Az osztalék és az osztalékelőleg olyan alapvető pénzügyi fogalmak, amelyeket minden vállalkozónak és befektetőnek érdemes ismernie. Ezek megértése kulcsfontosságú a helyes üzleti döntések meghozatalában és a tudatos pénzügyi tervezésben. Az osztalék meghatározása és kifizetése számos számviteli, adózási és jogi előíráshoz kapcsolódik, amelyek jelentősen befolyásolják a vállalkozás működését, pénzügyi helyzetét és az érintett felek adókötelezettségeit.
Mi minősül osztaléknak?
Az osztalék tőkejövedelemnek számít, amelyet a vállalkozás tulajdonosai, részvényesei számára fizetnek ki. Ide sorolható a részvényeseknek járó nyereségrészesedés, valamint az osztalékelőleg is. Nemcsak magánszemélyek, hanem cégek is jogosultak lehetnek osztalékra.
Az adózási jogszabályok szélesebb körben határozzák meg az osztalék fogalmát, mint a számviteli előírások: ide tartozik például a számviteli szabályok alapján osztalékként meghatározott jövedelem, a kamatozó részvények után járó kamat, sőt bizonyos befektetési jegyek hozamai is osztaléknak minősülnek adózási szempontból.
Az osztalék jellemzői
Az osztalékot általában meghatározott időközönként – például negyedévente – fizetik, de előfordulhatnak egyszeri kifizetések is. Az osztalék mértékét részvényenként határozzák meg, így a részvényes az általa birtokolt részvények számának arányában részesül a kifizetésből.
Az osztalék a befektetők számára stabil jövedelemforrást jelenthet, ugyanakkor nem garantált, hiszen a vállalat pénzügyi helyzetétől és stratégiai döntéseitől függ. Fontos tudni, hogy az osztalék adózása országonként változik, és a befektetőknek tisztában kell lenniük a vonatkozó jogszabályokkal.
Az osztalék adózása – a kifizető jogi személy cég szemszögéből
Társasági adó (TAO) alany cégek
A társasági adó mértéke 9%, és az osztalékfizetés ezt nem módosítja. A társasági adó mindenképpen megfizetendő a nyereség után, az osztalék pedig a már adózott eredményből kerül kifizetésre.
Kisvállalati adó (KIVA) alany cégek
A KIVA alá tartozó vállalkozások esetében az osztalék növeli az adóalapot, így a jóváhagyott osztalék után 10% KIVA fizetendő. Ha a társaság nem oszt ki nyereséget, KIVA-t sem kell fizetni a visszatartott eredmény után.
Az osztalék adózása – a kedvezményezett szemszögéből
Magánszemélyek esetében
Magánszemély által kapott osztalék után két fő adónem merül fel:
-
15% személyi jövedelemadó (SZJA) – minden kifizetett osztalék után kötelező.
-
Szociális hozzájárulási adó (SZOCHO) – mértéke 13%, de korlátos. A SZOCHO fizetésének felső határát a minimálbér 24-szerese határozza meg. 2025-ben ez 6.979.200 forint, ami 907.296 forint maximális SZOCHO-fizetési kötelezettséget jelent. Amennyiben a magánszemély más jövedelmei (például munkabér) után ezt az összeget már megfizette, osztalék után több SZOCHO-t nem kell fizetnie.
Cégek esetében
A cégek adózása függ a társasági formától:
-
TAO-alany cégek: a kapott osztalék csökkenti az adóalapot, kivéve, ha ellenőrzött külföldi társaságtól származik.
-
KIVA-alany cégek: a kapott osztalék szintén csökkenti az adóalapot, így kedvező adóhatással jár.
Tőzsdei részvények osztalékának adózása
Különös szabály vonatkozik az Európai Gazdasági Térség tőzsdéin jegyzett részvények osztalékára: ezek után nem kell SZOCHO-t fizetni. Például a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett MOL részvény osztaléka után csak SZJA fizetendő, SZOCHO nem.
Az osztalékelőleg szerepe és szabályozása
Az osztalékelőleg a társaságok számára rugalmas eszköz, amely lehetővé teszi, hogy a tulajdonosok a két beszámoló elfogadása között is jövedelemhez jussanak. Az osztalékelőleget jellemzően május 31. és a következő év május 31. között fizetik.
Az osztalékelőleg adózása
-
Természetes személy részére: az osztalékelőleg után csak 15% SZJA-t kell fizetni, amit a kifizető von le. SZOCHO ebben a szakaszban még nem terheli a kifizetést.
-
Végleges osztalékká váláskor: a társaság legfőbb szerve (általában a közgyűlés) az éves beszámoló elfogadásával határoz a végleges osztalékról, ekkor merül fel a SZOCHO-fizetési kötelezettség.
Közbenső mérleg és fedezet
Az osztalékelőleg kifizetéséhez 6 hónapnál nem régebbi közbenső mérleg szükséges, amely biztosítja a kifizetés pénzügyi fedezetét. Közbenső mérleg nélkül osztalékelőleget nem lehet kifizetni.
Mi történik, ha az osztalékelőleg nem válik osztalékká?
Ebben az esetben az osztalékelőleg kölcsönnek minősül a társaság és a tag között. A kölcsön után kamatot kell fizetni, mégpedig a Magyar Nemzeti Bank alapkamatát plusz 5 százalékpontot. Amennyiben a kamatfizetés elmarad, a kamatkedvezmény jövedelemnek minősül, ami után SZJA és SZOCHO fizetendő.
A SZOCHO felső határa és annak szabályozása
A SZOCHO-fizetési kötelezettség felső határa a minimálbér 24-szerese. 2025-ben ez 6.979.200 forintos alapot jelent, ami 907.296 forint SZOCHO maximumot eredményez. A számításnál figyelembe kell venni többféle jövedelmet: munkabér, megbízási díj, őstermelői jövedelem, ingatlan- és ingóbérbeadásból származó bevétel, vállalkozásból kivont jövedelem, osztalék, árfolyamnyereség, valamint értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem.
Részletesebben szétbontva:
- A személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szja tv.) szerint összevont adóalapba tartozó adó (adóelőleg) alap számításnál figyelembe vett jövedelem. (pl. munkabér, megbízási díj, őstermelői tevékenység jövedelme, ingó-, ingatlan bérbeadásból származó jövedelem függetlenül attól, hogy azt szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség nem terhelte.)
- A tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díjat, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíjat és a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíjat.
- Az Szja tv. szerinti önálló és nem önálló tevékenységből származó jövedelem esetében az Szja tv. szerinti adó (adóelőleg) alap hiányában a Tbj. szerint biztosítottnak minősülő személy részére juttatott olyan jövedelmet, amely a Tbj. 4. § k) pont 2. alpontja alapján járulékalapot képez.
- A vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv. 68. §] – tagi jövedelem, vállalkozói kivét.
- Az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [Szja tv. 65/A. §].
- Az osztalék [Szja tv. 66. §], vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §].
- Az árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. §].
- Az Szja tv. 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személy e tevékenységből származó jövedelme.
Amennyiben ezek a jövedelmek együtt elérik a minimálbér 24-szeresét, az ezen felüli jövedelmek után (beleértve az osztalékot is) SZOCHO-t nem kell fizetni. Fontos megjegyezni, hogy az adóalap-kedvezmények – például a családi adókedvezmény – nem csökkentik ezt az összeget.
Néhány fontos tudnivaló az osztalékelőlegről
-
Csak a legfőbb szerv hozhat döntést az osztalékelőlegről.
-
A kifizetés alapja a 6 hónapnál nem régebbi közbenső mérleg.
-
A kifizetéskor azonnal levonják a 15% SZJA-t.
-
A SZOCHO-t csak a végleges osztalékká váláskor kell megfizetni.
-
Ha az osztalékelőleg nem válik osztalékká, kölcsönnek számít, amely kamatterhet von maga után.