Az általános forgalmi adóról szóló törvény behajthatatlan követelésekre vonatkozó különös szabályai lehetőséget biztosítanak arra, hogy az adóalanyok bizonyos feltételek teljesülése esetén korrigálják azt az áfaterhet, amelyet olyan termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás után fizettek meg, amelynek ellenértékét később nem tudták behajtani. A szabályozás jelentősége abban áll, hogy az értékesítőnek ne kelljen véglegesen viselnie egy olyan ügylet áfaterhét, amelynek adót is tartalmazó ellenértékéhez ténylegesen nem jutott hozzá.

A hatályos szabályozás alapvetően két eljárási lehetőséget különböztet meg. Amennyiben az érintett ügyletre vonatkozó adómegállapításhoz való jog még nem évült el, az adóalany a behajthatatlan követelésre tekintettel utólagosan csökkentheti az adóalapot. Ha azonban az adómegállapításhoz való jog már elévült, meghatározott feltételekkel külön adó-visszatérítési kérelem nyújtható be a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz.

Az alábbiakban részletesen bemutatjuk a behajthatatlan követeléshez kapcsolódó utólagos adóalap-csökkentés, valamint a kérelemre történő adó-visszatérítés legfontosabb szabályait.

Az adóalap utólagos csökkentése behajthatatlan követelés jogcímén

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény – a továbbiakban: Áfa tv. – IV. Fejezetének az adó alapjának utólagos csökkentésére vonatkozó rendelkezései, ezen belül az Áfa tv. 77. § (7)–(11) bekezdései külön szabályozzák a behajthatatlan követelésekhez kapcsolódó adóalap-csökkentést.

A szabályozás alapján az adóalany meghatározott feltételek mellett a behajthatatlan követelésként elszámolt ellenérték egészének vagy egy részének adót nem tartalmazó összegével utólagosan csökkentheti az adóalapját. A behajthatatlan követelés fogalmát, illetve az annak történő minősítés feltételeit az Áfa tv. 259. § 3/A. pontja határozza meg.

Mit tekint az Áfa tv. behajthatatlan követelésnek?

Az Áfa tv. alkalmazásában behajthatatlan követelésnek minősül a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás következtében keletkezett, követelésként fennálló ellenérték vagy részellenérték adót is tartalmazó összege, amelyet a termék értékesítője vagy a szolgáltatás nyújtója behajthatatlan követelésként számol el a nyilvántartásában valamely, a törvényben meghatározott ok alapján.

Behajthatatlan követelésről beszélhetünk, ha:

• a követelésre az adóssal szemben vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a feltárt fedezet csak részben nyújt fedezetet a követelésre;
• a hitelező a követelést csődeljárás, felszámolási eljárás vagy az önkormányzatok adósságrendezési eljárása keretében létrejött egyezségi megállapodás alapján elengedte;
• a felszámoló írásbeli igazolása vagy nyilatkozata szerint a követelésre nincs fedezet, feltéve, hogy a felszámolás kezdő időpontjától legalább két év eltelt;
• a felszámolás vagy az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem biztosít fedezetet a követelésre;
• a természetes személyek adósságrendezési eljárásában a bíróság olyan döntést hozott, amely az adóst a fennmaradó tartozásainak megfizetése alól mentesíti.

Lényeges tehát, hogy az Áfa tv. alkalmazásában nem elegendő önmagában az, hogy egy követelés hosszabb ideje nem került kiegyenlítésre. A követelésnek a törvényben meghatározott valamely ok alapján kell behajthatatlanná válnia.

Meddig érvényesíthető az adóalap-csökkentés?

A behajthatatlan követeléshez kapcsolódó utólagos adóalap-csökkentés főszabály szerint addig alkalmazható, amíg a követelés alapjául szolgáló termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás után keletkezett adó megállapításához való jog nem évült el.

Az adóalap-csökkentést nem az aktuális időszak áfabevallásában kell egyszerű korrekcióként elszámolni. Az adóalanynak annak az adómegállapítási időszaknak az áfabevallását kell önellenőrzéssel módosítania, amelyben az eredeti ügylethez kapcsolódó adófizetési kötelezettség keletkezett.

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 202. § (1) bekezdése alapján az adó megállapításához való jog főszabály szerint annak a naptári évnek az utolsó napjától számított öt év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, adatbejelentést vagy bejelentést kellett volna tenni, illetve ezek hiányában az adót meg kellett volna fizetni.

Az elévülés vizsgálata ezért alapvető jelentőségű annak eldöntésekor, hogy az adóalany önellenőrzéssel érvényesítheti-e az adóalap-csökkentést, vagy már csak a később ismertetett külön adó-visszatérítési eljárás alkalmazására lehet lehetősége.

Az adóalap-csökkentés további feltételei

A behajthatatlan követelés fennállása önmagában még nem alapozza meg automatikusan az adóalap csökkentését. Az adóalanynak a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének megfelelően kell eljárnia, és az Áfa tv.-ben meghatározott további feltételeknek is együttesen teljesülniük kell.

Ennek megfelelően szükséges, hogy az adóalany és a termék beszerzője vagy a szolgáltatás igénybevevője az Áfa tv. alkalmazásában független feleknek minősüljenek.

Az adóalanynak az adóalany termékbeszerzőt vagy szolgáltatás-igénybevevőt az adóalap csökkentéséről előzetesen írásban értesítenie kell. Ez alól kivételt jelent az az eset, amikor a termék beszerzője vagy a szolgáltatás igénybevevője jogutód nélkül megszűnt.

További feltétel, hogy az adóalany a behajthatatlan követeléssel érintett áfabevallás benyújtásának időpontjában ne álljon csőd-, felszámolási vagy kényszertörlési eljárás hatálya alatt.

Az ellenérték megtérítésének esedékességétől főszabály szerint legalább egy évnek el kell telnie. Kivételt jelenthet az az eset, amikor az érintett termékértékesítésre vagy szolgáltatásnyújtásra vonatkozó polgári jogi igényre irányadó elévülési idő nem haladja meg az egy évet.

Alapvető követelmény továbbá, hogy a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás ellenértéke más módon ne térüljön, illetve ne térülhessen meg.

Ez utóbbi feltételnek különös jelentősége van például biztosítás, kezességvállalás vagy bankgarancia esetén. Amennyiben ugyanis az adóalany követelése ilyen vagy más jogcímen megtérül, a behajthatatlan követeléshez kapcsolódó adóalap-csökkentés feltételei nem, vagy csak a meg nem térült követelésrész tekintetében teljesülhetnek.

Mikor minősülnek a felek függetlennek?

Az Áfa tv. 259. § 13. pontja alapján a behajthatatlan követeléshez kapcsolódó adóalap-csökkentést alkalmazó adóalany és a termék beszerzője vagy a szolgáltatás igénybevevője akkor tekinthető független félnek, ha közöttük nem áll fenn a törvényben meghatározott kapcsolat.

Ennek megfelelően a felek:

• egymás viszonylatában nem minősülhetnek kapcsolt vállalkozásnak;
• közöttük nem állhat fenn névre szóló tulajdonosi vagy tagsági jogviszony;
• egyik fél sem lehet a másik fél vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottsági tagja;
• közöttük nem állhat fenn az Áfa tv. 6. § (5) bekezdése szerinti munkaviszony, munkaviszony jellegű jogviszony vagy olyan munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, amelyben a jogosult irányítása és felelőssége mellett a kötelezett alárendelt helyzetben végzi tevékenységét;
• nem lehetnek egymás közeli hozzátartozói, továbbá nem minősülhetnek az előzőekben meghatározott jogviszonyban álló személyek közeli hozzátartozóinak sem.

A függetlenség feltétele tehát jóval szélesebb körű vizsgálatot igényel annál, mint annak egyszerű megállapítása, hogy a két vállalkozás a társasági adó szabályai szerint kapcsolt vállalkozásnak minősül-e.

A vevő előzetes írásbeli értesítése

Az adóalanynak az adóalany termékbeszerző vagy szolgáltatás-igénybevevő részére az adóalap behajthatatlan követelés jogcímén történő utólagos csökkentéséről előzetesen írásbeli értesítést kell küldenie.

Az értesítésben fel kell tüntetni a behajthatatlan követelésként történő elszámolás okát, valamint annak a számlának a sorszámát, amely az adóalap-csökkentéssel érintett termékértékesítést vagy szolgáltatásnyújtást tartalmazza.

Az értesítésnek tartalmaznia kell továbbá a behajthatatlan követelés összegét az ellenérték vagy részellenérték, illetve az arra jutó adóösszeg szerinti bontásban.

Az adóalanynak ezenfelül nyilatkoznia kell arról is, hogy az érintett ellenérték adót nem tartalmazó összegével az adó alapját utólagosan csökkenti.

Adatszolgáltatás a NAV felé

A feltételek teljesülése esetén az adóalanynak az adóalap-csökkentés érvényesítésével összefüggésben az áfabevallással egyidejűleg adatot kell szolgáltatnia a NAV részére az erre rendszeresített nyomtatványon.

A nyilatkozatban szerepeltetni kell a behajthatatlan követelésként történő elszámolás okát, az érintett termékértékesítést vagy szolgáltatásnyújtást tartalmazó számla sorszámát, valamint az utólagos adóalap-csökkentés összegét.

Adóalany vevő esetében fel kell tüntetni a termékbeszerző vagy szolgáltatás-igénybevevő nevét és adószámát, továbbá nyilatkozni kell arról, hogy a követelés alapjául szolgáló ügylet ellenértéke más módon nem térült és nem térül meg.

Mi történik, ha a követelés később mégis megtérül?

Előfordulhat, hogy az adóalany már végrehajtotta a behajthatatlan követelésre tekintettel az adóalap utólagos csökkentését, később azonban a követelés egésze vagy annak egy része mégis megtérül.

Ebben az esetben a korábbi adóalap-csökkentés a megtérült ellenérték vagy részellenérték adóval csökkentett összegének erejéig nem tartható fenn.

Az adóalanynak az áfabevallással egyidejűleg az erre rendszeresített nyomtatványon nyilatkoznia kell a megtérült ellenérték vagy részellenérték adóval csökkentett összegéről, továbbá az adóalany termékbeszerző vagy szolgáltatás-igénybevevő nevéről és adószámáról.

Nem adóalany vevővel szembeni követelések

A behajthatatlan követeléshez kapcsolódó utólagos adóalap-csökkentés szabályai megfelelően alkalmazhatók abban az esetben is, amikor a követelés alapjául szolgáló termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás vevője nem minősül adóalanynak.

Ebben az esetben ugyanakkor nem kell alkalmazni az adóalany termékbeszerző vagy szolgáltatás-igénybevevő részére küldendő előzetes írásbeli értesítésre vonatkozó rendelkezéseket.

Kérelemre történő adó-visszatérítés behajthatatlan követelés jogcímén

Az előzőekben bemutatott adóalap-csökkentés egyik alapvető korlátja, hogy önellenőrzéssel csak olyan adómegállapítási időszak korrigálható, amely tekintetében az adó megállapításához való jog még nem évült el.

Külön szabályok rendezik ezért azt az esetet, amikor a követelés végleges behajthatatlansága csak olyan időpontban következik be, amikor az eredeti ügylethez kapcsolódó adó megállapításához való jog már elévült.

Az adó-visszatérítési kérelem benyújtásának általános feltételei

Az Áfa tv. 257/L. §-ában meghatározott szabályok – az Európai Unió Bírósága C-507/20. számú ügyben hozott végzésében foglaltakra is figyelemmel – lehetőséget biztosítanak arra, hogy az adóalany kérelemben kezdeményezze a NAV-nál a behajthatatlan követelésre jutó és korábban a költségvetés részére megfizetett adó visszatérítését.

Ennek az eljárásnak éppen az a sajátossága, hogy olyan esetben alkalmazható, amikor az Áfa tv. 77. § (7)–(11) bekezdése szerinti utólagos adóalap-csökkentést az adóalany önellenőrzéssel már nem tudja érvényesíteni, mert a behajthatatlanságra alapot adó körülmény bekövetkezésekor az érintett ügylet adójának megállapításához való jog már elévült.

Az adó-visszatérítési kérelem benyújtásának ebben az esetben is több együttes feltétele van.

Az adóalanynak és a termék beszerzőjének vagy a szolgáltatás igénybevevőjének az Áfa tv. alkalmazásában független feleknek kell minősülniük.

Az adóalany a behajthatatlan követeléssel kapcsolatos adó-visszatérítési kérelem benyújtásakor nem állhat csőd-, felszámolási vagy kényszertörlési eljárás hatálya alatt.

A követelés alapjául szolgáló termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás ellenértékének esedékességétől főszabály szerint legalább egy évnek el kell telnie. Kivételt jelent az az eset, amikor az adott polgári jogi igényre alkalmazandó elévülési idő nem haladja meg az egy évet.

További alapvető feltétel, hogy az ellenérték más módon ne térüljön, illetve ne térülhessen meg.

A kérelem tartalma és a szükséges nyilatkozatok

Az adóalanynak az adó-visszatérítési kérelemben részletesen be kell mutatnia, hogy a jogszabályban előírt feltételeknek megfelel.

Nyilatkozni kell a behajthatatlan követelésként történő elszámolás okáról, az adóalap-csökkentéssel érintett termékértékesítést vagy szolgáltatásnyújtást tartalmazó számla sorszámáról, valamint az adó-, illetve adóalap-csökkenés összegéről.

A kérelemben fel kell tüntetni az adóalany termékbeszerző vagy szolgáltatás-igénybevevő nevét és adószámát, valamint nyilatkozni kell arról, hogy a követelés alapjául szolgáló ügylet ellenértéke más módon nem térült és nem térül meg.

A kérelem benyújtásának határideje

Az adó-visszatérítési kérelmet a behajthatatlan követelésként történő elszámolásra alapot adó ok bekövetkezésétől számított egy éven belül, írásban lehet benyújtani a NAV-hoz.

Ez az egyéves határidő jogvesztő. Elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésére nincs lehetőség.

Az adó-visszatérítési kérelem ugyanakkor akkor is benyújtható, ha az adóalany adóhatósági ellenőrzés alatt áll.

A NAV az adó-visszatérítési kérelmet annak beérkezésétől számított hat hónapon belül bírálja el.

Mi történik, ha a visszatérítés után mégis megtérül a követelés?

Ha a NAV az adót visszatérítette, később azonban a behajthatatlan követelésként elszámolt ellenérték egésze vagy egy része mégis megtérül, az adóalanynak ismét adófizetési kötelezettsége keletkezik.

A megtérítés időpontját magában foglaló adómegállapítási időszak áfabevallásában fizetendő adót növelő tételként kell elszámolni a megtérített ellenérték vagy részellenérték adót nem tartalmazó összegére jutó adó összegét.

Az adó-visszatérítési kérelem előzetes adóhatósági vizsgálata

A NAV a benyújtott adó-visszatérítési kérelem megalapozottságának érdemi vizsgálata előtt előzetes vizsgálatot végez.

Ennek keretében elsőként azt ellenőrzi, hogy a kérelmet a megfelelő kapcsolattartási forma alkalmazásával nyújtották-e be, az a benyújtásra jogosult adóalanytól származik-e, továbbá képviselő útján történő eljárás esetén megfelelően igazolt-e a képviseleti jogosultság.

Az előzetes vizsgálat kiterjed arra is, hogy az adóalany a kérelemben megfelelően bemutatta-e az előzőekben ismertetett adatokat és megtette-e a szükséges nyilatkozatokat.

A korábban bevallott és megfizetett áfa vizsgálata

A NAV azt is megvizsgálja, hogy az adóalany az érintett időszakra benyújtott áfabevallásában szerepeltette-e a visszatéríteni kért adó összegét.

Amennyiben az adott bevallás pozitív összegű elszámolandó adót tartalmazott, azt is ellenőrizni kell, hogy az adóalany ténylegesen teljesítette-e az adófizetési kötelezettségét.

Ennek oka, hogy az adóhatóság kizárólag olyan adóösszeget téríthet vissza, amelyet az adóalany a költségvetés részére ténylegesen megfizetett.

Ha az adófizetési kötelezettséget korábban a NAV határozattal állapította meg, ugyancsak vizsgálni kell, hogy az adóalany a határozat alapján előírt adófizetési kötelezettséget teljesítette-e.

Kapcsolódó eljárások vizsgálata

A kérelem beérkezését követően a NAV úgynevezett kapcsolódó eljárás vizsgálatot is lefolytat.

Ennek keretében ellenőrzi, hogy a kérelemben szereplő időszakra korábban folytattak-e ellenőrzési eljárást, illetve nyújtottak-e már be behajthatatlan követelésre alapított önellenőrzést vagy áfabevallást az Áfa tv. 77. § (7)–(11) bekezdései alapján.

Ha az adóalany egyetlen kérelemben több áfabevallási időszak tekintetében igényel adó-visszatérítést, a NAV az egyes időszakokra vonatkozó igényeket nem különíti el.

Nem bírálja el azonban ebben az eljárásban azokat a behajthatatlan követeléshez kapcsolódó visszatérítési igényeket, amelyek esetében az eredeti termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás után keletkezett adó megállapításához való jog még nem évült el.

Ezeket az igényeket ugyanis nem a külön adó-visszatérítési eljárásban, hanem az áfabevallás önellenőrzésével, az adóalap utólagos csökkentésével kell rendezni.

Az adó-visszatérítési kérelem megalapozottságának érdemi vizsgálata

Az előzetes vizsgálatot követően a NAV érdemben is megvizsgálja az adó-visszatérítési kérelem megalapozottságát.

A kérelem akkor tekinthető megalapozottnak, ha az egyéb törvényi feltételek teljesülése mellett az adóalany bizonyítani tudja, hogy követelése az Áfa tv. 259. § 3/A. pontjában foglaltak szerint véglegesen behajthatatlanná vált.

Bizonyítani szükséges azt is, hogy a behajthatatlan követelésként történő elszámolást megalapozó ok a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül, ugyanakkor már olyan időpontban következett be, amikor az eredeti ügylet után keletkezett adó megállapításához való jog elévült.

Az adóhatóság emellett vizsgálja az ügylet körülményeit abból a szempontból is, hogy a felek célja nem irányult-e jogosulatlan adóelőny megszerzésére.

A végleges behajthatatlanság vizsgálata

A követelés végleges behajthatatlansága megállapítható többek között akkor, ha az adós ellen vezetett végrehajtás során – a végrehajtótól közvetlenül származó információk alapján – a követelésre nincs fedezet, vagy a rendelkezésre álló fedezet csak részben biztosít megtérülést.

Ugyancsak megalapozhatja a visszatérítést, ha a hitelező a követelést csődeljárás, felszámolási eljárás vagy önkormányzati adósságrendezési eljárás során létrejött egyezségi megállapodás keretében engedte el.

A követelés behajthatatlanná válását igazolhatja a felszámoló írásbeli nyilatkozata is arról, hogy a követelésre nincs fedezet, feltéve, hogy a felszámolás kezdő időpontjától legalább két év eltelt.

Ha a felszámolási eljárás ennél korábban befejeződik, a behajthatatlanság megítélésénél a felszámolás befejezésére és a vagyonfelosztásra vonatkozó szabályok alkalmazandók.

Szintén végleges behajthatatlanságot eredményezhet, ha a felszámolás vagy az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat alapján átvett eszköz nem nyújt fedezetet a követelésre.

Természetes személyek adósságrendezési eljárásában pedig az a bírósági döntés alapozhatja meg a behajthatatlanságot, amely az adóst a fennmaradó tartozásainak megfizetése alól mentesíti.

Mikor utasítható el az adó-visszatérítés?

A NAV nem teljesíti az adó-visszatérítést, ha a körülmények alapján nem rendeltetésszerű joggyakorlás állapítható meg.

Ilyen eset lehet különösen, ha a behajthatatlan követelés alapjául szolgáló termékértékesítésről vagy szolgáltatásnyújtásról kiállított számla nem hiteles, mert az ügylet ténylegesen nem valósult meg, vagy nem a számlán feltüntetett felek között jött létre, és ezt objektív bizonyítékok támasztják alá.

Szintén kizárhatja a visszatérítést, ha a tényállás alapján megállapítható, hogy az ügylet egyetlen vagy elsődleges célja jogosulatlan adóelőny megszerzése volt.

A követelés más módon történő megtérülése

A NAV jogosult elutasítani a visszatérítési kérelmet akkor is, ha az adóalany által visszatéríteni kért összeg alapjául szolgáló követelés más forrásból már megtérült.

Ilyen lehet például, ha az adóalany biztosítási szerződés alapján kártérítésben részesült, vagy a követelés kezességvállalás, illetve bankgarancia alapján megtérült vagy megtérülhet.

Nem áll fenn a visszatérítés lehetősége akkor sem, ha az adóalany a követelést értékesítette. A követelés értékesítésével ugyanis az eredeti jogosult követelése megszűnik, függetlenül attól, hogy az értékesítés során a követelés teljes névértékéhez hozzájutott-e.

Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, amikor az adóalany a követelést fizetésképtelenségi eljáráson kívül elengedte. A követelés ebben az esetben szintén megszűnik, így arra behajthatatlan követelés címén adó-visszatérítés nem alapítható.

Részleges megtérülés és az adóalap részét nem képező összegek

Ha az adóalany partnere az ellenérték egy részét megfizette, vagy a követelés egy része más forrásból megtérült, kizárólag a fennmaradó, ténylegesen meg nem térült ellenértékrészre jutó áfa visszatérítése kezdeményezhető.

Amennyiben a követelés nemcsak a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás ellenértékét tartalmazza, hanem más, az ügylethez kapcsolódó, meg nem térült költséget is, amely nem képezi az ügylet áfaalapjának részét, erre az összegrészre adó-visszatérítés nem kérhető.

Nem kezdeményezhető visszatérítés olyan összeg tekintetében sem, amely eleve nem az adóalany által teljesített termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás ellenértékének minősül. Ilyen lehet például egy elszámolási kötelezettséggel átvett, de később meg nem fizetett pénzösszeg.

A NAV-nak ezeket a körülményeket minden egyes ügyben egyedileg kell megvizsgálnia, és a döntését az adott ügy konkrét körülményeire alapozva kell meghoznia.

A vevő megszűnése önmagában nem zárja ki a visszatérítést

Önmagában az a körülmény, hogy az adóalany üzleti partnere az ügylet teljesítését követően megszűnt, nem zárja ki az adó-visszatérítés lehetőségét.

Ez akkor is így van, ha a partner megszűnése miatt a NAV a visszatérítési kérelem elbírálásakor már nem tud ellenőrzést lefolytatni nála.

Más a helyzet azonban akkor, ha az adóhatóság valamely érintett félnél korábban már megállapította, hogy az adott ügyletről kiállított számla nem hiteles, mert a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás nem történt meg, vagy nem a számlán feltüntetett felek között valósult meg. Ebben az esetben az adott számlára alapított adó-visszatérítési igény nem tekinthető megalapozottnak.

Hiánypótlás, határidő-hosszabbítás és kiutalás

Az adó-visszatérítési kérelem elbírálásához az adóalanynak megfelelő dokumentumokkal is alá kell támasztania a kérelmében foglaltakat.

Ha a kérelem nem tartalmazza maradéktalanul az adó-visszatérítés megalapozottságának igazolásához szükséges dokumentumokat, a NAV hiánypótlási felhívást bocsáthat ki.

A szükséges dokumentáció körébe tartozhat többek között az áfaanalitika, az érintett számla, a követelés behajthatatlanná válását igazoló dokumentáció, a követelés más módon történő meg nem térüléséről szóló nyilatkozat, valamint az érintett számlákra vonatkozó korábbi adóhatósági ellenőrzési határozat vagy bírósági döntés.

Az ügyintézési határidő meghosszabbítása

Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény – a továbbiakban: Air. – 50. § (2) bekezdés b) pontja alapján az ügyintézési határidő meghosszabbítására kerülhet sor, ha az ügyben olyan előkérdés merül fel, amely más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ha ugyanazon adóhatóság más, az adott üggyel szorosan összefüggő hatósági döntése nélkül az ügyben megalapozott döntés nem hozható.

Ha a korábban ismertetett kapcsolódó eljárás lefolytatása szükséges, úgy kell tekinteni, hogy fennállhat az Air. 50. § (2) bekezdés b) pontja szerinti feltétel. Ebben az esetben a kapcsolódó adóhatósági döntés hiányában az adó-visszatérítési kérelem megalapozott elbírálása nem feltétlenül lehetséges, ezért az ügyintézési határidő meghosszabbítható.

Ugyanez alkalmazandó akkor is, ha az adó-visszatérítési kérelemmel érintett időszakra olyan más eljárás van folyamatban, amelynek eredménye nélkül a NAV nem tud megalapozott döntést hozni.

A visszatérítendő adó kiutalása

Ha a NAV döntése alapján az adóalany adó-visszatérítés iránti igénye megalapozott, a visszatérítendő adó a visszatérítést elrendelő határozat véglegessé válásának napján válik esedékessé.

A visszatérítést az esedékesség napjától számított harminc napon belül kell kiutalni az adóalany által megjelölt pénzforgalmi számlára.

A NAV határozata arra is kitér, hogy amennyiben a vevő később mégis megtéríti az ellenértéket vagy annak egy részét, az adóalanynak a megtérült ellenértékre vagy részellenértékre jutó adó tekintetében visszafizetési kötelezettsége keletkezik.

Ezt az összeget a megtérítés időpontját magában foglaló adómegállapítási időszak áfabevallásában fizetendő adót növelő tételként kell elszámolni.

Az elévülés határozza meg az alkalmazandó eljárást

A behajthatatlan követelések áfakezelésénél alapvető jelentőségű annak meghatározása, hogy az eredeti ügylethez kapcsolódó adó megállapításához való jog elévült-e.

Ha az adómegállapításhoz való jog még nem évült el, a korrekció főszabály szerint az eredeti áfabevallás önellenőrzésével, a behajthatatlan követelésként elszámolt ellenérték adót nem tartalmazó összegével történő utólagos adóalap-csökkentés útján érvényesíthető.

Ha azonban a behajthatatlanságot megalapozó körülmény már csak az adómegállapításhoz való jog elévülését követően következik be, az Áfa tv. külön adó-visszatérítési eljárása jelenthet lehetőséget a korábban megfizetett áfa visszaszerzésére.

Mindkét eljárás esetében meghatározó jelentősége van annak, hogy a követelés megfeleljen az Áfa tv. behajthatatlan követelésre vonatkozó fogalmának, a törvényben meghatározott valamennyi további feltétel teljesüljön, és az adóalany megfelelő dokumentumokkal tudja igazolni a követelés végleges behajthatatlanságát.

A behajthatatlan követeléshez kapcsolódó áfa visszaszerzése ezért nem pusztán könyvelési korrekció. Az adóalap-csökkentés, illetve az adó-visszatérítés alkalmazása előtt minden esetben szükséges a követelés jogi helyzetének, a behajthatatlanság bekövetkezési időpontjának, az elévülésnek, az esetleges részleges vagy más forrásból történő megtérülésnek, valamint az Áfa tv.-ben meghatározott további feltételeknek az együttes vizsgálata.