2019 adóévtől kezdve (2023-ban is) az ÁFA szempontjából alanyi adómentességet az a vállalkozás választhatja, amelynek az éves árbevétele nem haladja meg 12 millió Ft-ot. Az alanyi mentes adózóknak főszabály szerint nem keletkezik sem adófizetési, sem adólevonási jogosultsága sem.

Viszont vannak olyan gazdasági események, amely során az alanyi mentes adózó nem járhat el alanyi mentes minőségben, hanem az ÁFA alanyokra vonatkozó szabályokat kell alkalmaznia, azaz ÁFA fizetési és/vagy bevallási kötelezettségük keletkezhet. Fogalommeghatározás tekintetében az alanyi ÁFA mentes vállalkozás „különleges” adózói körbe tartoznak a külföldi ügyletek tekintetében, ezért fontos szétválasztani a különböző lehetséges határon át ívelő termékekkel összefüggő tevékenységeket és azoknak az adózási vonzatait.

A különleges adózói kör tagjai a következők:

  • Azok a mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállású áfaalanyok, akik az Áfa tv. XIV. fejezetének előírásai alapján adóznak és ebben a minőségükben járnak el.
  • Azok az áfaalanyok, akik kizárólag olyan adómentes tevékenységet folytatnak, amely nem jogosítja fel az adólevonásra
  • Azok az áfaalanyok, akik az alanyi adómentességet választják.
  • Azok a jogi személyek, akik nem minősülnek áfaalanynak.

Közösségi ügylet alatt a cikkben a következőket értjük:

  • Közösségen belüli termékbeszerzés.
  • Közösségen belüli termékértékesítés.
  • Az Európai Unió (Közösség) más tagállamában illetőséggel rendelkező adóalanyoknak nyújtott szolgáltatások.
  • A Közösség más tagállamában illetőséggel rendelkező adóalanyoktól igénybe vett szolgáltatások. 

A legtöbb közösségi ügylet csak közösségi adószám birtokában végezhető el, ide tartoznak:

  • Az adófizetési kötelezettséggel járó Közösségen belüli termékbeszerzés.
  • Közösségen belüli termékértékesítés.
  • Az Áfa tv. 37. §-a szerinti szolgáltatásnyújtás. (főszabály szerinti, más közösségi adóalanynak nyújtott)
  • Az Áfa tv. 37. §-a szerinti szolgáltatás-igénybevétel. (főszabály szerinti, más közösségi adóalanytől igénybe vett)

Ezért a különleges adózói körbe tartozó alanyi ÁFA mentes adózóknak is bejelentést kell tenniük a közösségi adószám megállapításáért a NAV-nál, mielőtt ilyen kereskedelmi kapcsolatot kezdenének. A NAV a bejelentés napjával állapítja meg a közösségi adószámot.

A különleges adózói kör azért különleges, mert vonatkoznak rá speciális szabályok a Közösségen belüli termékbeszerzésekre. Bár általában adót kell fizetni ilyen beszerzésekre, a különleges adózói kör bizonyos feltételek teljesülése esetén mentesül az adófizetési kötelezettség alól a magyar Áfa tv. szerint. Az eladó az értékesítésnél ugyanis adót számít fel, amit a vevőre terhel.

A leírt eseteket egy csomagküldő kereskedelemmel foglalkozó alanyi ÁFA adómentes vállalkozás szemszögéből fogjuk vizsgálni, amelynél mind a beszerzésnél, illetve az értékesítésnél is termékek szállítását harmadik fél végzi (futárcég, posta vagy szállítmányozó cég), tehát nem az eladó vagy a vevő végzi a szállítást Magyarországon határán kívülre vagy külföldről.

A legegyszerűbb dolgunk a harmadig ország (EU-n kívüli) országokkal való kereskedésnél történik alanyi mentes adózóként.

Ha harmadik országból vállalkozóként rendelünk vámköteles terméket, akkor a vám mellett ÁFA fizetésre is kötelezettek leszünk, amelyet a NAV szab ki a vámköltséggel együtt. Tudni érdemes, hogy ez az ÁFA alapesetben nem visszaigényelhető az alanyi adómentes adózóknak.

Ez még nem minősül közösségi ügyletnek, így nem kell közösségi adószámot kiválasztani, viszont szükség lesz ügynevezett EORI számra (Economic Operator Registration and Identification, gazdasági szereplők nyilvántartási és azonosító száma), amit a NAV-tól lehet kiváltani ONYA-n keresztül, vagy ÁNYK nyomtatványon.

Közösségen kívüli termékexport esetén, ha a csomag/szállítmány címzettje harmadik ország, ugyanúgy, mint az ÁFA alanyoknál, a számlát ÁFA nélkül kell kiállítani, tehát itt sem keletkezik ÁFA fizetési kötelezettség. Fontos, hogy mindenképpen igazolható legyen valamilyen formában, hogy a termék elhagyta Magyarország területét, és a célország semmiképpen sem EU-s tagország.

Természetesen hasonlóan mint amikor magyar vállalkozás importál terméket, és keletkezik vám és import ÁFA fizetési kötelezettség, a címzett országában is lehetnek ilyen jellegű kötelezettségek, ezeket a vevőnek kell megfizetnie, erről érdemes tájékoztatni az ügyfelet.

Kicsit bonyolultabb a helyzet az EU-n belüli kereskedelmi kapcsolatoknál már:

A közösségen belüli termékértékesítés alanyi adómentesként hasonlít a harmadik országba történő értékesítésre. Ha az árut EU-s vevőnek adjuk fel, azt alanyi ÁFA mentesként tesszük, és erre hivatkozni is kell a számlán, valamint alanyi adómentesként kell számlázni.

Tehát ha egy alanyi adómentes adóalany ebben a minőségében értékesít – legyen az más tagállamban lakóhellyel rendelkező magánszemély vagy közösségi adószámmal rendelkező vállalkozás –, az nem tekintendő Közösségen belüli értékesítésnek. Emiatt nincs szükség közösségi adószámot igényelni. A számlán fel kell tüntetni az alanyi adómentességet. Az ilyen értékesítések értéke az alanyi mentesség határához számolandó.
Ha azonban az alanyi adómentes vállalkozó bizonyos esetekben, például ha új közlekedési eszközt értékesít, nem hivatkozhat ezen mentességre, akkor az értékesítés előtt közösségi adószámot kell igényelnie. Ezek az ügyletek nem számítanak az adómentesség határához, mivel az alanyi adómentes adózó már nem járhat el alanyi mentesként.

Alanyi ÁFA mentes adózóknál több „forgatókönyve” is lehet a Közösségen belüli beszerzéseknek, elsősorban meg kell vizsgálni, hogy éves szinten eléri-e a beszerzésünk a 10.000 EUR-t (FONTOS: a törvény a belépéskori 252,19 Ft/EUR árfolyammal számol, azaz 2,5 millió Ft a határ valójában).
Ha nem éri el, akkor választhatunk, hogy EU-s adószám birtokában (és az EU-s ország eladójának megadva) minden beszerzésünket az eladó 0%-os ÁFA-val számlázza, és belföldön 27%-al adózzon a termék (ekkor nemcsak adófizetési, hanem bevallási kötelezettség is keletkezik), vagy
nem adjuk meg az EU-s adószámunkat, és a tagállam ÁFA kulcsával fogjuk kapni a számlát (kivéve, ha az eladó OSS kötelezett, erről később írunk)
. Természetesen előnyösebb az utóbbi verzió, és kevesebb adminisztrációval jár.

Ezek után egyértelmű, ha az éves beszerzés nagyobb, mint 10.000 EUR, akkor csak az EU-s adószám birtokában lehet közösségen belülről beszerezni terméket, a szállítónak 0%-os ÁFA-val kell számláznia, és bevallási és ÁFA fizetési kötelezettsége keletkezik az alanyi mentes adózónak.
Részletesebb magyarázat a következőkben:

2023-ban az adózó által az EU más tagállamából beszerzett termékek utáni áfa-kötelezettség a 2022-ben végzett termékbeszerzések összértékétől függ. Ha 2022-ben túllépte az értékhatárt, akkor 2023-ban már közösségi adószámot használ, és minden termékbeszerzés után adóköteles. Ellenkező esetben csak akkor lesz adóköteles, ha 2023-ban átlépi az értékhatárt.

Az értékhatár átlépését folyamatosan monitorozni kell. Amint átlépik, rögtön azon termék után kell az adót fizetni, amellyel a határt meghaladták. Az értékhatár túllépését jelenteni kell a NAV felé.

Mielőtt az adózó olyan terméket szerez be, amivel az értékhatárt meghaladja, bejelentést kell tennie a NAV-nak. Ez fontos, mert a közösségi adószám szükséges a tagállamok közötti adómentes értékesítéshez és beszerzéshez is. Ezt az adószámot minden olyan iraton fel kell tüntetni, amely az EU más tagállamából történő beszerzéssel kapcsolatos.

Ha a különleges adózói körbe tartozó adózónak más okból van közösségi adószáma, például szolgáltatásnyújtás vagy igénybevétel miatt, azt az értékhatár alatti közösségi termékbeszerzéskor nem kell megadnia a partnerének. Ha annak ellenére megadja, hogy az értékhatárt nem lépte túl, és nem is választott adófizetési kötelezettséget az értékhatár alatt – lásd következő pont), e tényt az első ilyen Közösségen belüli termékbeszerzés teljesítésének napját követő hónap 20-áig be kell jelenteni a NAV-nak. Ilyenkor ugyanis úgy kell tekinteni, mint aki adókötelezettséget választott erre az ügyletre, valamint az ezt követő összes olyan Közösségen belüli termékbeszerzésére, amelyet neki az előbbi ügylet teljesítésének évét követő második év végéig teljesítenek.

Viszont, ha mégis megadja ezt az adószámot, annak ellenére, hogy nem lépte túl az értékhatárt, és nem választott adófizetési kötelezettséget (mint azt a következő rész tárgyalja), akkor ezt a tényt legkésőbb az első ilyen beszerzés utáni hónap 20-áig be kell jelenteni a NAV-nak. Ebben az esetben úgy fogják kezelni, mintha az adózó választotta volna az adófizetési kötelezettséget az említett tranzakcióra, és minden további hasonló tranzakcióra, ami az adott ügylettől számított második év végéig történik vele.

A speciális adózói kategóriába eső adózók, amikor terméket szereznek be egy másik EU tagállamból, már az értékhatár elérése előtt dönthetnek az adófizetés mellett. Ezt a döntésüket követően két évig nem módosíthatják.

Ha az adózónak az előző évben már volt beszerzése az EU-n belül, a következő évben tett választását az előző év végéig kell a NAV-hoz benyújtania. Ha az előző évben nem történt ilyen beszerzés, akkor az adózónak a következő évi első EU-n belüli beszerzése előtt kell jeleznie döntését a NAV felé.

Szóba került, hogy nem minden esetben tud élni az alanyi ÁFA mentes adózó a 10.000 EUR alatti éves beszerzéseinél azzal, hogy az eladó országának forgalmi adóját kell megfizetni. Ez abban az esetben történhet, amikor az eladó az EU-s közös forgalmi adózás szabályai miatt úgynevezett OSS kötelezetté vált (ez akkor történik meg, ha adott évben a távolsági értékesítése pl. csomagküldés által eladott termékei elértek egy bizonyos értékhatárt).
Ilyenkor függetlenül, hogy a másik EU-s országban lévő vevő különleges adózói körbe esik pl. alanyi ÁFA mentes, ugyanúgy kell kezelnie mintha magánszemély lenne, és a vevő országának forgalmi adó kulcsát kell alkalmaznia, tehát a magyar alanyi adómentes adózónak 27%-os ÁFA kulccsal kell a számlát kiállítania, feltéve ha a terméket az eladó szállítja a vevőnek, vagy megbíz erre egy harmadik személyt. Ez a szabály erősebb, mint az alanyi ÁFA mentes adózók 10.000 EUR alatti választási lehetősége. Egyedüli törvényi „kiskapu” az lehet ilyenkor, ha a vevő elmegy a termékért, vagy megbíz valakit az eladótól történő elszállítatásra.

Összefoglalva a leírtakat:

Az alanyi mentes ÁFA adóalany nem csak belföldre, hanem közösségen belülre és kívülre is alanyi adómentesként értékesít cégnek és magánszemélyeknek is, alanyi adómentes mivoltát a számlán is jeleznie kell ( pl. „VAT-exempt”).

Közösségi beszerzés esetén vagy minden terméket EU-s adószám megadásával adómentesen szerzünk be, majd leadózzuk 27%-al belföldön, vagy ha nem éri az éves beszerzés a 2,5 millió Ft-ot, akkor az eladó államának ÁFA-val terhelve kapjuk meg a terméket (feltéve ha közösségen belüli eladó adóalany vállalkozás nem OSS kötelezett!).
Harmadik országból való beszerzés esetén minden terméket 27%-os ÁFA terhel a vámoltatás során.

A következő cikkben ugyanezen ÁFA alanyi mentes adózói kör nemzetközi szolgáltatás igénybevételét és nyújtását fogjuk megismertetni az olvasókkal!

Ha Ön vállalkozása is alanyi mentes adóalany, és nemzetközi kereskedelmet szeretne folytatni, érdemes előtte a könyvelő mellett egy adószakértő véleményét is kikérni. Tegye meg itt online