bevételének 80 százalékos költséghányaddal való csökkentésével számíthatja ki.
Kedvezőbb költséghányadot alkalmazhatnak azok az egyéni vállalkozók, akik a Magyar Posta postapartneri programjában vesznek részt, és a meglévő vállalkozói tevékenységük mellett postai feladatokat is ellátnak.
Azok az átalányadózó egyéni vállalkozók, akik kizárólag kiskereskedelmi tevékenységből származó bevétellel rendelkeznek – kivéve a vendéglátó tevékenységet (ÖVTJ’24 56) –, vagy e tevékenység mellett legfeljebb az egyetemes postai szolgáltató megbízásából végzett postai közreműködői és egyéb tevékenységekből származik bevételük, a jövedelmük kiszámításánál 90 százalékos költséghányadot érvényesíthetnek [szja-törvény 2025. január 1-jétől hatályos 53. § (1) bekezdés c) pontja].
Ezek az átalányadózó egyéni vállalkozók az átalányadózás szabályait az éves minimálbér ötvenszeresét meg nem haladó bevételig alkalmazhatják, amely 2025-ben 174 480 000 forintos bevételi értékhatárt jelent [szja-törvény 2025. január 1-jétől hatályos 52. § (1) bekezdés b) pontja].
Azok az átalányadózó egyéni vállalkozók, akik kizárólag az egyetemes postai szolgáltató megbízása alapján postai közreműködői tevékenységet (ÖVTJ’24 532003) és egyéb tevékenységeket (ÖVTJ’24 821101, 829902, 661901, 662201, 920003) végeznek, vagy e tevékenységek mellett olyan bevételt szereznek, amely a 80 vagy 90 százalékos költséghányad alá tartozik, a jövedelmüket 80 százalékos költséghányad figyelembevételével számolhatják ki [szja-törvény 2025. január 1-jétől hatályos 53. § (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdés m) pontja].
A postapartneri programban részt vevő átalányadózó egyéni vállalkozók a módosított szabályokat már a 2024-es adóévre is alkalmazhatják (szja-törvény 109. §).
80%-os költséghányad alkalmazhatóságára feljogosító ÖVTJ tevékenységek
a) mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, (ÖVTJ’24 01, 02) bányászati (ÖVTJ’24 05-től 09-ig) tevékenység, építőipari kivitelezés (ÖVTJ’24 41-től 42-ig);
b) mezőgazdasági, betakarítást követő szolgáltatás (ÖVTJ’24 016), vadgazdálkodáshoz kapcsolódó szolgáltatás (ÖVTJ’24 017001), erdészeti szolgáltatás (ÖVTJ’24 0240) és zöldterület-kezelés (ÖVTJ’24 8130);
c) halászati tevékenység (ÖVTJ’24 031), halgazdálkodási tevékenység (ÖVTJ’24 032);
d) feldolgozóipari termék-előállítás és szolgáltatás (ÖVTJ’24 10-től 32-ig) a bérmunkában végzett szolgáltatások és az egyéb sokszorosítás (ÖVTJ’24 1820) kivételével;
e) speciális szaképítés (ideértve az épületgépészeti berendezések javítását is) (ÖVTJ’24 43);
f) ipari gép, berendezés, eszköz javítása (ÖVTJ’24 331), gépjárműjavítás (ÖVTJ’24 4520), személyi, háztartási cikk javítása (ÖVTJ’24 952);
g) a taxis személyszállítás (ÖVTJ’24 4932), egyéb máshová nem sorolt szárazföldi személyszállítás (ÖVTJ’24 493901), sofőrszolgálat (ÖVTJ’24 493909), közúti áruszállítás (ÖVTJ’24 4941);
h) számítógép, kommunikációs eszköz javítása (ÖVTJ’24 951);
i) fényképészet (ÖVTJ’24 7420);
j) textil, szőrme mosása, tisztítása (ÖVTJ’24 9601), fodrászat, szépségápolás (ÖVTJ’24 9602), hobbiállat-gondozás (ÖVTJ’24 960909-től 960911-ig);
k) a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján folytatott vendéglátó tevékenység (ÖVTJ’24 56);
l) járművezető-oktatás (ÖVTJ’24 855301);
m) az egyetemes postai szolgáltató megbízása alapján elvégzett postai közreműködői (ÖVTJ’24 532003) és egyéb tevékenység (ÖVTJ’24 821101, 829902, 661901, 662201 és 920003).
90%-os költséghányad alkalmazása
Az adóév egészében kizárólag a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján kiskereskedelmi tevékenységből – ide nem értve a szerinti vendéglátó tevékenységet –, vagy a kiskereskedelmi tevékenység mellett legfeljebb az egyetemes postai szolgáltató megbízása alapján elvégzett postai közreműködői és egyéb tevékenységből bevételt szerző egyéni vállalkozó.