Folytatjuk a korábbi 2019-es adóváltozásokról szóló cikkünket, amelyben csak az ÁFA és a KATA módosításait vettük górcső alá. Ebben a részben maradék törvénymódosításokon megyünk végig a teljesség igénye nélkül a KKV szektort érintő változásokra fókuszálva.
Adózás rendje (ART):
- késedelmi pótlék mértéke az alapkamat kétszerese helyett az alapkamat +5%-al lesz kalkulálva
- az önellenőrzési pótlék változatlanul a késedelmi pótlék 50%-a marad, viszont az ismételt önellenőrzés esetén a fizetendő önellenőrzési pótlék 150%-ra nő, ha az ismételt önellenőrzés pótlólagos adóbefizetést eredményez
Személyi jövedelemadó (SZJA)
- Családi adókedvezmény
Növekszik a kétgyermekes családoknál az igénybe vehető családi adókedvezmény, gyermekenként 133.330 Ft adóalap kedvezmény vehető igénybe, azaz 20.000 Ft havonta.
- Ingatlan bérbeadás magánszemélyként
Nem minősül a bérbeadónál bevételnek az ingatlan használatához kapcsolódó rezsiköltségek áthárításából származó külön beszedett díj, így ezeket költségként sem kell szerepeltetni, vagyis nem kell megőrizni és nyilvántartani.
Ugyanakkor, ha a szerződésben szerepel, hogy a bérleti díj tartalmazza a közüzemi költségeket is, akkor a bérbeadó elszámolhatja költségként a közüzemi számlákat is a régi szabályok szerint.
3. Egyéni vállalkozók adóbevallási határideje
Egyéni vállalkozók adóbevallási határideje
Azon egyéni vállalkozók, akik nem a KATA szerint adóznak, azaz a vállalkozói jövedelem után állapítják meg az adójukat, a bevallási határidő február 25-ről május 20-ra tolódik.
NAV a nem vállalkozói jövedelmek feltüntetésével elkészíti a bevallás tervezetüket, a vállalkozói tevékenység jövedelmével kell majd kiegészíteni az éves bevallást.
4. Cafetria rendszer egyszerűsítése (mondhatni kivezetése)
Kedvezményesen már CSAK a SZÉP kártya fog adózni évi 450 ezer Forintig béren kívüli juttatásként, felette egyéb meghatározott juttatásként fog adózni, viszont a 1,18%-os szorzót már nem kell alkalmazni az adó kalkulációjánál.
Egyes meghatározott juttatásként a fenti eseten kívül már csak a reprezentáció, üzleti-hivatali utazáshoz kapcsolódó étkezés, céges telefon magánhasználata, önkéntes biztosító pénztárakba célzott szolgáltatásra befizetett összeg, valamint az üzleti ajándék adózhat, ami már csak évente 1 szer adható.
Adómentes juttatásként már csak a sportrendezvényre és kulturális eseményre adott jegy vagy bérlet lesz a minimálbérig adható éves szinten, valamint a munkáltató által támogatott bölcsődei és óvodai szolgáltatás, ami már a munkavállaló nevére kiállított számla alapján is elszámolható.
Tehát az összes többi juttatás, ami nem sorolható bele a fenti fogalmakba a meglévő jogviszony szerint fog adózni, azaz munkaviszonynál munkabérként fog adózni.
5. Egyéni vállalkozó költségelszámolása
Azonnali költségként lesz elszámolható már 200.000 Ft-ig az üzleti célt szolgáló beszerzett/előállított tárgyi eszköz
Az egyéni vállalkozó által megfizetett munkaerő piaci járulék sem lesz elszámolható költség
Társadalombiztosítás (TB, EHO, SZOCHO)
Saját jogú nyugdíjas foglalkoztatása esetén a munkavállaló nem válik biztosítottá, tehát a bruttó munkabére után csak 15%-os SZJA-t kell megfizetni, valamint a kiegészítő tevékenységet végző egyéni és társas vállalkozók is mentesülnek a havi egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése alól, a kivétjük után is csak 15%-os SZJA-t kell fizetni (mindkét esetben Szociális és szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség sem keletkezik). Viszont a nyugdíjas munkavállaló nem szerez jogosultságot azon ellátásokra, amely a biztosított munkavállalót megilletné.
Az EHO teljesen beleolvad a Szociális hozzájárulásba, végeredményben csak a 19,5%-os kulccsal fog adózni minden olyan jövedelem, ami korábban EHO vagy Szociális hozzájárulás adókötelezettséget vont maga után.
Mindazon jövedelmekre, amelyekre korábban 14%-os EHO kulcs vonatkozott (valamint éves 450 ezer forintos korlát a 14% EHO-ra a megfizetett egészségbiztosítási járulékot is beleszámítva), most is lesz éves korlát, csak már éves szinten az éves minimálbér 24-szerese után megfizetett szociális hozzájárulás felett nem kell fizetni adót.
Példaként az osztalék kivét utáni adókat mutatnám be: ha a tulajdonosnak az éves munkabérből származó bruttó jövedelme elérte az aktuális minimálbér 24 szeresét (2019-ra 150 ezer forinttal számolva ez évi 3,6 millió forint), akkor az osztalék után már csak 15%-os SZJA-t kell fizetnie.
Szociális hozzájárulási adókedvezmények
Az munkáltatók által jövő évtől igénybe vehető adókedvezmények:
- közfoglalkoztatottak
- kutatók
- megváltozott munkaképességű vállalkozók és munkavállalók
- szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatottak
- munkaerő piacra lépők
- három vagy több gyereket nevelő munkaerő piacra lépő nők után lehet igénybe venni
Jövedelemadók (TAO, KIVA, EVA)
- Társasági adó:
A törvény által felhasználható adókedvezmények önellenőrzéssel utólag is igénybe vehetővé válnak, még akkor is, ha korábban a vállalkozás nem vett igénybe adókedvezményt.
A képezhető fejlesztési tartalék (előrehozott értékcsökkenés elszámolása adóalap csökkentő tételként) jövőbeni beruházásokra 500 millióról 10 milliárd forintra nő
Kutatás és fejlesztés költségekhez kapcsolódó adóalap kedvezmény megosztható lesz a K+F szolgáltatásokat nyújtó és igénybe vevő vállalkozás között megállapodás alapján
2. Kisvállalati adó:
Az adóalanyiság választhatósági feltétele bevételre és mérlegfőösszegre vonatkozó felső értékhatára 500 millióról 1 milliárd forintra nő.
Ezzel párhuzamosan a már kisvállalati adóalanyoknak a maximális bevételi határ 1 milliárdról 3 milliárdra nő, amit túllépve megszűnik a kisvállalati adóalanyiság.Egyszerűsített vállalkozói adó
Az adóalanyiság utoljára 2018.12.20-ig lesz választható, utána a belépés az adózói körbe megszűnik (akik már 2018 előtt bejelentkeztek azok a törvény hatálya alatt maradhatnak).
3. Egyszerűsített végelszámolás alkalmazhatóságának kibővülése
Ez változás már 2018. július 1-től alkalmazható, amelynek a lényege, hogy már nem csak Bt. és Kkt., hanem Kft. és Zrt. is választhatta, ha megfelel a feltételeknek, amelyek:
- a vállalkozás nem könyvvizsgálatra kötelezett
- a végelszámolást 150 napon be kell fejezni
Az általános végelszámoláshoz képest az alábbi eltérések jellemzik:
- a végelszámoló automatikusan az ügyvezető lesz, azaz nem kell külön személyt kijelölni
- nem szükséges jogi szolgáltatást igénybe venni, az ügyvezető a végelszámolást adóhatósági bejelentéssel rendeli el, illetve a bejezést és a végelszámolás dokumentumait elektronikusan küldheti be.
- az egyszerűsített végelszámolás nem jár „kötelező” adóhatósági vizsgálattal