Családi adókedvezmény alapjának növekedése két lépcsőben

Az Országgyűlés már az őszi időszakban elfogadta a személyi jövedelemadóról szóló törvény azon módosítását, amely alapján két lépcsőben kerül sor a családi kedvezmény összegének megduplázására. A kedvezmény továbbra is az összevont adóalapba tartozó bevételek csökkentésével, adóalap-kedvezményként vehető igénybe, az érvényesítés további feltételei változatlanok maradnak.

2025. július 1-jétől az összevont adóalap

  • egy eltartott esetében 100 000 forinttal,
  • két eltartott esetében 200 000 forinttal,
  • három, illetve minden további eltartott esetében 330 000 forinttal
    csökkenthető.

Adóban kifejezve ez azt jelenti, hogy

  • egy eltartott után 15 000 forint,
  • két eltartott esetén gyermekenként 30 000 forint,
  • három vagy több eltartott esetén gyermekenként 49 500 forint
    kedvezmény érvényesíthető.

A második lépcső 2026. január 1-jétől lép hatályba. Ekkortól az összevont adóalap

  • egy eltartott esetében 133 340 forinttal,
  • két eltartott esetében 266 660 forinttal,
  • három és minden további eltartott esetében 440 000 forinttal
    lesz csökkenthető.

Ez adóban azt jelenti, hogy

  • egy eltartott után 20 000 forint,
  • két eltartott esetében gyermekenként 40 000 forint,
  • három vagy több eltartott esetén gyermekenként 66 000 forint
    kedvezmény vehető igénybe.

A csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj kedvezményéről szóló 2025. évi XVI. törvény

2025. július 1-jétől kezdődően adómentessé válik a csecsemőgondozási díj (CSED), a gyermekgondozási díj (GYED), továbbá az örökbefogadói díj. A kedvezmény adóalap-csökkentő tételként jelenik meg, melynek mértéke a CSED, a GYED, illetve az örökbefogadói díj teljes összege. Abban az esetben, ha a magánszemély egyszerre több ilyen ellátásban is részesül, akkor a kedvezmény mindegyik ellátás után igénybe vehető.

A csecsemőgondozási díjat, a gyermekgondozási díjat, illetve az örökbefogadói díjat folyósító hatóság a kedvezmény figyelembevételével fizeti ki az ellátást a magánszemély részére. A magánszemély a gyermekgondozási díjat folyósító szerv felé a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint nyilatkozhat arról, hogy adóalap hiányában a családi kedvezményt családi járulékkedvezmény formájában kívánja érvényesíteni.

Ez a kedvezmény a 2025. június 30-át követően folyósított csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj és örökbefogadói díj esetében alkalmazható, vagyis már a 2025. június hónapra járó, de júliusban kifizetett ellátásokra is érvényesíthető. Ennek megfelelően függetlenül attól, hogy az ellátás mely időszakot érint, amennyiben annak kifizetése 2025. június 30-át követően történik, a folyósító szerv köteles a kedvezményt alkalmazni. Így például egy 2025. szeptember 5-én kifizetett, de 2025. május 10-étől kezdődő időszakra járó CSED-re a kedvezményt érvényesíteni kell.

A kedvezmény alapján a gyermeket szülő anyák a 24 hétig járó csecsemőgondozási díjat bruttó összegben kapják meg, mivel azt társadalombiztosítási vagy nyugdíjjárulék nem terheli. A gyermek kétéves koráig igénybe vehető gyermekgondozási díj esetében ugyan továbbra is 10 százalékos nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség áll fenn, de ebből családi járulékkedvezmény érvényesíthető.

Az örökbefogadói díj a csecsemőgondozási díjhoz és a gyermekgondozási díjhoz hasonlóan biztosítási jogviszonyhoz kötött ellátás, melyet 2020. január 1-jétől vezettek be. Erre a díjra a kétévesnél (ikergyermekek esetén háromévesnél) idősebb gyermeket örökbefogadó biztosított szülők jogosultak, amennyiben rendelkeznek a szükséges előzetes biztosítási idővel. Mivel e juttatás esetében járulékkötelezettség nem merül fel, ezért ezt az ellátást is teljes bruttó összegben kapják kézhez az érintettek.

A három gyermeket nevelő anyák kedvezményéről szóló 2025. évi XV. törvény

A törvény rendelkezései szerint 2025. október 1-jétől azok az anyák, akik három gyermeket nevelnek vagy már felneveltek, életük végéig mentesülnek munkajövedelmeik utáni adófizetési kötelezettség alól, a négy vagy több gyermeket nevelő anyák számára már 2020. január 1-jétől biztosított élethosszig tartó adómentességgel megegyező feltételek mellett.

Ez a kedvezmény adóalap-csökkentő tételként érvényesíthető az Szja törvény szerint meghatározott összevont adóalapból. A levonható, jellemzően munkából származó jövedelmek körét a törvény tételesen határozza meg. Ilyenek a jogosultsági időszakban megszerzett, összevont adóalapba tartozó,

  • az Szja törvény értelmében bérnek minősülő jövedelmek,

  • a bérnek nem minősülő, nem önálló tevékenységből származó jövedelmek (kivéve a munkaviszony megszűnése miatt járó, a törvényi mértéket meghaladó végkielégítést),

     

  • valamint az önálló tevékenységből származó jövedelmek közül a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozók vállalkozói kivétje, az átalányban megállapított jövedelem, a mezőgazdasági őstermelők e tevékenységből származó jövedelme, továbbá az európai parlamenti és helyi önkormányzati képviselők, a választott könyvvizsgálók, valamint a nem egyéni vállalkozóként végzett, díjazás ellenében folytatott egyéb munkavégzésből származó jövedelmek.

A kedvezmény szempontjából a nem munkából származó, egyéb jövedelmek – például az ingatlan-bérbeadásból vagy a tőkejövedelmekből származó bevételek – nem vehetők figyelembe. A jogosultság annak a hónapnak az első napján nyílik meg, amely hónap bármely napján a magánszemély három gyermeket nevelő anyának minősül, és annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amelynek egészében a magánszemély már nem minősül három gyermeket nevelő anyának.

Az átmeneti rendelkezések rögzítik, hogy a kedvezmény első alkalommal a 2025. szeptember 30-át követően megszerzett jövedelmek adókötelezettségére alkalmazható. Munkaviszonyból származó jövedelem esetén a kedvezmény a 2025. szeptember 30-át követően elszámolt jövedelmek esetében vehető igénybe, így a 2025. október 1-je előtt bérszámfejtett munkabérekre nem érvényesíthető. Ugyanakkor a 2025. október 1-jén vagy azt követően számfejtett jövedelmek – például a 2025. októberi hóközi kifizetések – esetében már alkalmazható a kedvezmény, függetlenül attól, hogy azok milyen időszakra vonatkoznak. Így például a 2024. október 1. és 2025. szeptember 30. közötti üzleti évre 2025. október 15-én kifizetett éves jutalom után is igénybe vehető a három gyermeket nevelő anyák kedvezménye, ha annak számfejtése októberben történik.

A három gyermeket nevelő anyákat megillető, adóalap hiányában nem érvényesíthető családi kedvezmény családi járulékkedvezményként érvényesíthető. Azokat a kérdéseket, amelyeket a három gyermeket nevelő anyák kedvezményéről szóló 2025. évi XV. törvény nem szabályoz, a személyi jövedelemadóról szóló törvény és az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény rendelkezései rendezik.

A két gyermeket nevelő anyák kedvezményéről szóló 2025. évi XIV. törvény

2026. január 1-jétől kezdődően a legalább két gyermeket nevelő anyák is jogosulttá válnak az élethosszig tartó adómentességre a korábban részletezett munkajövedelmek tekintetében. A kedvezmény igénybevételének egyéb, a gyermekszámon kívüli feltételei megegyeznek a négy vagy több, illetve a három gyermeket nevelő anyák számára előírt feltételekkel.

Ez a kedvezmény négy lépcsőben kerül bevezetésre.

  • 2026-tól azok az anyák vehetik igénybe, akik a 40. életévüket még nem töltötték be,
  • 2027-től a kedvezmény a 50. életévüket be nem töltött anyákra is kiterjed
  • 2028-tól a jogosultsági korhatár a 60. életévüket el nem érő anyákra bővül
  • 2029-től minden két gyermeket nevelő vagy gyermekeit már felnevelt anya korhatár nélkül, élete végéig élhet a kétgyermekes anyáknak járó kedvezménnyel.

Az átmeneti rendelkezések értelmében a kedvezményt 2026. január 1-jétől azok az anyák érvényesíthetik, akik ezen a napon még nem töltötték be 40. életévüket, a kedvezmény pedig a 2025. december 31-ét követően megszerzett jövedelmek adókötelezettségére alkalmazható. Munkaviszonyból származó jövedelem esetén a kedvezményre vonatkozó szabályok a 2025. december 31-ét követően elszámolt jövedelmek esetében érvényesíthetők.

Az adóalap hiányában nem érvényesíthető családi kedvezmény ebben az esetben is családi járulékkedvezményként vehető figyelembe.

A 30 év alatti anyák kedvezményéről szóló 2025. évi XIII. törvény

2026. január 1-jétől módosulnak a harmincadik életévük betöltése előtt gyermeket vállaló anyák adómentességének feltételei. A személyi jövedelemadóról szóló törvény korábbi előírásai szerint 2023. január 1-jétől érvényesíthető ez a kedvezmény, amely a tárgyévet megelőző év július hónapjára közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset és a jogosultsági hónapok szorzatának összegéig biztosított adómentességet a munkából származó jövedelmek esetében (2025-ben ez havi 656 785 forintot, éves szinten 7 881 420 forintot jelentett az arra jogosult anyák számára). Ez a kedvezmény kizárólag a 2022. december 31-ét követően született gyermekek, illetve a családi kedvezményre jogosító magzatok után volt igénybe vehető.

A 30 év alatti anyák kedvezményéről szóló 2025. évi XIII. törvény újraszabályozza a kedvezmény igénybevételének feltételeit. A kedvezmény továbbra is adóalap-csökkentő tételként jelenik meg, amely révén az összevont adóalap a tételesen felsorolt, munkával szerzett jövedelmek összegével csökkenthető.

Ugyanakkor megszűnik a kedvezmény érvényesítését eddig korlátozó jövedelemhatár, vagyis a 30 év alatti anyák munkajövedelmeik teljes összege után érvényesíthetik az adómentességet. Továbbá eltörlésre kerül a gyermekek születési idejéhez kötött korlátozás is, így 2026. január 1-jétől minden 30 év alatti anya, a gyermek születési idejétől függetlenül, jövedelemkorlát nélkül élvezheti a kedvezményt.

Az átmeneti szabályozás értelmében ez a kedvezmény a 2025. december 31-ét követően megszerzett jövedelmek adókötelezettségére lesz alkalmazható. Munkaviszonyból származó jövedelem esetében a kedvezmény a 2025. december 31-ét követően elszámolt jövedelmek után érvényesíthető.

Az adóalap hiányában nem igénybe vehető családi kedvezmény ebben az esetben is családi járulékkedvezményként érvényesíthető. A kedvezményre vonatkozó, a személyi jövedelemadóról szóló törvényben jelenleg szereplő szabályok az új törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályukat vesztik.