Ezt a bejegyzést azoknak ajánljuk, akiknek 09.01-től még lenne lehetőségük az ÚJ KATA alkalmazására, illetve van módjuk úgy szervezni a vállalkozásukat hogy még ki tudják használni a KATA előnyeit a tevékenységük jelentős részére. Először tisztázzuk az ÚJ KATA választásának lehetőségeit és az azzal járó adminisztrációs feladatokat.

 

Az mára már egyértelmű, hogy mivel 2022.08.31 megszűnt a “régi” KATA törvény, ezért minden 2022-ben aktív KATA adóalanynak 2022.01.01-2022.08.31 időszakra évközi KATA bevallást kell készítenie, amelynek a határideje 2022.09.30. Tehát ez vonatkozik az ÚJ KATA adózókra is, ugyanúgy mint akik SZJA szerinti átalányadóra vagy vállalkozói jövedelemadóra térnek át.

Akiknek van lehetőségük az ÚJ KATA-ban folytatni (CSAK FŐÁLLÁSÚ EGYÉNI VÁLLALKOZÁS lehet 09.01-től KATA adózó, és csakis addig amíg kizárólag magánszemélytől szerez bevételt), és döntöttek az adózás folytatása mellett, ők 08.01-09.25 között a 22T101E változásbejelentőn tudják nyilatkozni a szándékukat. Ez a nyomtatvány kitölthető ÁNYK programban, vagy az ONYA felületén is.

AZ ÚJ KATA-ban történtő folytatáshoz kapcsolódó adminisztráció:

  • Nem kell benyújtani T1041 TB nyomtatványt (ugyanúgy mint korábban sem)
  • Számlán nem kell feltüntetni hogy “kisadózó”
  • Iparűzési adó tekintetében ÚJRA KELL NYILATKOZNI A KATA Szerinti adóalap elszámolásra (tehát arányosan évi 2,5 millió Ft adóalap utáni fizetés), erre 2022.10.15-ig van lehetőség!
  • Az Önkormányzatok (javarészt) maguktól lezárják a 2022.01.01-08.31 KATA időszakot időarányosan, sok esetben mivel csak féléves adó van rendezve, követelni fogják a maradék 2 hónapra az arányos Iparűzési adót
  • Ugyanúgy 2023.02.25-én KATA bevallást kell benyújtani a 2022.09.01-12.31 időszakról is
  • A “munkaviszonytól való elhatárolás” és a kifizetőtől származó bevételi korlátok (vagy kapcsolt vállalkozástól szerzett bevétel különadóztatása) lényegében már nem releváns

Erősen javasolt a meglévő és potenciális ügyfelek felé jelezni a KATA státuszt, és diszkréten jelezni hogy nincs lehetőséged magánszemélyen kívül másnak (cégnek, szervezetnek, önkormányzatnak, társasháznak stb.) számlát kiállítani. Ez nem diszkrimináció, mert ezáltal bevételt veszít a KATA adózó, a törvény írja elő lényegében ez egy tiltás, ha mégis megtörténne akkor más adózásba kerülsz ami a legtöbb esetben drágább és adminisztráció terhesebb, mint a KATA.

Némi eszmefuttatás azoknak akik még nem tudták eldönteni a folytatást, de van esély az ÚJ KATA használatára:

Tehát egyszerűen ki maradhat továbbra is KATA-s 09.01-től?

EGYÉNI VÁLLALKOZÓ + FŐÁLLÁSÚ + CSAK és KIZÁRÓLAG MAGÁNSZEMÉLYEKTŐL SZEREZ BEVÉTEL (tv. úgy nevesíti, hogy nem szerezhet kifizetőtől, lényegében minden adószámmal rendelkező személy vagy szervezet/vállalkozás). Induljunk el ezen a 3 elemen:

I. EGYÉNI VÁLLALKOZÁS
Lényegében ha KATA Betéti társaságban történt a tevékenység, akkor hiába csak magánszemélynek számlázott a KATA-s BT vagy főállású volt a kisadózó beltag akkor nem lehetsz továbbra KATA-s a BT. De vizsgálni kell a főállású tevékenység végezhető-e EV-ként magánszemélyeknek? Mert még 09.30-ig beltag kisadózó indíthat egyéni vállalkozást akkor, ha végelszámolás elindításra került addig a BT-ben.

II. FŐÁLLÁSÚ (EV) – úgy gondolom itt van mozgástér. Ki nem főállású a törvény szerint?

– heti 36 órát elérő munkaviszonnyal rendelkezik – tehát hol van a munkaviszony? saját cégben, akkor csökkenteni kell a munkaszámot heti max. 35 órára. Külső helyen? El kell érni hogy módosítsák a munkaviszony max. 35 órára (munkáltató függő a dolog sajnos)

– saját jogú nyugdíjas, viszont egyéni vállalkozóként a másik kettő adózási formában elég jók a kondíciók a nyugdíjasoknak, tehát megtaláljuk a legjobbat és megoldódik a probléma ígérem (pl. a bevétel 60%-át 15% SZJA-val kell leadózni, vagy a nyereség után 15% az adó ha van költség)

– nappali tagozatos hallgató (bele tartozik 25. alatt a passzív jogviszony is!) – ha fennáll hát első az iskola, ezért a többi EV adózásban meg kell nézni mit lehet kihozni belőle, de itt is van előny

– más vállalkozásban (BT/KFT) tagi jogviszony, tehát fizetik (vagy fizetni kellene) legalább a minimálbér után a járulékot a társas vállalkozásban. Itt akkor ebben a cégben át kell a státuszt úgy alakítani, hogy minősüljön társas vállalkozói jogviszonynak pl. ügyvezetés ellátása kizárólag munkaviszonyban, ami nem éri el a heti 35 órát.

III. CSAK ÉS KIZÁRÓLAG magánszemélynek lehet számlázni 09.01-től:

Lényegében úgy van benne a törvényben, hogy megszűnik a KATA adóalanyiság egy nappal azelőtt, hogy bevételt szerzel 09.01 után kifizetőtől (nem magánszemélytől).

Leírom az eshetőségeket és esetleges megoldási alternatívákat saját megfogalmazásban:

1. Eddig is csak és kizárólag magánszemélynek történt számlázásás. Az szuper mert ha főállású EV vagy akkor használhatod továbbra is a KATA adózást. Éves keret habár 18 millió Ft, de gondolom nem akar egy magánszemélyeknek számlázó vállalkozó ÁFA körbe lépni évi 12 millió Ft felett! Szóval marad a 12 millió Ft. Nincs többé 75 E Ft emelt KATA sem.

2. CSAK nem magánszemély vevők vannak. Itt nagyon nem lehet gondolkozni, mert nem fognak a cégek/vállalkozások magánszemélyre számlát kérni, mert nem tudják elszámolni.

Lehet olyan, hogy csak azért kért cégre számlát mert elszámolta, de valóban magánszemélyként vásárolt. Vagy lehet EV-re kérte a számlát, de nem is tudta elszámolni mert KATA-s volt, vagy most lesz ez az Átalányadó aminél sincs számla alapján költség elszámolás. De a többsége cég volt és lesz.

Tehát meg kell vizsgálni ezeket az eshetőségeket és számszerűsíteni ezeket az eseteket, hogy megéri-e csak ezekre a lényegében magánszemély vevőkre fenntartani egy KATA-s EV vállalkozást.

Illetve vannak olyan üzleti struktúrák, ahol az alvállalkozók (ingatlanosok, tanácsadók, értékesítők) közvetlenül a magánszemélynek adnak el szolgáltatást, de lényegében egy nagyobb cég színeiben. Itt ha elég okos a vezetőség átalakíthatják úgy a számlázást, hogy a KATA-s vállalkozók közvetve számláznak pl. jutalékot vagy a komplex szolgáltatást a magánszemély vevőknek, és az „anyacég” pedig valami díjat szed be a KATA-s egyéni vállalkozásoktól pl. közvetítői díj, iroda/eszközbérlés/franchise díj stb. Ingatlanosoknál láttam ilyet korábban is! Ilyenre kicsiben-nagyban is fel lehet hívni a megbízó figyelmét, mert ez win-win helyzet.

3. Itt van a fő dilemma, ha van magánszemély meg vállalkozói megbízó is. Itt az 1-2. pontokat is figyelembe kell venni, de vannak különböző megoldások is, mérlegelni kell:

  • Megéri-e meghagyni a KATA-s EV-t csak a magánszemély vevőkre, és átszervezni a cégeseket egy új vagy meglévő cégbe (BT ha már KATA-s volt, vagy KFT). Más elven, de a KATA alatt működtek ilyen megosztások (főleg az évi 12 millió Ft miatt, vagy utána a 3 millió Ft miatt, vagy hogy a költségeket egy nem KATA-s cégben el lehetett számolni). Persze a cégben meg kell oldani, hogy KATA-s EV-ként ne legyen másodállású (II. pont)

  • Itt lehet az átszervezés egy másik egyéni vállalkozásba (családon belül, megbízható barát/üzlettárs), amely mellékállású vagy nyugdíjas, és bizonyos bevételig ki lehet használni az adózási lehetőségeket. Természetesen a tevékenységet ők végzik, vagy alkalmazottként/megbízottként más személy látja el a feladatokat rendeltetésszerű joggyakorlás elveit betartva.

  • Megéri-e lemondani a céges vevőket, vagy elérni ne cégre kérjenek számlát, vagy más módon fizessék ki az ellenértéket (magánszemélyként megbízási díj, részmunkaidős munkaviszony, egyszerűsített foglalkoztatás), azért, hogy a többi magánszemély vevő miatt meg legyen tartva a KATA? Vagy rövidebb ideig alkalmaz egy cég és kiközvetíti a szolgáltatásod a céges ügyfél felé?
  • – Vagy ha a megbízó eddig is magánszemélyeknek közvetített a szolgáltatásunkat/termékünket, van-e lehetőség a közvetlen számlázásra, és mondjuk jutalék/bérleti díj fizetésre a megbízó felé?

Természetesen lehet eddig is úgy működött az egyéni vállalkozás, hogy főállásúként csak magánszemély ügyfelei voltak, de a nem magánszemélyek kizárása elég komoly megkötést jelent, mert bármikor adódhat egy visszautasíthatatlan ajánlat, akkor érdemes átgondolni a mozgástereket.

Az ÚJ KATA adózásba a másik adózásból ugyanúgy bármelyik hónap végéig megtett nyilatkozattal akár év közben is át lehet lépni, tehát nem ez az utolsó esély a választásra, tehát pl. aki 09.25-ig nem nyilatkozik, az még 10.01-től lehet ÚJ KATA-s ha 09.30-ig megteszi a 22T101E nyomtatványon.