Mint ahogy korábban már megszokhattuk, a 2024-es adóévre vonatkozó jogszabályok a 2023-as év közbeni (tavaszi) és őszi adócsomagokból kerültek ki. Ezek a módosítások többféle adónemet érintenek, eltérő mértékben. A tavaszi módosítások jelentős része a korábbi veszélyhelyzeti kormányrendeletek tartalmát foglalta törvényi szintre, változatlan formában.

Habár a jogalkotó továbbra is az adóadminisztráció egyszerűsítésére törekszik, bizonyos, korábban tervezett intézkedések, amelyek az egyéni és társas vállalkozók adózásának egyszerűsítését célozták 2025-től, kikerültek az őszi adócsomagból. Ez a döntés további egyeztetések szükségességére hivatkozik. A tervezet olyan változásokat tartalmazott, mint a személyi jövedelemadó, a szociális hozzájárulási adó, a kisadózók tételes adója, helyi adók és illetékek módosítása.

A 2024-es minimálbér és a garantált bérminimum megállapítása a korábbi évekhez képest meglepő módon idő előtt történt. Egyedülálló módon, a bértárgyalások eredményeképpen az emelés időpontját egy hónappal előrébb hozták, így már 2023 decemberében érvénybe lép, ami korábban nem fordult elő. Fontos megjegyezni, hogy 2023 decemberének kezdetétől a minimálbér 15%-kal, míg a garantált bérminimum 10%-kal növekszik.

Az új összegek a következőképpen alakulnak: a minimálbér bruttó 266.800 forint, nettó 177.422 forint havonta, míg a garantált bérminimum (szakmunkás minimálbér) bruttó 326.000 forint, nettó 216.790 forint havonta lesz. Fontos tudni, hogy a minimálbérhez kötött juttatások 2023. december 1-jétől nem változnak, csak 2024. január 1-jétől növekednek.

Csokorba szettük a teljesség igénye nélkül a kisvállalkozókra leginkább vonatkozó szabályokat:

Az új gépjárműadó rendelkezések szerint az adófizetési kötelezettség évenkénti gyakorisága változik. A korábbi évi kétszeri fizetési kötelezettség helyett az adóhatóság mostantól csak egyszer, évente írja elő a gépjárműadó befizetését, amelynek határideje április 15. lesz. Az új szabályozás szerint, ha a természetes személyek nem tudják az adót egy összegben megfizetni, lehetőségük nyílik arra, hogy öt havi részletben egyenlítsék ki az adótartozásukat. Ehhez egy kérelmet kell benyújtaniuk az adóhatóságnak a tárgyév június 30-ig. Ez a változás a gépjárműadó fizetési módját egyszerűsíti, és rugalmasabbá teszi azok számára, akik nehézségekbe ütköznek az egyszeri összegű fizetésnél.

Az új szabályozás keretében az Art. tartalmazza az e-pénztárgépek használatának feltételeit. Az e-pénztárgépek egy innovatív típusú kasszarendszert jelentenek, amelyek képesek elektronikus nyugta kiadására. Ezek a nyugták letölthetők a vásárlók mobiltelefonjára egy külön erre a célra fejlesztett alkalmazás segítségével. Ez a megoldás környezetbarát alternatívája az online pénztárgépeknek, mivel nem igényel papír alapú nyugták nyomtatását.
Az e-pénztárgépek több előnnyel is járnak: csökkentik az adminisztrációs terhet és a költségeket, megkönnyítik a vásárlási folyamatot és a jótállási jogok érvényesítését. Az e-pénztárgépek által továbbított adatokat a NAV (Nemzeti Adó- és Vámhivatal) által üzemeltetett nyugtatárban 10 évig megőrzik.
Amennyiben valaki nem tartja be az e-pénztárgépekkel kapcsolatos előírásokat, mulasztási bírságra számíthat. A bírság mértéke a mulasztó személyétől és a mulasztás súlyosságától függ. Ez a rendelkezés arra ösztönzi az üzleteket és szolgáltatókat, hogy megfelelően alkalmazzák az e-pénztárgépeket, biztosítva ezzel az adózási előírásoknak való megfelelést és az ügyfelek kényelmét.

Az új szabályozás a 2022/542/EU tanácsi irányelv és a 2006/112/EK tanácsi irányelv alapján megváltoztatja a szolgáltatások teljesítési helyének meghatározását két fő területen:

1. Adóalanyok részére nyújtott szolgáltatások esetében: Amikor egy adóalany számára biztosított szolgáltatás kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási, sport- vagy más hasonló eseményekre, rendezvényekre való belépést, illetve az ezekhez kapcsolódó szolgáltatásokat foglal magában, és ha a részvétel virtuálisan történik, a teljesítés helye a főszabály szerinti helyen van. Ez azt jelenti, hogy a szolgáltatás teljesítési helye ott van, ahol az esemény vagy rendezvény valóságban történik, függetlenül attól, hogy a részvétel virtuálisan valósul meg.
   
2.  Nem adóalanyok részére nyújtott szolgáltatások esetében: Ha egy nem adóalany számára nyújtott szolgáltatást online közvetítésen vagy egyéb virtuális megoldáson keresztül tesznek hozzáférhetővé, a teljesítés helye ott van, ahol a szolgáltatást igénybe vevő nem adóalany letelepedett. Amennyiben a nem adóalany nem rendelkezik letelepedéssel, akkor a teljesítés helye a lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye szerint határozható meg.

Az áfatörvény friss módosításaival bevezetésre került az e-nyugta és az e-pénztárgép fogalma, amelyek az elektronikus adóügyi megoldások terén jelentenek újítást.

Az e-nyugta kiállítása kizárólag elektronikus formában történhet, és a kibocsátott e-nyugtát a vevő egy vevői alkalmazás segítségével érheti el a nyugtatárban. Az e-nyugta kiállítása akkor tekinthető megvalósultnak, amikor a nyugta bekerül a nyugtatárba. Papír alapú nyugtamásolatot csak a vevő kifejezett kérésére kell rendelkezésre bocsátani.

2025. január 1-től az e-nyugta adattartalma bővülni fog, így többek között tartalmaznia kell:

• Az értékesített termék vagy nyújtott szolgáltatás releváns adatait, mint például a termék nevét, globális kereskedelmi áruazonosító számát, mennyiségét, a szolgáltatás nevét és mennyiségét.
• Ha az ellenérték bruttó összegben van meghatározva, akkor az adómérték megjelölése.
• Adómentesség esetén ennek utalása.
• Használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab vagy régiség értékesítése esetén a különbözet szerinti szabályozásra utalás.

Az e-nyugtának nem minősülő nyugták esetében a kötelező adattartalom változatlan marad. Továbbá, új fogalomként került bevezetésre a nyugtával egy tekintet alá eső okirat, amely a nyugtát módosító dokumentumokat foglalja magába, tartalmazva a kibocsátás dátumát, az okirat sorszámát, a módosított nyugta azonosítóját, és a módosítás részleteit. Ezek a változások jelentősen modernizálják az adóügyi adminisztrációt és elősegítik az adózási folyamatok elektronikus kezelését.

Az eÁfa rendszer bevezetésével jelentős változásokat hoznak az áfabevallás folyamatába, megkönnyítve az adóalanyok adminisztrációs terheit.

1. Bevezetési dátum: Az eÁfa rendszert először a 2024. január 1-jét magában foglaló adómegállapítási időszakban lehet alkalmazni. Kivételt képeznek azok az esetek, ahol a jogutódlás, felszámolás, végelszámolás vagy kényszertörlés alatt álló adóalanyok érintettek, valamint az Art. 52. § szerinti soron kívüli bevallási kötelezettség esetében, ahol az első alkalmazás a 2025. január 1-jét magában foglaló időszakra esik.

    

2. Bevallási módok: Az adóalanyok háromféleképpen teljesíthetik áfabevallási kötelezettségüket:
   • ’65-ös jelű nyomtatvány benyújtásával.
   • Az adóhatóság által biztosított elektronikus felületen az adatokat kiegészítve, módosítva, majd a bevallástervezet jóváhagyásával.
   • Gépi interfész alkalmazásával továbbított adatokból összeállított adónyilvántartást bevallásként jóváhagyva

      

3. Először benyújtott bevallás számít: Ha egy adóalany több módon is benyújtja bevallását, akkor az elsőként benyújtott bevallás lesz az érvényes.

    

4. Önellenőrzés: Az elektronikus felületen benyújtott bevallás önellenőrzése nyomtatványon és 2024. július 1-jét követően az elektronikus felületen is lehetséges lesz. Az adóalany és meghatalmazottja mellett másodlagos felhasználóként más természetes személy is módosíthatja az adatokat.

    

5. Számlabefogadói adatszolgáltatási kötelezettség alóli felmentés: Az eÁfa rendszert használó adóalanyok mentesülnek a számlabefogadói adatszolgáltatási kötelezettség alól, így nincs szükségük „M-es lap” benyújtására.

    

6. Megbízható adózók ellenőrzési mentessége: Azok a megbízhatónak minősülő vállalkozások, amelyek a gépi interfész (eÁfa) alkalmazást választják, 15 napig mentesülnek az ellenőrzés alól a bevallás esedékességétől számítva, lehetőséget adva a hibák és eltérések javítására anélkül, hogy önellenőrzési pótlékot kellene fizetniük.

Az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyra vonatkozó új előírások jelentős változásokat vezetnek be, amelyek a következőképpen foglalhatók össze:

Közteher: Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében fizetendő közteher a szociális hozzájárulási adónak (szochónak) minősül, viszont a szochó törvény szerinti mentességek és kedvezmények nem alkalmazhatók.

Alapbér és teljesítménybér:

• Az egyszerűsített foglalkoztatás esetén a minimálbér 85%-a,
• Szakképzettséget igénylő munkakör esetén a garantált bérminimum 87%-a fizetendő.
• 2024-ben ez órabéres foglalkoztatásnál a következőket jelenti: minimálbér esetén 1.304 forint/óra, garantált bérminimum esetén 1.630 forint/óra.

Munkavállalói terhek:

• A munkavállaló nem fizet társadalombiztosítási járulékot,
• Bizonyos összeghatár alatt személyi jövedelemadót sem.
• 2024-ben a mentesített keretösszeg napi összege a napi minimálbér 130%-a, azaz 15.964 forint/fő/nap, illetve a napi garantált bérminimum 130%-a, azaz 19.490 forint/fő/nap.

2023. decemberi mentesített keretösszeg:

• 2023. december hónapban a mentesített keretösszeg a 2023. január 1-jén érvényes minimálbér alapján kerül meghatározásra, tehát minimálbér esetén 13.871 forint/fő/nap, garantált bérminimum esetén 17.719 forint/fő/nap.

Munkáltatói közteher:

• Alkalmi munka esetén a hónap első napján érvényes minimálbér 1%-a, azaz 2.700 forint/fő/nap.
• Mezőgazdasági és turisztikai idénymunkánál 0,5%-a, azaz 1.300 forint/fő/nap.
• Filmipari statiszta esetén 3%-a, azaz 8.000 forint/fő/nap.

Költségelszámolás:

• Az egyszerűsített foglalkoztatott részére kifizetett bér az év első napján érvényes napi minimálbér kétszeres összegéig számolható el költségként.
• 2023-ban ez 21.340 forint/fő/nap, 2024. január 1-től 24.540 forint/fő/nap.

 

Az egészségügyi szolgáltatási járulékról szóló szabályozás értelmében azok a személyek, akik nem rendelkeznek egészségbiztosítási jogosultsággal, kötelesek egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni. Ez alól a kategória alól többek között azok tartoznak, akik nem biztosítottak, vagy egyéb okok miatt nem jogosultak az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére.

A járulék mértéke 2024. január 1-től változik:

• Havi összeg: 11.300 forint.
• Napi díjtétel: 380 forint.

Ez jelentős emelkedést jelent a 2023-as évi díjakhoz képest, amikor a havi járulék 9.600 forint, a napi díjtétel pedig 320 forint volt.

Ez a változás azt jelenti, hogy az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosításáért cserébe a nem biztosított személyeknek magasabb összeget kell fizetniük. Ez a rendszer a társadalombiztosítási rendszeren kívül eső személyeket is motiválja az egészségbiztosítási rendszerbe való bekapcsolódásra, vagy legalábbis biztosítja számukra az alapvető egészségügyi ellátásokhoz való hozzáférést.

Az új szabályozások értelmében 2024-től jelentős változások lépnek életbe a mikrogazdálkodói beszámolókészítés, a regisztrált mérlegképes könyvelő megbízásának értékhatára, és a könyvvizsgáló személyének kijelölése terén.

Mikrogazdálkodói Beszámoló Határértékei:

• 2024. január 1-jétől a könyvvizsgálatra nem kötelezett vállalkozások számára megemelkednek a mikrogazdálkodói beszámoló készítésének határértékei.
  A vállalkozók mikrogazdálkodói beszámolót készíthetnek, ha a következő három mutató közül legalább kettő nem haladja meg a meghatározott határértéket: a) Mérlegfőösszeg: 150 millió forint (korábban 100 millió forint volt). b) Éves nettó árbevétel: 300 millió forint (korábban 200 millió forint volt). c) Átlagosan foglalkoztatottak száma: 10 fő

Regisztrált Mérlegképes Könyvelő Megbízása:

• Ha a vállalkozás éves nettó árbevétele az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában, vagy a tárgyévben várhatóan, a 20 millió forintot meghaladja, akkor kötelező regisztrált mérlegképes könyvelőt megbízni a könyvviteli szolgáltatások irányításával és a beszámoló elkészítésével.

Könyvvizsgáló Személyének Kijelölése:

• Könyvvizsgálatra kötelezett vállalkozásoknak, amennyiben könyvvizsgáló céget választanak, ki kell jelölniük egy személyében felelős könyvvizsgálót a könyvvizsgálat végrehajtásáért.